A török parlament megszavazta a svéd NATO-csatlakozást

A török parlament kedd este jóváhagyta Svédország felvételét a NATO-ba, írja a Tagesschau. A parlament döntését követően Recep Tayyip Erdogan török elnöknek már csak alá kell írnia a dokumentumot. Így immár hivatalosan Magyarország az utolsó tagállam, amely még nem járult hozzá a svédek NATO-csatlakozásához, annak ellenére, hogy a magyar kormány visszatérően hangoztatta, hogy nem hazánk lesz az utolsó.

A magyar oldalon az ügyben nem is igazán mutatkozik jele előrelépésnek, hiszen Orbán Viktor a minap a svéd miniszterelnökkel akart tárgyalni, a svédek viszont visszautasították a magyar miniszterelnök ajánlatát.

Emlékeztetőül: Svédország és Finnország még 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziója után kérte csatlakozását a NATO-hoz.

Németország katonai helikoptereket szállít készleteiből Ukrajnának, jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter. A tárcavezető szerint hat darab Sea King többcélú közepes helikoptert, a hozzávaló felszereléssel és alkatrészekkel adnak át a kijevi vezetésnek a német hadsereg (Bundeswehr) állományából. Németország vállalta a pilóták kiképzését is.

A döntést az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Rammstein formátumban tartott értekezletén hozták nyilvánosságra.

A Sea King egy bevált és erős helikopter, amely az ukránoknak több területen is hasznára lesz: a fekete-tengeri felderítésben egészen katonák szállításáig bezárólag. Ez az első ilyen jellegű német szállítmány

– húzta alá Pistorius. A német tárcavezető beszélt arról is, hogy a légvédelem elsődleges fontosságot élvez az ukrán lakosság és infrastruktúra megóvásában, ezen felül fokozni kell a hadiipari termelést is.

A német védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai háború kitörése óta Berlin nagyjából hatmilliárd euró (2300 milliárd forint) értékben szállított hadfelszerelést Ukrajnának.

(MTI)

Oroszország újabb rakétákat indított területéről Ukrajna ellen a kedd reggeli masszív támadást követően napközben, emiatt több megyében légiriadót rendeltek el – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

A beszámoló szerint a légierő kora délután azt észlelte, hogy az oroszországi Lipeck terület felett egy Tu-22M3 repülőgép rakétákat lőtt ki Ukrajnára. Néhány perccel később több rakéta fellövését észlelték az oroszországi Kurszk régióból. A rakéták az ukrajnai Szumi megye felé haladtak. Az Ukrajna északkeleti részén fekvő régiót ily módon egy nap alatt a második rakétatámadás érte. A helyi kormányzói hivatal a Telegramon közzétett közleményében azt írta, hogy a reggeli támadás következtében Sosztki településen létfontosságú infrastrukturális objektumokban keletkeztek károk; személyi sérülésekről nem tettek jelentést.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy nem erősítették meg neki azt a korábbi értesülést, amely szerint a fővárost ért reggeli támadásban egy ember meghalt. Az ukrán katasztrófavédelem a Facebookon azt írta, hogy 22-en sérültek meg a Kijevet ért támadásban, és egy kórházba szállított sérült a klinikai halál állapotában van. A városban keletkezett tüzeket eloltották. Klicsko arról is tájékoztatott, hogy a főváros Szvjatosinszkij kerületében evakuálták egy lakóházból az embereket, mert egy fel nem robbant rakétarobbanófejet találtak ott.

Ihor Terehov, a keleti országrészben lévő Harkiv polgármestere a Telegramon arról adott hírt, hogy a város egy része áramszolgáltatás, fűtés és víz nélkül maradt az orosz rakétatámadás nyomán. A nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában pedig hackertámadás miatt szakadt meg a melegvízellátás és fűtés egy lakónegyedben a helyi szolgáltató közlése szerint.

Szerhij Najev, az ukrán egyesített erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy az ország északi részében szolgálatot teljesítő ukrán katonák megsemmisítettek egy orosz robotrepülőgépet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 378 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 22 orosz harckocsit és 51 tüzérségi rendszert.

(MTI)

A kormányzó közlése szerint legalább hat ember halt meg Harkivban kedd reggel az orosz légitámadásokban. A halálos áldozatok között van egy 21 és egy 43 éves nő is. A támadásban két iskola is megrongálódott.

(Guardian)

A török parlament január 23-án kedden vitatja meg Svédország NATO-tagsági kérelmét – közölte három parlamenti forrás a Reuters hírügynökséggel.

A cikk szerint miután a parlament valószínűleg kedden jóvá is hagyja a javaslatot, Tayyip Erdogan elnök várhatóan aláírja azt, és ezzel lezárul egy hosszadalmas folyamat, amely Ankara néhány nyugati szövetségesét nyugtalanította.

