Miközben az uniós külügyminiszterek Kijevben találkoztak, Szijjártó Győrben mondta el, mennyire inspirálja Fico győzelme

Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak.

Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyijukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát

– mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után.

Ez (a gépkocsik kitiltása) lényegében annak a megnyilvánulása, amit nácizmusnak szoktak nevezni. És kizárólag az oroszokkal szemben (alkalmazzák), ahogyan sok más dolog is az oroszokkal kapcsolatban történik. Azt állítják: nem csak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hibás, hanem minden orosz hibás azért, hogy megválasztották őt. Itt van hát önöknek a színtiszta nácizmus

– tette hozzá. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.

Azt kell tennünk, ami számunkra a legjobb. Nincs szükség minden alkalommal tükörreakcióra. Természetesen az ilyen teljesen abszurd döntések ismét negatív hatással lesznek a kapcsolatainkra, amelyek már amúgy is siralmas állapotban vannak, és egyébként messze nem tüntetik fel jó fényben azoknak az országoknak a vezetését, amelyek ilyen döntéseket hoznak

– hangoztatta Peszkov.

Az Európai Bizottság szeptember elején kiadott pontosító állásfoglalásában közölte: az EU Tanácsa által Oroszország ellen még 2022-ben elrendelt szankciók az orosz állampolgárok orosz rendszámú személygépkocsijára is vonatkoznak, és ennek megfelelően az orosz állampolgárok még turisztikai céllal sem léphetnek be személygépkocsijukkal az Európai Unió területére, még rövid időre sem. Az oroszok emellett nem vihetnek be magukkal bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és vécépapírt sem.

Az orosz rendszámú gépkocsik behajtásának tilalmát a balti államok, Lengyelország és Finnország után hétfőtől Bulgária, keddtől pedig Norvégia vezeti be.

Lavrov Szocsiban szánalmasnak nevezte azt, ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy ország parlamentje egy „náci” – Yaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja – előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére.

„De a legszomorúbb az, hogy Trudeau, miután összeszedte a bátorságát, hogy bocsánatot kérjen, kitől kért bocsánatot: az ukránoktól és Zelenszkijtől, akikkel együtt “sieg”-elt ennek az alaknak. Szégyenletes!” – mondta a miniszter.

(MTI)

Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében – jelentette ki Gyenyisz Pusilin a “Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét

– mondta Pusilin.

Közölte, hogy az ukrán fél fokozta aktivitását, és növelte bevetésre kész rohamcsapatainak számát Zaporizzsja megyében Novoprokopivka, Robotine és Verbove felé is. A donyecki régióban Pusilin szerint az ukrán erők eredménytelen kísérletet tettek Torszke bevételére. Úgy vélekedett, hogy a harcok miatt az Artyomovszktól (Bahmuttól) északra fekvő Orihovo-Vaszilivka lesz a következő település, amely teljesen elpusztul.Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.

Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan lövi a Kijev ellenőrzése alatt álló Herszon város lakónegyedeit, hogy aztán az ukrán propaganda az orosz hadseregre hárítsa a felelősséget. Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.

Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város „Dolhinceve” nevű repülőterén.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 13 700 speciális katonai járművet veszítettek el.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.

(MTI)

Miközben az Európai Unió külügyminiszterei Kijevben találkoztak, Szijjártó Péter Győrben mondta el a véleményét Ukrajnáról. Elmondta, hogy már több ország osztja az álláspontját, hogy békére és tűzszünetre van szükség, és képmutatónak tartják az európai viselkedést, ami tüzeli a konfliktust.

Ahelyett, hogy ezt a háborút fogtuk volna, aztán izoláltuk volna itt, Európában, globalizáltuk. Egyelőre még csak a hatások globálisak, most már azért kell imádkozni, hogy maga a háború fizikailag ne legyen globális

– mondta.

Szerinte elhibázottak az európai válaszok, és nem is várható a fősodorbeli álláspont változása, mert szerinte akkor el kellene ismerni a korábbi tévedéseket, ami elszámoltatással járna.

Szijjártó Győrből úgy látta, a globális változás két felhajtóerőből származhat, az amerikai elnökválasztásból és az európai parlamenti választásokból, ha sikerülne patrióta fordulatot elérni. E ponton inspirálónak minősítette a szlovákiai választás eredményét, és elmondta, hogy a kormány a Robert Fico vezette erőnek szurkolt, amely bár szocialista párt, hasonló álláspontot képvisel számos meghatározó kérdésben, például a migráció, a gender és a háború terén.

