Heteken belül megkaphatják létfontosságú muníciót az ukránok

Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán.

Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.

Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan

– tette hozzá.

Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó a célra, írja az MTI.

A donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca, írja az MTI.

A hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán 17 rohamot és ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül, közülük 11-et Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint nyolcszáz katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 430-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett két telephelyet, ahol külföldi “zsoldosok” állomásoztak, hét drónirányítási pontot, egy üzemanyag- és öt lőszerraktárt, két harckocsit – az egyikük egy amerikai Abrams volt -, két gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy cseh Vampire sorozatvetőt, két francia CAESAR és egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint egy-egy amerikai M101-es és M119-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját és 95 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Annalena Baerbock német külügyminiszter odaszólt Ferenc pápának, amiért hétvégén azt mondta, Ukrajnának tárgyalnia kellene Moszkvával.

A pápa egy svájci tévécsatornának adott interjút, és mint fogalmazott, „bátorság kellene ahhoz, hogy fehér zászlót lobogtassanak és tárgyalni kezdjenek.”

Baerbock erre úgy reagált: nem érti a pápát.

Azt hiszem, egyes dolgokat csak úgy érthetsz meg, ha magad is látod azokat

– fogalmazott a német külügyminiszter, utalva arra, hogy ő már több alkalommal is járt Kijevben a háború kirobbanása óta.

Mint mondta, amikor a szenvedő gyermekeket látja Ukrajnában, felteszi magának a kérdést: hol van a pápa?

„Ha Ukrajna és a szövetségesei nem mutatnak erőt, akkor nem lesz béke sem” – jelentette ki.

NATO-tagországként Svédország vezérgondolata az egység és a szolidaritás lesz, ami azt jelenti, az ország elkötelezett a hosszútávú védelem mellett, és osztozik a szövetségesek terheiben, a felelősségben és a kockázatokban – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a NATO brüsszeli székházában, országa lobogójának felvonása alkalmával hétfőn.

A NATO 32. tagországává vált Svédország miniszterelnöke beszédében hangsúlyozta, országa saját biztonsága szavatolása érdekében csatlakozott a szövetséghez, valamint azért, hogy biztonságot nyújtson másoknak. – Az, hogy Svédország zászlaja hétfőtől a többi szövetséges zászlaja között lobog, azt mutatja, hogy az ország elszánt a demokrácia és a szabadság védelme mellett – jelentette ki Kristersson.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében kijelentette: a csatlakozással nemcsak Svédország vált biztonságosabbá, hanem az észak-atlanti szövetség is erősebb lett. A svéd csatlakozás bizonyítja, hogy a szövetség ajtaja nyitva áll, és mutatja, hogy nem Oroszország dönt arról, melyik ország lehet a NATO tagja és melyik nem – tette hozzá az MTI tudósítása szerint.

BREAKING:

The Swedish flag has been hoisted in front of NATO’s HQ in Brussels.

Crown Princess Victoria is present, singing the National anthem.

Welcome to NATO Sweden!

🇸🇪 pic.twitter.com/Q6sNNW9W2f

— Visegrád 24 (@visegrad24) March 11, 2024

Szobrot állítanak Jevgyenyij Prigozsinnak, a Wagner zsoldoshadsereg tulajdonosának és hírhedt alvezérének, Dmitrij Utkinnak. A szobor már elkészült, Prigozsin golyóálló mellényben, Utkin pedig géppuskával a kezében ábrázolják. A „műalkotást” Oroszországban, egy krasznodari kápolnában helyezik el, ahol az Ukrajnában elesett wagneresek egyik temetője található.

Prigozsin tavaly júniusban fordult szembe Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és csapataival meg is indultak Moszkva felé. A zendülése alig egy napig tartott, amikor Moszkvától 200 kilométerre megállította embereit és bejelentette visszavonulását. Két hónappal később gyanús körülmények között robbant fel Oroszországban a magángépe, amelyen a Wagner-vezérkarával, többek között Utkinnal is utazott.

