Ez volt a módja annak, hogy kijussunk Kubából. Itt senki nem akar megölni senkit. De magunk sem akarunk meghalni
– ezt mondta a Politico újságírójának egy névtelenséget kérő kubai férfi, aki a Moszkvától 180 kilométerre található Tula városában vett részt katonai kiképzésen. Ő az egyike annak a legalább kétszáz kubainak, akiket idén nyáron önszántukból vagy átverés áldozataként besoroztak az orosz hadseregbe, hogy az ukrán fronton harcoljanak.
Vannak, akik már szívesen hazatérnének, míg mások – például a fent idézett férfi – a helyzet morális vonatkozásait félretéve inkább csak arra koncentrálnak, hogy a lehető legtöbb pénzt tudják hazaküldeni a családjuknak, hiszen mindannyiukat ez cél vezérelte Oroszországba.
Ahogy azt egy szeptemberi cikkünkben már megírtuk, a kubai kormány kiadott egy közleményt, miszerint lelepleztek egy olyan embercsempész-hálózatot, amelynek célja, hogy kubaiakat toborozzon az orosz hadseregnek az ukrajnai háborúban. A kubai hatóságok ezzel kapcsolatban letartóztattak egy tucatnyi embert, hangsúlyozva, hogy Kubának „történelmileg határozott és egyértelmű az álláspontja a zsoldosok bevetése ellen”.
Bár a magyarázat egyszerűnek tűnik, többekben felvetődött, hogy a folyamat talán mégis a kubai kormány tudtával és jóváhagyásával zajlott, sőt, a karibi ország esetleg még pénzt is kereshetett rajta, Kuba ugyanis évek óta kölcsönöz munkaerőt különböző országoknak.
Sofőr helyett zsoldos
A közleményt nem sokkal azután adták ki, hogy augusztus végén felkerült egy interjú a YouTube-ra, amelyben két, 19 éves kubai fiatal azt állította, hogy mindketten „jól fizető orosz építőipari munkára” jelentkeztek, helyette viszont besorozták őket az orosz hadseregbe.
A közlemény kiadása után nem sokkal aztán az Inform Napalm nevű honlapon megjelent egy cikk, amelyben arról írtak, hogy megszerezték 199 kubai férfi útlevelének másolatát – az iratokat az orosz hadsereg egyik toborzótisztjének küldtek át emailben az érintettek. Az Inform Napalm önkéntesei az Oroszország által a Krím ellen indított 2014-es támadás óta dolgoznak azon, hogy leleplezzék az orosz hadsereg titkait, a kubai zsoldosok iratainak másolatát pedig a Cyber Resistance nevű csoport ukrán hekkerei szerezték meg.
Az önkéntesek az útlevelekben található neveket és személyi adatokat vetették össze a Facebookon és más közösségi oldalakon található adatokkal, és több esetben is be tudták bizonyítani, hogy az útlevél tulajdonosa valóban Oroszországban tartózkodik. Volt, aki már évek óta Moszkvában élt, de jelentős részük nem sokkal korábban kapott útlevelet, ezeket az érintettek célzottan az oroszországi úthoz kérték ki. Az Inform Napalm által azonosított kubai férfiak közül a legfiatalabb idén márciusban töltötte be a 18. életévét, míg a legidősebb most decemberben lesz 69 éves.
A Politico újságírói több olyan kubaival is beszéltek Oroszországban, akiket besoroztak az orosz seregbe. A 19 éves César csaposként dolgozott Havannában, majd egy rozoga hajóval próbált Miamiba jutni, de az amerikai parti őrség elkapta.
Lehetsz atomfizikus, mégis éhen halhatsz Kubában. A jelenlegi fizetésemből alig tudok olyan alapvető dolgokat vásárolni, mint a vécépapír vagy a tej
– panaszolta a Politico munkatársának. César azt remélte, hogy mentősként dolgozhat majd.
A negyvenes éveiben járó Pedro szintén Tulában arról beszélt: neki olyan munkát ígértek, hogy munkásokat és építőanyagokat kell majd fuvaroznia. Ehelyett az érkezése után rögtön besorozták és elkezdték a kiképzését.
Ha meg is halok, legalább segítek a családomnak
A történteket feldolgozó cikkek alapján előbb a Kubában élőket célozták meg a toborzó hirdetésekkel. 2022 végén egy Elena Suvalova nevű nő kezdett el posztolgatni olyan Facebook-oldalakra, amelyek orosz munkalehetőséget kínáltak kubai férfiaknak. A bejegyzésben egyéves szerződést ígértek az orosz hadsereggel, egyszeri, 195 ezer rubeles (744 ezer forintos) juttatással, majd havi 204 ezer rubeles (778 ezer forintos) fizetéssel.
