Szinte az összes sérült orosz katona felgyógyul az orosz kormány szerint

Joe Biden kedden konferenciahíváson vett részt több ország vezetőjével, hogy megnyugtassa szövetségeseit az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásáról, miután a Kongresszus elfogadta a rövid távú kormányzati finanszírozási törvényt, amely nem tartalmazza az országnak az Oroszországgal folytatott háborúja során nyújtott segélyeket.

Az elnök megerősítette az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett, és addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, ahogyan a híváson részt vevő összes többi vezető is – mondta a Politicio tudósítása szerint John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.

A vezetők megvitatták azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy továbbra is ellássák Ukrajnát a területének megvédéséhez szükséges lőszerrel és fegyverrendszerekkel, és hogy folytassák Ukrajna légvédelmének megerősítését, miközben felkészülnek a kritikus infrastruktúrák elleni újabb támadásokra,

tette hozzá.

A Bidennel folytatott keddi telefonbeszélgetéshez csatlakozott többek között Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Andrzej Duda lengyel elnök, Klaus Iohannis román elnök és Rishi Sunak brit miniszterelnök. De ugyancsak részt vett rajta Catherine Colonna francia külügyminiszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.

A kedden kiadott orosz hadijelentés hét visszavert ukrán támadásról számolt be, ezekben az oroszok szerint mintegy 665 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A napi összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy lőszerraktárt, egy Buk légvédelmi rendszer kilövőállványát, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackot, egy Grad sorozatvetőt, két HIMARS-rakétát és 58 drónt.

Az MTI által közöltek szerint az orosz hadsereg egy páncélozott járműveket javító üzem megsemmisítéséről is beszámolt a harkivi tankgyár területén, a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban pedig egy szilárd rakétaüzemanyagot és robbanóanyagot gyártó vállalat megsemmisítéséről is.

A hadijelentésben közöltek hitelessége nem ellenőrizhető.

„Már látszik a hordó alja” – jelentette ki Rob Bauer NATO-tisztviselő a Varsói Biztonsági Fórumon kedden azzal kapcsolatban, hogy vészesen fogy a nyugati katonai hatalmak muníciója.

Bauer szerint emiatt a kormányoknak és a fegyvergyáraknak fel kell pörgetniük a termelést. A BBC hozzáteszi, hogy Ukrajna naponta több ezer darab lövedéket lő ki, amelynek a legnagyobb része a NATO-ból származik.

A NATO katonai bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a mostani helyzet annak a hozadéka, hogy a tagországok több évtizeden keresztül az előírtnál kevesebb lőszert halmoztak fel, éppen csak annyit, amennyire békeidőben szükség volt. Most azonban háborús helyzet van, és a jelenlegi gyakorlat nem megfelelő.

James Heappey, az Egyesült Királyság védelmi minisztere a fórumon megjegyezte, hogy a NATO-ban még nem mindenki költi a GDP 2 százalékát védelemre, pedig ennek a minimumnak kellene lennie, nem a maximumnak.

Az északkeleti fronton, Kupjanszk és Liman térségében harcoló, folyamatos orosz támadás alatt álló ukrán katonákat látogatott meg kedden Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök a közösségi médiában azt írta, hogy megvitatta a harctéri helyzetet, a sürgető kérdéseket és az igényeket a dandár- és zászlóaljparancsnokokkal, és egyúttal megköszönte a katonáknak a szolgálatot.

Nem tervez további mozgósítást az orosz vezérkar, az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden.

Az orosz csapatok rendelkeznek a különleges hadművelet végrehajtásához szükséges számú katonai személyi állománnyal, a vezérkarban nem terveznek további mozgósítást

mondta.

A tárcavezető szerint az év eleje óta több mint 335 ezren jelentkeztek szerződéses katonai szolgálatra és önkéntes alakulatokba, és csak szeptemberben több mint 50 ezren írtak alá szerződést. Bejelentette, hogy az október 1-jén megkezdődött őszi sorozási kampány a tervek szerint zajlik, és a vonatkozó elnöki rendelet értelmében 130 ezer embert fognak behívni. Megismételte azt az ígéretet, hogy egyetlen sorköteles sem kerül majd a hadműveleti övezetbe, beleértve azokat, akik az új (Ukrajnától elcsatolt) régiókból érkeztek.

Sojgu beszámolója értelmében egyébként az orosz hadsereg visszavert minden ukrán támadást Szoledar-Bahmut irányában, valamint a védekezés áttörésére tett kísérleteket Verbove és Rabotine közelében, Zaporizzsja megyében.