(MTI)

Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében.

Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz

– idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.

Az unió előtt álló fontos lépések között említette elsősorban Ukrajna védelmi támogatásának növelését, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását, az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését. Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.

Zelenszkij sürgette az Oroszország elleni új uniós szankciócsomaggal kapcsolatos munka intenzívebbé tételét és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.

Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna és az egész szabad világ képes megnyerni ezt a konfliktust. Győzelmünk azonban közvetlenül az önökkel való együttműködésünktől függ. Minél erősebb és minél inkább az elveinkhez hű lépéseket teszünk, annál hamarabb véget ér ez a háború, és igazságosan fog véget érni: területi integritásunk helyreállításával és egész Európa békéjének megbízható szavatolásával

– zárta szavait az elnök.

(MTI)

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szerint csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz pontos béketerve van az asztalon, csak erről tárgyalnak. Borrell szerint az EU külügyminisztereinek csúcsértekezlete azt üzente Oroszországnak, hogy nem félnek a rakétáiktól és a drónjaiktól. Zelenszkij tíz pontos béketervében nem szerepel ukrán terület átadása Oroszországnak.

Megnégyszereződött a katonai felszerelések exportja Ukrajnába Németországból, jelentette be a német gazdasági miniszter Hétfőn. Ezzel Ukrajna lett a német fegyverek legnagyobb importőre. 3,3 milliárd eurónyi felszerelés érkezett Ukrajnába Németországból.

Eközben a német külügyminiszter, Annalena Bearbock Kijevben, az Európai Tanács külügyminisztereinek csúcstalálkozóján jelentette be, hogy segíteni szeretnének inzulálni Ukrajnát az orosz támadásoktól, amelyek az ország energiarendszerét érik a télen.

Ben Wallace volt brit védelmi miniszter hétfőn megjelent cikkében közölte, hogy távozása előtt az Ukrajnának nyújtott idei brit védelmi támogatás megkétszerezését kérte Rishi Sunak miniszterelnöktől – írja az MTI. Wallace, aki augusztus végéig állt a brit védelmi tárca élén, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásának kommentárrovatában megjelent írásában alig burkoltan azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy terjessze ki a mozgósítást a fiatalabb korosztályokra is.

Wallace szerint az ukrán ellentámadás sikeresen halad, az ukrán fegyveres erők „lassan, de biztosan”, néha csak méterről méterre, faluról falura, de áttörnek az orosz vonalakon. Hozzátette: ha a reményhez megfelelő hadfelszerelés is társul, akkor „Ukrajnát nem lehet megállítani”, éppen ezért Nagy-Britannia kötelessége megadni azt a támogatást, amellyel Ukrajna a végére juthat ennek a háborúnak.

Wallace felidézte, hogy védelmi miniszterként igen gyakran konfrontálódott olyanokkal, akik Ukrajna támogatása ellen érveltek. Ezek többnyire olyan emberek voltak,

akik nem tudták megkülönböztetni a puska egyik végét a másiktól.

Ben Wallace felfedi: távozása előtt azt kérte Rishi Sunak miniszterelnöktől, hogy a brit kormány az Ukrajnának szánt 2,3 milliárd fontos (1040 milliárd forintos) idei védelmi támogatást még egyszer ennyivel, vagy még többel emelje meg.

London tavaly és az idén is 2,3 milliárd – vagyis összesen 4,6 milliárd – font katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, ennek ellenére azonban most már nem Nagy-Britannia, hanem Németország a legnagyobb európai adományozó – írta hétfői cikkében a volt brit védelmi miniszter. (MTI)

A lengyel kormány megvédi a helyi gazdákat az „ukrán agrároligarcháktól” – ezt mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Katowicében az Ukrinform tudósítása szerint.

Mivel az Európai Bizottság szeptember 15-e után nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát az unióba, a lengyel kormány – több más országgal, köztük Magyarországgal együtt – egyoldalúan bevezette azt. „Amikor a lengyel gazdálkodók érdekeiről van szó, nem fogjuk kikérni senki véleményét Berlinben vagy Brüsszelben. A lengyel mezőgazdaság érdekében cselekszünk” – mondta a lengyel kormányfő.

