A hétvégén újabb támadással hallatott magáról a jemeni húszi mozgalom. A Vörös-tenger térségében először egy Bahama-szigeteki zászló alatt mozgó teherhajót, majd két másik járművet vettek célba Jemen területéről kilőtt rakéták és drónok. Végül az a USS Carney amerikai hadihajó lőtt ki két pilóta nélküli repülőgépet, amely néhány nappal korábban már egy hasonló akciót is végrehajtott a térségben. A húszi mozgalom kicsivel később magára vállalta az akciót – bár az elkövető kilétét azelőtt is sejteni lehetett, tekintettel arra, hogy a kilőtt drónok iráni gyártmányúak voltak, és Jemennek a húszi mozgalom által ellenőrzött területéről indították.
Ugyan az akciónak szerencsére nem volt halálos áldozata, mégis aggasztó tendenciára mutat rá. A húszi mozgalom a Hamász október 7-ei terrotámadását és az azt követő gázai válságot követően már kilencszer intézett támadást Izraellel vagy izraeli érdekeltségekkel szemben (beleértve a hétvégi akciót).
Első ránézésre elég furcsának és valószerűtlennek tűnhet, hogy mit akar egy jemeni lázadó szervezet Izraellel. A két országot körülbelül 2000 kilométer és szárazföldön két ország, Szaúd-Arábia és Jordánia választja el egymástól. Az Arab-félsziget déli csücskében elhelyezkedő Jemen sosem állt háborúban Izraellel, a húszi mozgalom maga a palesztin ügytől teljesen függetlenül jött létre. Most mégis úgy tűnik, hogy a libanoni Hezbollah mellett ez a mozgalom vált a gázai válságban Izrael fő külső, nem Gázához kötődő ellenfelévé.
Kik azok a húszik?
A hivatalosan Anszár Allahnak, vagyis Allah támogatóinak nevezett, de húszi mozgalomként ismert iszlamista csoport Jemen északi részén jött létre. A szervezet az itt élő zaídi síita közösséghez kötődik, amely az ország lakosságának körülbelül harmadát teszi ki. A zaídizmus a síita iszlám egyik sajátos ágát jelenti, mely ugyan számos tekintetben különbözik a fősodorba tartozó síita vallástól (amelynek központjai Iránban és Irakban találhatóak), mégis egyfajta szolidaritás köti őket össze a szunniták által dominált iszlám közösségben. A mozgalmat a zaídi közösséghez tartozó al-Húszi család szervezte az 1990-es évek elején, gyakorlatilag a helyi törzseket fogva össze a központi kormánnyal szemben.
Jemen a mai formájában 1990-ben jött létre Észak-Jemen és Dél-Jemen egyesítésével, amivel párhuzamosan felerősödtek a szunniták és síiták közötti feszültségek. Ezekre a feszültségekre egyszerű lenne vallási-felekezeti konfliktus részeként tekinteni, a gyakorlatban azonban legalább annyira voltak törzsi és területi viszály következményei. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jemen a térség és a világ egyik legszegényebb állama, amelyben a szűkös erőforrásokért való versengés mindig meghatározó volt.
A központi állam és az Anszár Allah közötti viszony 2004-ben mérgesedett el, amikor a hadsereg kiiktatta utóbbi meghatározó vezetőjét, Husszein al-Húszit. Ezt követően az alapító testvére, Abdul-Malik al-Húszi vette át a csoport vezetését, aki a 2010-es évek elején kirobbanó arab tavasz felkelést kihasználva hadjáratot szervezett a kormánnyal szemben, és 2014-ben el is foglalta az ország fővárosát, Szanaát.
![Mit akar a jemeni húszi mozgalom Izraeltől? 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/12/000_nic2004080670124.jpg)
A konfliktus ezt követően vált igazán nemzetközivé. A központi kormány jó viszonyban volt Szaúd-Arábiával, és az országban megjelenő al-Káida ellen hagyta fellépni az Egyesült Államokat is. Ezzel szemben a húszi mozgalom Irán támogatását élvezi a mai napig. Nem véletlen, hogy a szaúdi vezetés fenyegetésként értelmezte a húszik előretörését, és 2015-ben koalíciót szervezett a lázadókkal szemben, a központi kormány oldalán. A hadjárat a mai napig tart, hatalmas humanitárius válságot okozva az országban.
Mi köze ennek Izraelhez?