Aktív akciókkal csapataink jelentősen meggyengítették az ellenség harci potenciálját, és komoly károkat okoztak neki

hangoztatta.

Kiemelte a Csecsen Köztársaság és személy szerint annak vezetője, Ramzan Kadirov támogatását. Elmondta, hogy Csecsenföldön összesen három gépesített lövészezredet és három zászlóaljat állítottak fel, az orosz különleges erők gudermeszi egyetemén pedig több mint 14 500 embert készítettek fe a harcokra.

Kitért a katonai egészségügyi szolgálatra is. Azt mondta, hogy a „különleges hadművelet” övezetében az orosz katonák orvosi ellátása „jó szinten van megszervezve”, és a harctéri elsősegélynyújtás „általában a sebesülést követő első percekben megtörténik”. Sojgu szerint az orosz erők sebesültjeinek több mint 98 százaléka felépül. A kórházakban a halálozási arány 0,43 százalék, és folyamatosan csökken.

Hegyi-Karabahról szólva elmondta, hogy ott az orosz békefenntartók a kiélezett helyzetben is teljesítik feladatukat, és az ő közvetítésükkel sikerült megállapodni a teljes tűzszünetben. Közölte, hogy az orosz hadsereg megszervezte több mint 98 ezer civil, köztük 32 ezer gyermek Örményországba evakuálását, és biztosította közel 300 tonna humanitárius segélyszállítmány eljuttatását.

(MTI)

Kapcsolódó

„Akár meghalok, akár nem, legalább tudok segíteni a családomnak” – a frontra küldték az Oroszországba dolgozni érkező kubai férfiakat

Több száz kubai férfit toborozhatott már az orosz hadsereg azért, hogy bevessék őket az ukrán fronton. Az érintettek egy része önként vállalta a harcot, ugyanakkor sokan azt hitték, hogy építkezéseken fognak dolgozni. Malteros lapát helyett azonban fegyvert nyomtak a kezükbe.

Az orosz állami tulajdonú Orosz Közvélemény-kutató Központ (VTSZIOM) új közvélemény-kutatása azt sugallja, hogy a hatóságok sikeresen használják a „külföldi ügynök” megjelölést a közvélemény manipulálására az állam nyugatellenes, háborúpárti narratívája során – olvasható a brit védelmi minisztérium keddi jelentésében.

A VTSZIOM 2023. szeptember 26-án közölte annak a felmérésnek az eredményeit, amely az oroszok „külföldi ügynökként” nyilvántartott személyekhez és szervezetekhez való hozzáállását vizsgálta. A közvélemény-kutató azt állította, hogy a megkérdezettek 61 százaléka a „külföldi ügynököket” olyan „árulóknak” tartja, akik „hazugságokat terjesztenek” Oroszországról.

A jelentés emlékeztet, hogy Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta kiszélesítette a külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat. Az intézkedések jelentősen leszűkítik az információs teret Oroszországon belül, és egyre nehezebbé teszik bármilyen, a hivatalos irányvonaltól eltérő álláspont megfogalmazását, beleértve a háborúval kapcsolatos ellenvéleményeket is.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 03 October 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/mgo9GCY8PO

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/LPSex5LLJd

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 3, 2023

Orosz hekkerek támadták a brit királyi család hivatalos honlapját, a támadás alig néhány nappal azután történt, hogy III. Károly király elítélte az ukrajnai inváziót – írta a hvg.hu a Daily Mail alapján. A KillNet nevű Putyin-párti hackergárda állítólagos vezetője, KillMilk egy Telegram-posztban közölte, hogy vasárnap megtámadták a királyi család hivatalos honlapját. A royal.uk mintegy 90 percre leállt, és vasárnap délelőtt 10 óra 20 perc körül hibaüzenetet jelenített meg.

Egy királyi forrás a lapnak azt mondta, a hekkerek nem fértek hozzá a királyi család weboldalához, annak tartalmaihoz vagy a rendszereikhez, de az oldal valóban állt másfél órán át.

A célzott kibertámadás mindössze két héttel azután történt, hogy Károly király elítélte Oroszország „provokálatlan agresszióját”, és Párizsban állva tapsoltak neki, amikor kijelentette, hogy „Ukrajnának győznie kell”. A kibertámadással kapcsolatban jelenleg is folyik a vizsgálat.

A Killnet azt állította, hogy a weboldal leállítása „pedofilok elleni támadás” volt. Egy Károly királyról készült képet is közzétettek, azzal a felirattal, hogy „kinyírták a weboldalunkat”.

Nem ez az első alkalom, hogy a KillNet a királyi családot veszi célba. A királyi honlap 2022 novemberében is több órára leállt egy DDoS-támadás miatt.

