Nagyvilág

Vlagyimir Putyin 87 százalékkal „vezet” az orosz exit pollok szerint

Vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint – írta az MTI.

Az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka szerint 87,68 százalékkal vezet – közölte vasárnap este a Központi Választási Bizottság (CIK).

Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású.

A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.

A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott.

A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.

Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem

– olvasható a varsói külügyminisztérium  honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban. Péntektől vasárnapig Oroszországban „úgynevezett elnökválasztást rendeztek” – fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban.

Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni „rendkívüli megtorlás” közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak. … Az ilyen „választás” nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek, Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit.

A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna „ideiglenesen megszállt területein”, valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották.

A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik