A nyomozás első eredményei azt mutatják, hogy az oroszországi Belgorodi területen lezuhant Il-76-os repülőgépet Ukrajna területéről légvédelmi rakétatámadás érte – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtök este a Telegram-csatornáján.
Az SZK közölte, hogy az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.
Nyomozati eljárások együttese zajlik, amelyek célja azon személyek azonosítása az ukrán fegyveres alakulatokban, akik részesek voltak ennek a terrorcselekménynek az elkövetésében
áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Izvesztyija című orosz lap híroldalán csütörtök este megjelent nyilatkozatában közölte, hogy Oroszország idejében tájékoztatta Ukrajnát az ukrán hadifoglyoknak az Il-76-os repülőgéppel történő szállításáról. Azt állította, hogy a lezuhant gép törzsének maradványain roncsoló elemek nyomait találták meg, a nyomozók pedig annak meghatározásán dolgoznak, hogy ezek milyen fegyverektől származnak. Hozzátette, hogy a fekete dobozokat is megtalálták.
A RIA Novosztyi hírügynökség előzőleg a mentőszolgálatokra hivatkozva azt jelentette, hogy a lezuhant IL-76-os roncsain több száz, ukrán rakéta roncsoló elemeitől származó bemeneti lyukat találtak. A szilánkok egy része a géptörzs burkolatában rekedt, sok pedig áthatolt rajta.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az ukrán fél a Belgorodi terület légterében lelőtt egy orosz Il-76-os katonai szállító repülőgépet, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére. A fedélzeten tartózkodott még a gép legénységének hat tagja és az orosz katonai rendészet három tisztje.
Az orosz légvédelem a repülő lezuhanása előtt két légvédelmi rakéta indítását észlelte az ukrajnai Harkiv megye területéről. Az incidenst a gépen senki sem élte túl.
(MTI)
Az Oroszországi Föderáció sohasem fogja megengedni, hogy semmibe vegyék az érdekeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kalinyingrádban, egy egyetemi hallgatókkal tartott találkozón.
Az országnak a saját felfogása szerint kell élnie, a nemzeti érdekeitől vezéreltetve. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mi semmibe akarnánk venni mások érdekeit. Az, hogy a saját érdekeink vezérelnek bennünket, és hogy sikerre törekszünk, azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk partnereink érdekeit. Mi ezt tesszük, sohasem engedjük meg, hogy Oroszország érdekeit semmibe vegyék
mondta Putyin a Kalinyingrádi területen egyetemi hallgatókkal tartott találkozón.
Az orosz államfő megjegyezte, hogy álláspontját a város egyetemének névadója és egykori lakója, Immanuel Kant német filozófus elvei alapján fogalmazta meg. Putyin Kalinyingrádban részt vett egy, az exklávé fejlesztéséről szóló tanácskozáson is, és találkozott Anton Alihanov kormányzóval.
(MTI)
Sürgős intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre van szükség az Ukrajnából és az ideiglenesen megszállt ukrán területekről erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek felkutatásának és hazaszállításának ügyében – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) csütörtökön.
A közgyűlés egyhetes téli ülésszakán elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt írták, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta legalább 19 546 erőszakkal deportált gyermekről szereztek tudomást, akik közül ez idáig mindössze 388 tért haza.
Arra kérték az ET-tagországok nemzeti parlamentjeit, hogy kényszerítsék Oroszországot: haladéktalanul állítson össze listát az összes illegálisan elhurcolt ukrán gyermekről és tartózkodási helyükről.
Hangsúlyozták: minden ukrán gyermeknek is járnak a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban rögzített általános és szabadságjogok. A gyerekeket soha nem szabad a „nyomásgyakorlás eszközeként vagy háborús célok elérésére használni” – szögezték le.
A közgyűlés felszólította a nemzeti parlamenteket, hogy fogadjanak el határozatokat, amelyek a gyermekek bűncselekménynek számító elhurcolását népirtásnak minősítik, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy működjenek együtt Ukrajnával az eltűnt gyermekek felkutatásában és hazaszállításában.
A parlamenti képviselők köszönetüket fejezték ki az Európa Tanács azon tagállamainak, melyek segítenek az ukrán gyerekeknek. Ösztönözték a fogadó országokat arra, hogy nyújtsanak alapvető szolgáltatásokat a gyermekek számára – beleértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a mentálhigiénés támogatást –, valamint arra is, hogy biztosítsák a nyelvükkel és kultúrájukkal való kapcsolatok fenntartását, jövőbeli hazatérésük megkönnyítése érdekében.
A parlamenti közgyűlés felszólította azon nemzetközi szervezeteket, melyek bejutnak Oroszországba, Fehéroroszországba és Ukrajna megszállt területeire, hogy járuljanak hozzá az erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek azonosításához, tartózkodási helyük meghatározásához és hazaszállításához.
(MTI)
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) büntetőeljárást indított a szerdán Oroszországban lezuhant Il-76-os orosz katonai repülőgép katasztrófája körülményeinek felderítésére – közölte az SZBU sajtószolgálata csütörtökön az ukrán médiának kiadott nyilatkozatában.
A közlemény szerint a vizsgálatot az ukrán büntető törvénykönyvnek a háborús törvények és szokások megsértésére vonatkozó vádpontja alapján indították. A biztonsági szolgálat most egy sor intézkedést foganatosít a repülőgép-szerencsétlenség összes körülményének tisztázása érdekében. „Az előzetes vizsgálat folyamatban van” – tették hozzá.
Az Il-76-os gép az oroszországi Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfős személyzettel és három fogolykísérővel. Moszkva az ukrán hadsereget vádolja azzal, hogy rakétával lelőtte a gépet, ukrán részről azonban ezt nem ismerték el, amint azt sem, hogy rakétatalálat okozta a gép lezuhanását.
Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta: a hírszerzés értesülései szerint orosz tisztségviselőknek kellett volna tartózkodniuk a katonai szállítógépen, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azonban az utolsó pillanatban megtiltotta nekik, hogy felszálljanak rá. A gép lezuhanása után mindössze öt holttestet szállítottak a helyi hullaházba. Elmondása szerint az ukrán hírszerzés a gép katasztrófája után szerzett tudomást erről. Hozzátette, hogy az orosz mentési szakembereknek nem engedték átvizsgálni a baleset helyszínét.
Több hivatalos VIP-nek kellett volna a fedélzeten lennie az agresszor állam katonai-politikai vezetéséből, nevük ismert, és meg is lesznek nevezve, az anyagokat a nemzetközi nyomozás keretében fogjuk nyilvánosságra hozni
– ígérte a szóvivő.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának az incidens helyszínére érkezett képviselőit az FSZB és a hadsereg képviselői gyakorlatilag elkergették, és a jegyzőkönyv szerint nem kaptak lehetőséget arra, hogy ellenőrzést végezzenek a baleset helyszínén
– fogalmazott. Juszov, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a becsapódás helyszínéről készült videón nem láthatók emberi testek maradványai. „A mindössze öt, hullaházba szállított holttest pedig pont megfelel egy Il-76-os gép személyzete létszámának” – mutatott rá a szóvivő. Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy tévéműsorban úgyszintén kijelentette: Ukrajna egyelőre nem látta jelét annak, hogy a Belgorodnál lezuhant Il-76-os katonai repülőgépen nagyszámú hadifogoly tartózkodott volna, miként azt az orosz védelmi minisztérium és Oroszország más képviselői állították. Az ombudsman nemmel válaszolt arra a kérdésre, ismert-e már, ki tartózkodott a gépen.
Információim szerint nem állíthatom, hogy valóban hadifoglyok voltak rajta. Ha az oroszoknak lenne néhány fotójuk vagy videójuk arról, hogy valóban a mi hadifoglyaink voltak rajta, akkor már felhasználták volna őket. Semmi jelét nem láttuk azonban annak, hogy ennyi ember volt a gépen, akár ukrán, akár nem ukrán állampolgár” – fejtette ki. Hozzátette, hogy térképeket és szakértői véleményeket látott az interneten arról, hogy ez a gép leszállt, megrakták valamivel és elrepült, vagyis visszafordult a repülőtérről. Véleményünk szerint nemzetközi szakértőknek kell kiderítenie egyértelműen, hogy mi történt ott
– mondta az ombudsman.
Lubinec kijelentette: Ukrajna nem tudja megjósolni, hogy Oroszország beleegyezik-e a hadifoglyok cseréjébe a szerencsétlenség után, de mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbra is hazatérhessenek Oroszországból az ott fogva tartott ukrán állampolgárok.
(MTI)
27 éves börtönbüntetésre ítélte kedden egy orosz bíróság Darja Trepovát, akit Vlagyimir Tatarszkij (valódi nevén Makszim Fomin) orosz katonai blogger halálával összefüggésben terrorizmussal vádoltak.
Tatarszkijjal 2023 áprilisában egy szoborba rejtett bomba végzett, amelyet a 26 éves Trepova adott neki ajándékba, amikor Tatarszkij mintegy 100 ember előtt előadást tartott egy szentpétervári kávézóban. A figura a háborúpárti Tatarszkijt ábrázolta, és szemtanúk elmondása szerint a férfi tréfásan „Arany Vladlennek” nevezte, és megfordította a kezében, mielőtt felrobbant a bomba. A detonáció a bloggert azonnal megölte, több tucatnyian pedig megsebesültek.
Trepova korábban azt állította a bíróságnak, hogy azt hitte, hogy a csomag, amelyet átadott neki, lehallgató készüléket tartalmaz, nem pedig bombát. Álltása szerint egy ukrajnai férfi utasítására cselekedett, akit „Gestalt” (németül „alak”) néven ismert, és aki a gyilkosságot megelőzően több hónapon keresztül pénzt és utasításokat küldött neki. Trepova azt gondolta, hogy le akarják hallgatni Tatarszkijt, hogy megtudják, pontosan milyen információi vannak a háborúról.