Azt is megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij „nagyon oda nem illő szavakat” használt az ENSZ közgyűlésén elmondott legutóbbi beszédében, amikor az ukrán elnök azt mondta Putyinra utalva: néhány európai barát „thrillert forgat a gabonaügyből”, amivel „a moszkvai színészt segíti”.

Megértem, hogy Zelenszkij most úgy gondolja, szoros szövetséget köt majd Németországgal. Figyelmeztetem, hogy a németek mindig megpróbálnak megegyezésre jutni az oroszokkal a közép-európai országok feje fölött. Lengyelország volt az, amely több millió ukránt befogadott, és mi segítettünk a legtöbbet, amikor a németek 5000 sisakot akartak küldeni az ostromlott Kijevbe. És ezt nem szabad elfelejteni, Zelenszkij elnök úr!

– fogalmazott Morawiecki.

23 uniós tagállam külügyminisztere látogatott Kijevbe az első olyan uniós csúcstalálkozóra, amelyen mind a 27 tagállam képviselője jelen van, de az EU-n kívül rendezik meg.

Lengyelország miniszterhelyettest küldött, Svédország és Lettország részéről pedig a külügyi államtitkár utazott az ukrán fővárosba. Szijjártó Péter is kihagyta a csúcsot: Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviseli a tanácskozáson.

(CNN)

Több uniós külügyminiszter, köztük Szijjártó Péter sem ment el arra a kijevi találkozóra, melyet az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hirdetett meg. Josep Borell a Twitteren azt írta, hogy történelmi jelentőségű eseményre kerül sor, ugyanis ez lesz az első olyan találkozó, amelyen mind a 27 tagállam képviselője jelen lesz, de az EU-n kívül rendezik meg.

Szijjártó Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a találkozó idején a német ThyssenKrupp AG ipari mérnöki és acélgyártó multinacionális konglomerátum képviselőivel egyeztet. A hvg.hu-t a magyar külügy arról tájékoztatta, hogy a tanácskozáson Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviseli.

Egyelőre nem világos, hogy mely országok külügyminiszterei vannak Kijevben. A CNN beszámolója szerint Bulgária, Románia, Hollandia, Portugália, Belgium, Ciprus, Dánia, Olaszország, Horvátország és Franciaország külügyminiszterei az ukrán fővárosba utaztak.

Egy amerikai kutatóintézet (az Institute for the Study of War) szerint Jevgenyij Prigozsin 25 éves fia, Pavel Prigozhin az elmúlt időszakban lépéseket tett arra, hogy átvegye a Wagner-csoport irányítását – írja a Skynews. A portál szerint az ifjabb Prigozsin tárgyalt az orosz nemzeti gárdával arról, hogy a zsoldosszervezet újra bekapcsolódjon az ukrajnai háborúba.

Amennyiben ez megtörténne, nehéz helyzet elé állítaná Andrej Trosevet, a Wagner korábbi parancsnokát, aki a múlt héten belépett az orosz védelmi minisztérium kötelékébe, és személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Az ISW értékelése szerint „Wagner-csoport veteránjai nem zárják ki, hogy egy Prigozsinhoz köthető személy irányítsa a jövőben a szervezetet.” Hozzátették: egyelőre nem világos, hogy a Kreml miként képzeli el hosszú távon a Wagner-csoport és az orosz kormány közötti kapcsolat alakulását.

Pavel Prigozsin az orosz nemzeti gárdával folytatott tárgyalásokon ragaszkodott ahhoz, hogy a félkatonai csoport megtartsa a nevét, a jelképeit, az ideológiáját és a parancsnokait is – írja a Skynews.

Robert Fico populista, a SMER nyerte a szombati előrehozott választást Szlovákiában. Az oroszbarát, időnként Amerika-ellenes nyilatkozatokat tevő Fico, aki az ország következő miniszterelnöke lehet, az ukrajnai fegyverszállítások leállítását ígéri.