A brit királyi család támogatja Ukrajnát, a király februárban a Buckingham-palotában fogadta Volodimir Zelenszkij elnököt, Vilmos herceg pedig az ukrán-lengyel határra látogatott el, hogy személyesen köszönetet mondjon a csapatoknak. Katalin walesi hercegnő az Eurovíziós Dalfesztiválon tisztelgett az ukrán nép előtt.

Az ukrán hadsereg egyik katonája Kijev központjában gépkarabéllyal lelőtte két társát kedden, majd elmenekült a helyszínről, később viszont sikerült elfogni – írja a rendőrségi információk alapján a Sztrana nevű helyi hírportál, melynek cikkét az MTI szemlézte.

„Ma 1 óra 30 perckor a Lavrszkaja utcán, az ukrán főváros Pecserszkij kerületében vita alakult ki K. K., az ukrán hadsereg egyik katonája és két másik katona között, amelynek során K.K. Kalasnyikov típusú támadófegyverével lelőtte a két katonát. Az áldozatok a helyszínen meghaltak” – írja a lap.

A hírek szerint az elkövető a tettét követően elmenekült és megpróbált elrejtőzni, de két órával később őrizetbe vették. Az előzetes adatok szerint a feltételezett tettes részeg volt. A kettős gyilkosság miatt büntetőeljárás indult a katona ellen, aki 15 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

A kelet-ukrajnai Harkivban földalatti iskolát építenek, hogy megvédjék a tanulókat az orosz bomba- és rakétatámadásoktól. A város polgármestere, Ihor Terehov szerint a menedékhely több ezer harkovi gyermek számára teszi lehetővé, hogy továbbra is biztonságosan tanulhassanak.

Míg a frontrégiók sok iskolája a háború során arra kényszerült, hogy online tanítson, Harkiv a szeptember 1-jén kezdődő tanév előtt mintegy 60 különálló tantermet alakított ki a metróállomásokon (képünkön az egyik ilyen osztályterem, a szerk.), így több mint 1000 gyermek számára biztosított helyet az ottani tanulásnak – írta a Guardian.

A város egyes részei kevesebb mint 35 km-re fekszenek az orosz határtól, és szinte naponta orosz rakéta- és rakétatámadásoknak van kitéve.

Az orosz Kommerszant című lapban jelentek meg kedden az első információk arról, hogy Vlagyimir Putyin a 2024-es elnökválasztásnak is nekifut még, ami azt jelenti, hogy győzelme esetén egészen 2030-ig hatalmon maradhat.

A Reuters által szemlézett anyag szerint (melynek forrásairól csak annyit árultak el, hogy az elnöki adminisztrációhoz közel álló személyekről van szó) az orosz elnök egy novemberi konferencián tehet bejelentést, hogy megméretteti magát a jövő márciusi választáson. Az orosz elnök korábban úgy fogalmazott, a terveiről majd csak akkor informálja a nagyközönséget, miután a parlament decemberben kiírja a jövő évi választást.

Putyin négy nap múlva, október 7-én tölti be a 71. életévét, ami azt jelenti, ha megnyeri a választást és kitölti az újabb elnöki mandátumát, 78 éves korági hatalmon maradhat.

A Reuters jelentése alapján arról ír a Guardian, hogy az ukrán erők kazettás bombákat vetettek be egy határmenti orosz falu bombázása során. Az oroszországi Brjanszk régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz a Telegramon írt a Klimovo nevű település elleni támadásról, amelynek az eddig megismert információk alapján nem voltak áldozatai.

Az orosz vezető állításait eddig még nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, képek és videók sem tűntek még fel az interneten a bombázásról, Kijev pedig nem kommentálta a híreket.

Pozitívnak értékelte az ukrán elnök az uniós külügyminiszterekkel folytatott hétfői találkozót, amelyen elmondása szerint a diplomaták biztosították arról, hogy nagyon is lehetséges, hogy még idén megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajna uniós tagságáról.

A Guardian szemléje szerint Zelenszkij arról beszél, hogy az EU-s integrációval kapcsolatos legfontosabb cél jelenleg az, hogy döntsenek a tárgyalások kezdetéről. Ez szerinte most már csak idő kérdése, egyúttal az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy Kijev mindenképp teljesíteni fogja a tagság feltételéül szabott követeléseket.

„Hazánk élen jár azoknak az alapoknak a védelmében, amelyeken az európai egység nyugszik. A modern Európa egysége, amely értékként tekint az emberi szabadságra és a nemzetek egyenlőségére, és a nemzetközi jogra” – jelentette ki.