Zelenszkij: az idő telik, az emberek fáradnak, de nincs patthelyzet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson több támogatást az Oroszországgal szembeni fellépéshez, és meghívta Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy a saját szemével láthassa a konfliktus mértékét – írja a Reuters.

Zelenszkij szerint az amerikai katonák könnyen egy szélesebb európai konfliktusban találhatják magukat Oroszországgal, ha Washington nem terjeszti ki a támogatását.

Ha Oroszország már mindannyiunkkal végzett, akkor NATO-országokat fog megtámadni, és önök a fiaikat és lányaikat fogják elküldeni

– idézi a hírügynökség Zelenszkij elnököt az NBC Meet the Press című műsorának adott vasárnapi interjújából, amelynek az átiratát szemlézték.

Joe Biden amerikai elnök korábban arra biztatta az amerikai kongresszust, hogy fogadjon el egy 106 milliárd dolláros kiegészítő kiadási törvényt. Az ebben foglalt összeg nagy részét a javaslat szerint Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, a fennmaradó összeget pedig Izrael, a csendes-óceáni térség és a határvédelmi feladatok között osztanák szét.

A republikánus vezetésű amerikai képviselőház azonban saját finanszírozási tervet terjesztett elő. A múlt héten elfogadott törvényjavaslat 14,3 milliárd dolláros támogatást nyújt Izraelnek, de nem tartalmazza az Ukrajnának nyújtott támogatás emelését. Chuck Schumer amerikai szenátor, a demokrata vezetésű szenátus többségi vezetője közölte, hogy nem bocsátja szavazásra a képviselőházi törvényjavaslatot, Biden pedig vétót helyezett kilátásba.

A vasárnap sugárzott interjúban Zelenszkij meghívta a republikánus Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy látogasson el Ukrajnába, és nézze meg a Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2022 februárjában indított háború következményeit.

Donald Trump 2024-ben újraválasztásra pályázik, és pártja vezető jelöltje az elnöki posztra. A volt amerikai elnök élesen bírálta a Kijevnek nyújtott amerikai támogatást, és közölte: újraválasztása esetén huszonnégy órán belül véget vetne a háborúnak.

Oroszország 2023 végéig továbbra is napi 300 ezer hordóval csökkenti a nyersolaj- és kőolajtermék-exportját – közölte Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.

A Reuters további részleteket is közölt. Oroszország eszerint két különálló olajkínálat-csökkentésről állapodott meg: áprilisban úgy döntött, hogy 2024 végéig napi 500 ezer hordóval (hordó/nap) csökkenti a nyersolaj-kibocsátást, majd augusztusban közölte, hogy ez év végéig 300 ezer hordóval (hordó/nap) csökkenti az exportot.

A további önkéntes csökkentés célja, hogy megerősítse az OPEC+ országok intézkedéseit, amelyeket az olajpiacok stabilitásának és egyensúlyának fenntartása érdekében hoztak

– indokolta a lépést az orosz miniszterelnök-helyettes. Elmondása szerint Oroszország a jövő hónapban mérlegeli, hogy elmélyítse-e az önkéntes exportcsökkentését vagy növelje a kitermelést.

Szaúd-Arábia ezzel párhuzamosan 2023 végéig folytatja a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentést – közölte vasárnap az energiaügyi minisztérium egyik hivatalos forrása.

Az OPEC+ országok kínálatának korlátozásával az lenne a cél, hogy világszerte emeljék az olaj árát. Az energiaeladásokból származó pénzt Szaúd-Arábia kormányzati kiadásokra fordítja. A nyugati országok ellenérve azonban az, hogy a világgazdaságnak szüksége van az alacsonyabb olajárakra a gazdasági növekedés támogatása érdekében.

Az energiapiacokon a nyersolaj határidős jegyzése vasárnap 0,47%-kal emelkedett.

Hétfőtől 3 napos gyászt hirdettek Kárpátalján amiatt, hogy két napja egy orosz rakétatámadás következtében életét vesztette a munkácsi 128-as számú különálló hegyi rohamdandár több mint húsz katonája, sokan pedig megsebesültek a frontvonal közelében, Zaporizzsja megyében – közölte hivatalos közösségi oldalain Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatási hivatal elnöke.

A november 6-tól kezdődő gyásznapokon a megye valamennyi intézményében félárbocra eresztik az állami lobogókat, minden reggel 9 órakor egyperces néma csenddel adóznak az elhunytak emlékének, a templomokban pedig istentiszteleteket tartanak.

A kárpáraljai áldozatok száma meghaladta a húszat, sokan megsebesültek, közöttük civilek is, mert egy orosz Iszkander típusú rakéta csapódott be november 3-án a frontvonal közelében fekvő Zaporizzsja megyei településen. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása céljából. A katonai vezetés azután adott ki tájékoztatást a tragédiáról, hogy a hír elterjedt a közösségi médiában.