Tiszteletben tartjuk a szlovák nép döntését. Úgy gondolom, hogy még túl korai lenne megítélni, hogy a választás milyen hatással lesz Ukrajna támogatására. Meg kell várnunk, amíg megalakul a koalíció

– nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A szlovákiai választásokat az alábbi cikkünkben értékeltük:

Kapcsolódó

Fico nyert, de nem ő dönt arról, hogy kormányt alakíthat-e

Robert Fico pártja győzött, de arról, hogy milyen kormány alakul, a szavazás harmadik helyezettje, Peter Pellegrini dönthet. Ő Fico utódja volt a kormányfői székben, majd kivált a Smerből, de most ismét hatalomba segítheti.

(CNN)

Ukrajnába érkezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy a kijevi vezetéssel egyeztessen egy újabb hitelrészlet megadásának a feltételeiről – írja a Népszava.

Amennyiben a tárgyalások sikeresen zárulnak, Ukrajna várhatóan 2023 végéig megkapja az IMF-hitel harmadik részletét, azaz nagyjából 900 millió dollárt. Az IMF igazgatósága június végén döntött arról, hogy megadja a négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros program második, 890 millió dolláros részletét. A keret első, 2,7 milliárd dolláros részletének az átutalását április elején hagyta jóvá a Nemzetközi Valutaalap – írja a lap.

Három ember meghalt, miután Oroszország vasárnap ágyútűz alá vette a dél-ukrajnai Herszon városát, tájékoztatott a herszoni ügyészség. A halálos áldozatok egy család tagjai voltak. A sebesültek között volt egy 13-, valamint egy 12 éves lány, és az édesanyjuk is.

Olekszandr Prokudin, a helyi katonai közigazgatás vezetője elmondta, hogy a vasárnapi támadást egy hétfői követte. A legutóbbi orosz csapásról nem árult el részleteket, pusztán annyit, hogy tüzet okozott.

(CNN)

Az összetartás teszi lehetővé, hogy kiűzzük a megszállókat a hazánkból, és így is fogunk tenni

– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a veteránok és elesett katonák tiszteletére rendezett ukrán nemzeti ünnepen.

A honvédek napján elmondott beszédében leszögezte,

Ukrajna soha többé nem fizet a gyermekei jövőjével, szuverenitásával és önrendelkezésével a béke tünékeny ígéretéért.

„Nem szabad elveszítenünk a bátorságot, a kitartást és az egységet, és akkor nem veszítjük el Ukrajnát sem” – mondta az államfő, aki szerint el fog jönni a győzelem napja.

(CNN)

Semmilyen körülmények között nem szabad hagynunk, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás megszakadjon

– jelentette ki Joe Biden, miután a kongresszusi költségvetési megállapodásból a republikánus képviselők az utolsó pillanatban kizárták a Kijevnek szánt, további katonai támogatást. Az amerikai elnök figyelmeztette a kongresszus alsóházában többséget adó republikánusokat, hogy haladéktalanul fogadják el a katonai segélyt, és hagyjanak fel a politikai játszmákkal.

A képviselő ház által elfogadott átmeneti törvényjavaslat, amely több mint egy hónappal meghosszabbította a kormány finanszírozását és elkerülte annak leállást, semmilyen Kijevnek nyújtott segélyről nem rendelkezik. Vagyis az Ukrajnának nyújtott, folyamatos katonai finanszírozás leállt. Így az a hat milliárd dollárról szóló katonai segély is beragadt, amelyet Joe Biden kormánya küldene Ukrajnának, és amely a Fehér Ház elsődleges prioritása.

Biztosítani akarom Amerika szövetségeseit, hogy számíthatnak a támogatásunkra, nem fogunk elmenni

– mondta Biden, aki sürgette a kongresszust, hogy a lehető leghamarabb tárgyaljon a segélycsomagról.

A keményvonalas republikánusok ellenzik a további katonai segítségnyújtást, sokan közülük nyíltan bírálják az amerikai elnök háborúval kapcsolatos politikáját. Marjorie Taylor-Greene, Georgia állam trumpista képviselője kijelentette, hogy Ukrajna nem az 51. amerikai állam.

Ugyanakkor Biden elnök hangsúlyozta, hogy

mindkét párt –a demokraták és a republikánusok, a szenátus és a képviselőház –túlnyomó többsége támogatja a segítségnyújtást Ukrajnának.

A szenátus, vagyis az amerikai törvényhozás felsőházának demokrata és a republikánus tisztviselői ígéretet tettek arra, hogy a következő hetekben helyreállítják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

(BBC / The Guardian)