Svédország és Finnország 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziója után kérte a katonai szövetséghez való csatlakozását. A NATO-tag Törökország azonban kifogást emelt, mert szerinte a két ország olyan csoportokat véd, amelyeket Ankara terroristáknak tart.

Törökország tavaly áprilisban támogatta Finnország tagsági kérelmét, de Magyarországgal együtt megvárakoztatta Svédországot, arra hivatkozva, hogy szigorítania kell az álláspontját a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) helyi tagjaival szemben, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista csoportként tart számon.

Erdogan októberben a svéd jegyzőkönyv ratifikálását F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak történő értékesítésének amerikai jóváhagyásához kötötte. A Fehér Ház támogatja az eladást, bár nincs egyértelmű időkeret, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja-e azt, és Törökországnak a kongresszusban némi ellenállással kell szembenéznie a NATO-bővítés késleltetése és az emberi jogi helyzete miatt.

A török külügyminiszterrel, Hakan Fidannal folytatott megbeszélések után ugyanakkor Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy várhatóan Törökország hamarosan ratifikálja Svédország NATO-tagsági kérelmét.

A török parlament külügyi bizottsága végül decemberben jóváhagyta a pályázatot a ratifikációs folyamat első lépéseként.

A magyar oldalon ezzel szemben egyelőre nem látszik előrehaladás: az MSZP ugyan kezdeményezte egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, de Orbán Viktor egyelőre inkább a svéd miniszterelnökkel akar tárgyalni.

A NATO 1,1 milliárd dollár (mintegy 385 milliárd forint) értékben írt alá szerződés 155 milliméteres tüzérségi lövedék beszerzéséről, hogy támogatni tudja Ukrajnát Oroszország elleni háborújában – jelentette be a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.

Jens Stoltenberg rövid sajtótájékoztatóján kijelentette: az ukrajnai háború kimenetele függ a szembenálló felek rendelkezésére álló lőszerek mennyiségétől. Ukrajna támogatása alapvető fontosságú, ezért is elengedhetetlen a védelmi ipar kapacitásának növelése, ahogy az európai készletek rendelkezésre állása szempontjából is – mondta.

Információk szerint a szerződés keretében az érintett országok mintegy 220 ezer tüzérségi lőszert vásárolnak, az első szállítások 2025 végén várhatók. A NATO-főtitkár az országok megnevezése nélkül közölte: a NATO a szerződést négy szövetséges nevében kötötte meg, amelyek vagy továbbadják a lövedékeket Ukrajnának, vagy saját kimerült készleteik feltöltésére használják fel azokat – összegezte.

Elmondta továbbá, a tagországok védelmi miniszterei még a tavasszal megbeszélést folytatnak arról, miként lehet fokozni a tagországok biztonságát a védelmi ipar kapacitásainak fokozásával. A NATO-szabványoknak való megfelelés érdekében további beszerzésekről szóló megállapodások aláírására lesz szükség – hívta fel a figyelmet.

Mindezt annak érdekében tesszük, hogy rendelkezzünk a megfelelő erőkkel ahhoz, hogy Moszkvában ne legyen helytelen számítás vagy félreértés azzal kapcsolatban, hogy készen állunk megvédeni a NATO területének minden centiméterét, és amíg így tesszük, addig nem lesz támadás a NATO területe ellen

fogalmazott. Oroszországnak tehát nem lehetnek kételyei afelől, hogy a katonai szövetség szükség esetén megvédi szövetségeseit – húzta alá.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg közölte, a NATO nem lát semmilyen közvetlen katonai fenyegetést Oroszország részéről a szövetség egyetlen tagjával szemben sem, de fenntartja elrettentő erejét. Ezt nemcsak a lőszerbeszerzés szolgálja, hanem egyebek mellett az is, hogy ezen a héten az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlata kezdődik – tájékoztatott.

(MTI)

Kedd reggel átfogó orosz rakétatámadás érte Kijev és Harkiv városát. A támadásokban legalább három ember meghalt, többen megsebesültek, és lakóépületek rongáltak meg – közölték a helyi tisztviselők.

Az ukrán hadsereg a Telegramján azt írta, hogy a reggeli órákban 41 rakétát lőttek Ukrajnára, amiből 21-et megfogott az ukrán légvédelem.

A fővárosban, Kijevben Roman Popko, a városi közigazgatás vezetője szerint legalább egy ember meghalt, míg Vitalij Klicsko polgármester arról tájékoztatott, hogy kilencen megsebesültek, köztük egy 13 éves fiú. Az ország második legnagyobb városában, Harkivban két ember vesztette életét és 11-en sérültek, közölte az északkeleti Harkiv megye kormányzója. A város polgármestere elmondta, hogy az egyik rakéta egy lakótömbbe csapódott. Egyelőre nem tudni, hányan rekedtek a romok alatt.

(AP / The Guardian)