A világon két város van: Isztambul és minden más
– mondta a legismertebb török nagyváros egyik nevezetessége felé tartva idegenvezetőnk a kisbuszban. Novemberben más magyar újságírókkal együtt lehetőségem nyílt ellátogatni Törökországba, hogy megnézzük Isztambulnak és környékének jól, illetve kevésbé ismert látványosságait, külön hangsúlyt fektetve a magyar kötődésű emlékekre – ilyeneket szép számmal találhatunk a városban és szomszédságában is.
Isztambulban sétálva könnyen megkérdőjelezhetjük, hogy a levegő biztosan nitrogénből, oxigénből és egyéb nemesgázokból áll-e, hiszen az az érzésünk, hogy minden utcasarkon a történelmet lélegezzük be. A monumentális város történelmi nevezetességeit nehéz lenne összeszámolni, ezt meg sem kísérlem – miért venném el a Lonely Planet munkáját –, ehelyett inkább bemutatnám az egyik nevezetességet, amely jelentősen meghaladta az előzetes várakozásaimat.
Nem képezheti vita tárgyát, hogy az egyik leghíresebb isztambuli turista célpont a Hagia Szophia: az épület az elmúlt cirka 1700 évben biztosan rászolgált az építészeti csoda elnevezésre. A 2020 júliusa óta ismét mecsetként funkcionáló nevezetesség nagyjából minden négyzetcentimétere rejt valamilyen elképesztő történetet. Amikből nagyjából öt perc sétányira rengeteget meg is tudhatunk.
A 2023-ban megnyílt Hagia Szophia Történeti Múzeum 3200 négyzetméteren, összesen 13 termen keresztül vezeti be a látogatókat az ép ésszel szinte felfoghatatlan hosszú időt megélt épület különböző korszakaiba. Mielőtt bárki, főként a múzeumok szórakoztatóan edukatív funkciójában kételkedők szélsebesen irányítanák a kurzort a képernyő jobb felső sarka felé, az alábbi videóval látványosan tudom szemléltetni, mire is gondolok pontosan.
Nem tudom, hogy miként a legcélszerűbb feldolgozni 1700 év történelmét, de az egészen biztos, hogy a múzeum ötletgazdái megtalálták annak a turisták számára legizgalmasabb módját. Ha azt nézzük, hogy ebben 58 digitális és 4 színpadi tervező, nyolc festőművész, hét zeneszerző és nyolc zenész működött közre, talán még inkább értjük, mitől is olyan különleges ez a hely.
A múzeum termeit végigjárva a történetmesélés teljesen új formájával találkozhattam, a modern technológiai megoldások révén sokkal közelebb került hozzám a különböző császárok korabeli jelentősége, vagy akár az újjáépítésnek a meghatározó momentumai, szemben azzal, ha vitrinekben kiállított installációkkal és apróbetűs leírásokkal akarták volna elérni ugyanezt.
A teremről teremre járás közben nem tűnik túlzásnak az „életre kelt a történelem” kifejezés, a minden érzékszervre ható élmény által ugyanis olyan, mintha mi, látogatók is részesei lehetnénk a történelem azon fejezeteinek, amikről korábban talán semmiféle tudással nem rendelkeztünk.
Sőt, megkockáztatható, hogy az ilyen újszerű módon szerzett tudás nem is vész el a távozást követően a múzeum bejáratától számított százötvenedik méter környékén, hanem képes mélyebben is beépülni. Egy biztos, nekem befelé és kifelé menet is az volt a legmeghatározóbb gondolatom, hogy milyen jó – hasznos, szórakoztató, miegymás – lenne, ha a történelemkönyv feletti révedés és az évszámok mantrázása helyett a magyar iskolában is így tanítanák a történelmet.
A látottak ugyanis nagyjából úgy hatnak, mintha valaki öt dögunalmas oldal szöveggel a kezében megkérte volna Steven Spielberget, hogy rendezzen már inkább egy ötperces rövidfilmet az ominózus történelmi korszakról. A tudás, a történelmi ismeretek nem vesznek el, csak olyan köntösbe bújnak, ami által ezerszer befogadhatóbbá, egyúttal élvezhetőbbé válnak.