(MTI)

A 15 éves Adam Kadirov nevét bő egy hónappal ezelőtt ismerte meg a világ, amikor nyilvánosságra került egy felvétel, melyen a csecsen vezér fia egy hivatali helyiségben üti-veri a Korán egy példányának elégetésével vádolt férfit, Nyikita Zsuravelt. A felvételt maga Ramzan Kadirov csecsen vezér is megosztotta, hangsúlyozva, hogy büszke a fiára, akinek tiszteli a döntését.

A Reuters most arról ír, hogy a 16. születésnapját ebben a hónapban ünneplő ifjabb Kadirov új feladatokat kapott, ezentúl testőrségének tagjaként apja védelme lesz a fő feladata. A hivatalos megnevezés szerint ő lesz a csecsen vezető biztonságáért felelős részleg vezetője, lényegében Kadirov egyik legfőbb testőre.

A kinevezés alkalmával a csecsen vezető szövetségesei méltatták Adam Kadirov képességeit és sorban gratuláltak a kinevezéséhez.

Az orosz haditengerészet egyik új hajóját sikerült megsemmisítenie Ukrajnának rakétatámadással az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten – közölte vasárnap a Telegramon Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka.

Olescsuk elmondása szerint a Zaliv hajógyárat támadták Kercsben, a félsziget keleti oldalán. A támadás tényéről az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva az orosz sajtó is beszámolt. A Zaliv Kelet-Európa egyik legnagyobb hajógyára, amelyet a nyugati országok az ukrajnai háborúban betöltött szerepe miatt büntetőintézkedésekkel sújtottak. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint 15 rakétával támadták a gyárat, melyek közül 13-at megsemmisített a légvédelem. A hírügynökségi jelentés szerint a haditengerészet új hajója csak megrongálódott.

Olescsuk szerint  „megskalpolták” az orosz haditengerészetet – ezzel valószínűleg arra utalt, hogy Franciaország SCALP manőverező robotrepülőgépekkel látta el Ukrajnát. A célba vett hajó szerinte a közeli jövőben a Fekete-tengeren állt volna szolgálatba, hogy rakétákat indítson ukrán területek felé.

(MTI)

Oroszország sikeres próbaindítást hajtott végre tengeralattjáróról a nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas Bulava ballisztikus rakétával

– jelentette be vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A tárca egyúttal arról is informálta a nyilvánosságot, hogy a ballisztikus rakéta kilövése a tesztsorozat utolsó eleme, amely után döntés születik a hordozó haditengerészeti szolgálatba állításáról. A minisztérium a tesztkilövés pontos időpontjáról nem adott tájékoztatást.

A Borei-osztályú stratégiai rakétahordozó tengeralattjáró 16 Bulava ballisztikus rakéta szállítására alkalmas és modern torpedó fegyverekkel is fel van szerelve.  A minisztérium tájékoztatása szerint a haditengerészetnél már három Borei-osztályú tengeralattjáró van szolgálatban, egy tesztelés alatt áll és további hármat építenek.

Az Oroszország északi partjainál víz alatti pozícióból indított interkontinentális rakéta több ezer kilométerre lévő célpontot talált el a Kamcsatka-félszigeten. A 12 méteres Bulava rakéta becsült hatótávolsága mintegy 8 ezer kilométer és akár hat nukleáris robbanófejet is hordozhat.

(MTI)

Ukrajna elnöke elismerte, hogy a világ jelenleg a gázai, illetve közel-keleti történésekre figyel, és kevesebb figyelem hárul az ukrajnai háborúra, azt ugyanakkor tagadta Volodomir Zelenszkij, hogy elérték volna a holtpontot az ukrajnai események – még úgy is, hogy az ország legfelsőbb katonai tábornoka a közelmúltban így értékelte a helyzetet.

Az ukrán elnök kommentálta azokat az értesüléseket is, melyek szerint nyugati szövetségesei egyre inkább nyomást helyeznek rá, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az oroszokkal és vessenek véget a háborúnak. Zelenszkij határozottan fogalmazott a témában, kijelentette:

Az idő telik, az emberek fáradnak, de nincs patthelyzet. Senki sem kényszerít minket a szövetségeseink közül, hogy leüljünk Oroszországgal, és adjunk nekik valamit.

(BBC)

• Élesedik a helyzet Avgyijivkánál.
• Kijevbe utazott Ursula von der Leyen.
• „Ukrajna nagy előrelépést tett az EU-csatlakozás felé”.
• Újabb támadás érhette a kercsi hidat a Krímben.
• Teljes tudósításunk itt olvasható.