„Nagy fájdalmat és szégyent érzek, hogy hiszékenységem és naivitásom ilyen katasztrofális következményekhez vezetett. Nem akartam senkinek sem ártani” – mondta a bíróság előtt a hét elején. „Különösen nagy fájdalmat és szégyent érzek amiatt, hogy egy terrorcselekményt hajtottam végre a saját kezemmel.”
Az orosz erők 14 drónnal támadták az éjszaka Ukrajna déli részét, közülük az ukrán légvédelem 11-et megsemmisített – közölte csütörtökön az ukrán légierő. Az ország védelmi minisztériuma hat sebesültről adott hírt.
A tájékoztatás szerint a megsemmisített, iráni gyártmányú Sahid drónok Odessza és Mikolajiv térségében okoztak volna kárt. A belügyminisztérium közlése szerint Odesszában – ahonnan a hat sebesültet jelentették – több lakóépületet és egy raktárat is megrongáltak a becsapódott öngyilkos drónok.
A hadsereg azt közölte, hogy a drónokat az oroszországi Krasznodar régióból, valamint az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetről és a donyecki régióból indították el. Előző nap csapás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik települését, Velika Rogant, és négyen megsebesültek ott – tette hozzá a minisztérium.
„A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni hibrid agresszióját Moszkva ellen, »különleges hadművelete« céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.
„A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait. De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait” – mondta Nariskin, majd úgy folytatta: „Amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül”.
Az orosz kémfőnök szerint a nyugati blokk által „kiprovokált” ukrán válság bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik „a legszörnyűbb provokációkra is képesek” annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák”. Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, de például a bucsai mészárlást is, amit szintén provokációnak titulált.
(MTI)
Megtalálták a belgorodi régióban lezuhant orosz Il-76-os szállítórepülőgép fekete dobozait – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség csütörtökön a mentőszolgálatokra hivatkozva.
A tájékoztatás szerint mind a repülési paramétereket rögzítő készülék, mind a hangrögzítő jó állapotban van. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a harkivi régióban, Lipci településről elindított légvédelmi rakétákkal lőtték le szerdán az orosz katonai Il-76-ost, amelynek fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 kicserélésre szánt ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a katonai szakértői vizsgálatnak le kell zárulnia, mielőtt a gép pilótáit, akik a lakott területek közeléből elnavigálták az égő repülőgépet, kitüntetésre terjesztenék fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azzal a szándékával kapcsolatban, hogy az incidens ügyében induljon nemzetközi vizsgálat, a szóvivő kijelentette:
Ha a kijevi rezsim bűncselekményeinek nemzetközi kivizsgálására gondol, akkor arra egyértelműen szükség van
– reagált a Kreml szóvivője.
Nemzetközi vizsgálatot sürget Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az oroszországi Belgorodnál lezuhant orosz katonai repülőgép ügyében, melyen Moszkva szerint ukrán hadifoglyok tucatjai utaztak. Szerda esti beszédében Zelenszkij közölte azt is, hogy megbízta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, hogy adja át külföldi partnereiknek az üggyel kapcsolatos összes információt, ami Kijev birtokában van.
Az ukrán elnök ezután Moszkva felé fordult, és az orosz vezetés, elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére vetette, hogy játszadozik nemcsak az ukrán foglyok életével, de azok szerettei és az ukrán nép érzéseivel is.
Az Il-76-os gép szerdán, Belgorod térségében zuhant le, mintegy 50 kilométerre az ukrán határtól. Az orosz védelmi minisztérium szerint a 65 ukrán hadifogoly mellett hat fős személyzet és három fogolykísérő volt a fedélzeten. Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke azt állította, hogy a repülőgépet három nyugati gyártmányú rakéta találta el. Ő közölte azt is, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani. A tárca szerint,az ukrán hadsereg lőtte le a gépet, a Kreml pedig azt állítja, hogy a foglyokat éppen fogolycserére szállították volna. Ezzel kapcsolatban az ukrán hírszerzés annyit közölt, hogy szerdára valóban tervben volt egy fogolycsere a felek között, ez azonban nem valósult meg. A korábban megbeszéltek szerint 192 ukrán foglyot cseréltek volna ki ugyanennyi orosz fogolyra.
Zelenszkij kormánya szerint viszont egyelőre nincs megbízható értesülésük arról, kik és hányan utaztak a gép fedélzetén, az ukrán titkosszolgálatok pedig kiemelték, hogy az ukrán félnek nem jelezték, hogy biztosítsa a légtér azon részét, jóllehet ezt máskor Moszkva megtette. „Amiatt, hogy Ukrajnát nem tájékoztatták arról, milyen szállítóeszközt vesz igénybe az orosz fél, a szándékos akciót sem lehet kizárni, melynek célja a foglyok életének veszélyeztetése volt” – rögzítették az ukrán hatóságok.
(MTI)
Az Országos Rendőr-főkapitányság által közölt adatok szerint Magyarország területére január 24-én 0 óra és 24 óra 3931 fő lépett be az ukrán-magyar határszakaszon. Eközben a román-magyar szakaszon belépők közül 4604 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