A húszi mozgalomnak ugyan közvetlenül semmi köze nincs Izraelhez, a retorikai anticionizmus és antiszemitizmus végigkísérte történetüket. A szervezethez kötődő megmozdulásokon gyakran látható, hírhedt mottójuk is erről tanúskodik, amelynek szalonképes fordítása:
Allah hatalmas, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra, győzelem az iszlámnak.
Persze politikai szempontból kielemezhető, hogy a szervezet mögött álló marginalizált csoportok számára a zsidók, Izrael és az Egyesült Államok is „csupán” az elnyomó kormányt hatalmon tartó nagyhatalmak szimbóluma, ettől függetlenül a fenti jelmondat magáért beszél.
Ideológiai szempontból tehát nem állt messze a húsziktól az Izrael elleni fellépés, reálpolitikailag azonban nem volt magától értetődő. A mozgalom vezetői évek óta tárgyalnak néha nyilvánosan, néha zárt ajtók mögött a jemeni válságban részt vevő erőkkel, hogy elérjenek valamilyen hosszabb fegyverszünetet vagy akár beindítsanak egy politikai rendezési folyamatot. A húszik nemzetközi fellépése eddig Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen irányult, tehát a jemeni válságban közvetlenül érintett államokkal szemben. Izrael és szövetségesei elleni akcióknak nincs kézzelfogható haszna a szervezet számára, ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy kiprovokálja a regionális és globális nagyhatalmak fellépését.
Ennek egyik első kézzelfogható jele lehet, hogy a hírek szerint
Az Irán-barát csoportot a Teherán ellen határozottan fellépő Donald Trump elnök (egyik utolsó elnöki döntéseként) már terroristának bélyegezte 2021 elején. Ugyanakkor a pár héttel később hivatalba lévő Biden-kormány Iránnak való gesztusként visszavonta a megjelölést, ezzel igyekezve pozitív légkört teremteni az amerikai-iráni tárgyalások újraindításának. Ezek a tárgyalások azóta összeomlottak, a húszik pedig Izraelt és nemzetközi kereskedelmi hajókat támadnak, tehát nem elrugaszkodott a terrorista jelző.
Miért éri meg a húsziknak Izrael támadása?
Mindezek fényében nehezen lehet elsőre érteni, hogy a húszik miért aktivizálták magukat a gázai válságban, néhány érdeket mégis tudunk azonosítani.
Ugyan a hálózat tagjai nagyfokú önállósággal rendelkeznek, Teherán mindenképp befolyásolni tudja viselkedésüket. Sőt, egymás túlélésében mindannyian érdekeltek, hiszen egymagukban nem, csak együtt tudnak valamekkora mértékű elrettentő erőt képviselni.
![Mit akar a jemeni húszi mozgalom Izraeltől? 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/12/000_344m6vk.jpg)
Bármennyire sem lett stratégiai jelentősége Izrael megtámadásának, két szempontból mindenképp segíthetnek a húszik a Hamász túlélésében. Egyrészt reménykedhettek abban, hogy Izrael déli részének megtámadásával sikerül elvonni vagy megosztani az izraeli hadsereg figyelmét és erőforrásait. Ahogy a Hezbollah északról, úgy a húszik korlátozott támadásokkal délről tölthetnék be ezt a szerepet. Előbbi persze a folyamatban sokkal hatékonyabb, de a húszi (és főleg iráni) szempontból érdemes akár csak minimális nyomást fenntartani.
Másrészt a Vörös-tenger térségében való kalóztevékenységgel közvetlenül is kárt okoznak Izrael nyugati szövetségeseinek. A kereskedelmi hajók megtámadásával a tengeri kereskedelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű régióban drágább lesz a fuvarozás (például a biztosítási díjak növekedése miatt), ami gazdasági nyomásgyakorlásnak is tekinthető.
Végül nem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg rengeteg arab és muszlim országban bármilyen fellépés Izraellel szemben nagy népszerűségnek örvend. A palesztin ügy nagyfokú szolidaritást vált ki számos közösségben, amit a politikai szereplők ki tudnak használni. Különösen igaz ez az ellenállás tengelye számára, amelynek közvetve-közvetlenül legitimációt ad az Izrael és az Egyesült Államok elleni fellépés. Ebből következik, hogy a rakéták és drónok kilövése a húszik részéről nem feltétlenül jelenti egy regionális háború első lépését, inkább egy veszélyes egyensúlyozási stratégiai sokadik elemét.