🤡 A monument to Prigozhin and Utkin, the owners of PMC ‘Wagner’, will be erected in Russia

Allegedly, figures of terrorists will be placed on the territory of the chapel in Goryachy Klyuch, Krasnodar region of Russia. A mass grave of mercenaries from the PMC ‘Wagner’ is located… pic.twitter.com/EqDpmHrDyY

— NEXTA (@nexta_tv) March 10, 2024

A NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban, jelezve, hogy ezt hivatalosan is javasolni fogja másnap az amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban.

Andrzej Duda Joe Biden amerikai elnökkel tervezett keddi találkozója előtt hívta össze tanácsadó testületét, a nemzetbiztonsági tanácsot, amely Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll. Nyitóbeszédében Duda úgy ítélte meg: senki sem meri megtámadni a NATO államait, ha „erősek, hatékony védelemre képesek lesznek, azonnal kiállnak határaik, területük védelme mellett”. Ezért a lengyel elnök kedden az amerikai elnöknek, majd csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is javasolni fogja, hogy az észak-atlanti szövetség tagállamai „közösen döntsenek azon követelményről, hogy a védelemre a GDP 3 százalékát szánják”. – Ez lenne majd az a küszöb, amely alá semmiképpen sem szabad kerülni – tette hozzá Duda, aki megerősítette: a lengyel védelmi kiadásokra jelenleg a GDP több mint 4 százalékát szánják.

Utalva Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulójára, az államfő aláhúzta az euroatlanti kapcsolatok fontosságát, különösen az ország keleti határán túlról érkező fenyegetések kapcsán. – A NATO-nak világos és bátor választ kell adnia az orosz agresszióra, mégpedig a szövetség katonai képességeinek növelésével – jelentette ki az államfő, aki szerint a megerősítés éppen a védelmi kiadások növelése révén reálisan lehetséges, és erősebbé tette a NATO-t Finnország és Svédország csatlakozása is.

Duda úgy értékelte: Csehország, Lengyelország és Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása teljességgel megváltoztatta az európai erőviszonyokat, véglegesen lerombolta a vasfüggönyt. Reményét fejezte ki, hogy a szövetség ezentúl is képes lesz bátor döntések meghozatalára, és a „viszonylag közeli jövőben” befogadja Ukrajnát is.

Joe Biden amerikai elnök meghívására Andrzej Duda kedden Donald Tusk lengyel kormányfővel együtt látogat a Fehér Házba.

(MTI)

Petr Pavel cseh elnök bejelentette, hogy 800 ezer darab tüzérségi lőszert szállítanak az ukrán hadseregnek. „Ha nem jön közbe semmi, akkor néhány héten belül eljuthat Ukrajnába a szállítmány” – mondta Pavel a Bild cikke szerint.

Az ukrán hadsereg súlyos tüzérségi lőszerhiánnyal küzd, ami közrejátszott abban, hogy nem tudták tartani Avgyijivkát, és ki kellett vonulniuk a Donyeck melletti városból, illetve a front teljes szakaszán támadásba lendülhettek az oroszok.

A lőszerhiány részben abból fakadt, hogy az EU a korábban ígért egymillió lőszernek csak a töredékét tudta leszállítani, és az amerikai támogatás a kongresszusi patthelyzet miatt egyelőre befagyott.

A cseh elnök harmadik országoktól szerezné be a lőszerkészletet, amelynek finanszírozásához más országoktól kért segítséget: összesen másfél milliárd eurót kell összerakniuk.

Czech Republic President Petr Pavel announced the delivery of 800,000 rounds of 155/122-mm artillery ammunition to Ukraine, worth €1.5 billion.

“If there are no fundamental problems, the ammunition could reach Ukraine within a few weeks,” he said.https://t.co/CZ8flOfmLD

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) March 11, 2024