A DEM Múzeumok három évtized tapasztalatával, a legújabb technológiák segítségével, kreatív megközelítéssel mesélik el építészeti örökségek és művészeti alkotások történeteit
– állítják magukról, én pedig szerettem volna többet megtudni mindezek hátteréről, amiben Meriç Özgen, a Hagia Szophia Múzeum marketingigazgatója volt a segítségemre.
A DEM jelenleg két múzeumot működtet, egyiket Isztambulban, a másikat Selçuk városában, valamint tervben van két további hely nyitása Törökországban. A cél, hogy „új szintre emeljék az interaktív múzeum fogalmát, illetve meghatározzák a globális trendeket is ezen a területen.”
A világ különböző pontjairól származó, elismert cégekkel és szakértőkkel együttműködve a DEM sikeresen megalkotott és életre keltett két olyan élvonalbeli múzeumot, amelyek Anatólia gazdag építészeti, művészeti és kulturális örökségét mutatják be. A Hagia Szophia Történeti Múzeum és az Efezusi Élménymúzeum jelenleg is nyitva áll a látogatók előtt. A hierapolisi és a kappadókiai múzeum a tervek szerint az elkövetkező években nyílnak meg.
Ezek a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium égisze alatt működő múzeumok az első technológia-központú történelmi élménymúzeumok Törökországban, és céljuk, hogy új szintre emeljék az interaktív múzeumok koncepcióját – globális trendeket meghatározva.
Az úgynevezett élménymúzeumok abban különböznek a hagyományos társaiktól, magyarázta a marketingvezető, hogy lehetővé teszik a látogatók számára, hogy bizonyos történelmi korszakokat, híres épületeket vagy természeti jelenségeket audiovizuális bemutatókon keresztül ismerjenek meg. Törökországban a Hagia Szophia Múzeum az egyetlen ilyen múzeum.
Minden egyes teremben az adott korszaknak megfelelő vizuális tartalmakat kísérik a különböző hangszereken játszó zenészek. A legmagasabb minőségű hangélményhez mindenhol hangmérnökökkel közösen tervezték meg, hogyan valósulhat meg a megfelelő hangulatú élmény biztosítása
– hangsúlyozta Meriç Özgen. Hozzátette: a múzeum története rengeteg kemény munkából és a legújabb technológiákból tevődik össze, ezzel emelkedik ki Törökország és a világ többi múzeuma közül.
A látogatók száma az elmúlt hónapokban meredeken emelkedik, helyi és külföldi turisták egyaránt érdeklődnek.
Látva a lenyűgözött látogatók arcát, amikor elhagyják a múzeumot, azt érezzük, hogy helyesen cselekszünk
– értékelt. Az élőszóban kapott, illetve a közösségi médiában olvasott pozitív visszajelzéseknek hála azt érzik, hogy a befektetett erőfeszítések megtérülnek.
„A mi múzeumunk egy új múzeum, és úttörő a maga területén. Ezért az elsődleges célunk jelenleg, hogy minél szélesebb közönség megismerje és látogassa.” Ugyanakkor tervezik, hogy újabb történetekkel egészítik ki a mostani kínálatot. „Másrészt a Hagia Szophia egy nagyon gazdag forrás, ezért az elkövetkező időszakokban új történetekkel egészíthetjük ki az audiovizuális műsorainkban szereplő történeteket, és gazdagíthatjuk a meglévő történeteket. Hasonlóképpen, az elkövetkező időszakban új műtárgyakkal fogjuk bővíteni múzeumunk gyűjteményét” – tette hozzá.
A múzeumot ajánlják helyi és külföldi – nekik 15 különböző nyelvű magyarázat kíséri végig a kiállítást – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hiszen még az előbbiek számára is képes szórakoztatóvá és érdekessé tenni a történelem unalmasnak tűnő szegmenseit is.
Disclaimer: A cikk a budapesti török nagykövetség kulturális és promóciós osztályának közreműködésével jött létre.