De további kedvező feltételeket is ígértek, többek között
- lakásvásárlást az orosz védelmi minisztérium megtakarítási és jelzáloghitelezési rendszerén keresztül,
- szállástérítést,
- ingyenes vizsgálatokat,
- kezelést és rehabilitációt katonai egészségügyi intézményekben,
- az orosz szövetségi költségvetés által fedezett élet- és egészségbiztosítást,
- adókedvezményeket,
- 20 év szolgálati idő után pedig kedvezményes nyugdíjat.
A Time magazin a kiszivárgott adatok alapján azt írta, a jelentkezők jó része igen nyomorúságos körülmények között élt, és gyorsan eladták az omladozó házaikat, otthon hagyva a barátnőjüket, feleségüket és gyerekeiket. Vannak, akik számítottak rá, hogy a munka valójában azt jelenti, hogy harcolniuk kell majd. A lap hozzáfért egy WhatsAppon átküldött videóhoz, amelyben az egyik férfi azt mondja a toborzóknak:
Akár meghalok, akár nem, azzal a pénzzel, amit fizetnek nekem, legalább tudok segíteni a családomnak.
A Politicónak nyilatkozó négy férfi ugyan tudta, hogy az orosz hadsereg fogja őket alkalmazni, de biztosították őket arról, hogy távol a frontvonaltól dolgoznak majd sofőrként vagy építkezéseken. Mindegyikük Varaderóból repült Moszkvába, a közvetlen járatot nemrég létesítették a kubai város és az orosz főváros között. Elmondásuk szerint – a szokásos eljárástól eltérően – Kubát elhagyva nem pecsételték le az útlevelüket, az orosz bevándorlási kártyán pedig „turizmust” jelöltek meg a hatóságok a látogatás céljaként. A Seremetyevo reptérről Rjazany városába, ott pedig egy üres iskolának tűnő épületbe vitték őket, ahol orvosi vizsgálaton estek át, és aláírattak velük egy csomó papírt. Volt, aki kapott a papírokról spanyol fordítást, másoknak csak egy tolmács foglalta össze a lényeget.
A csoport kisebb része Rjazanyban maradt, de a többséget átvitték Tulába a 106. gárda légideszantjához, amelyet az ukrán hatóságok szerint a háború első napjaiban Kijev környékén megtizedeltek, azóta pedig Szoledár és Bahmut környékén állomásozott.
Júniusban a már Oroszországban élő kubaiakat is elkezdték megkörnyékezni – az Inform Napalm legalább két olyan kubait azonosított, akik a nyári „hullám” előtt érkeztek Oroszországba. Egyikük már 2021 óta ott él, a másikuk idén március óta. Ezeket a hirdetéseket szintén a spanyolul folyékonyan beszélő Suvalova tette közzé. A Time úgy tudja, hogy a nő korábban a Havanna és Moszkva között utazni vágyó kubaiak megbízható utazási ügynökeként szerzett hírnevet.
Ez őrület!
A CNN-nek egy Cecilia nevű asszony arról beszélt, hogy a 250 ezer lakosú Santa Clarában élő fia, Miguel annyit keresett, hogy abból egy doboz tojást sem tudott megvenni. Ő egy olyan Facebook-hirdetésre jelentkezett, amelyben szakácsokat és építőmunkásokat kerestek Oroszországba. Nem sokkal később a WhatsAppon keresztül hívta fel a férfit két nő: egyikük orosz akcentussal beszélt spanyolul – talán éppen Suvalova, a másikuk Cecilia szerint kubai volt. Miguel egy héten belül leszerződött renoválási munkákra, majd a két nő küldött neki egy Varaderóból Moszkvába szóló repülőjegyet. Miguellel együtt több férfi is arról számolt be, hogy jó ellátást kaptak, pizzát, jégkrémet ettek, sőt, Coca-Colát is ihattak, amely hivatalosan sem Kubában, sem Oroszországban nem kapható.
Hamarosan azonban Miguel sorsa rosszabbra fordult. Leborotválták a haját, katonai egyenruhát kapott és arról értesítették, hogy a frontra küldik – mondta a CNN-nek az édesanyja. Miguel azonban már a kiképzés során is látott végtagjaikat vesztett háborús sebesülteket, és a férfi próbált egészségügyi okokra hivatkozva kibújni a harcok alól, de a felettesei nem engedtek. A frontra érkezve elvették a telefonját, és kenőpénzt kellett fizetnie azért, hogy átmenetileg visszakapja a készüléket, és azzal üzenetet tudjon küldeni az édesanyjának. Másoknak még ez sem sikerül: a Kubában maradt családtagok a Facebookon keresztül próbálnak információt szerezni az Ukrajnában eltűnt, de legalábbis elérhetetlen rokonaikról.
Még ha sikerülne is kijutniuk Oroszországból a zsoldosokká vált kubaiaknak, nem nagyon tudnának hova menni: az érintett férfiak Kubában akár 30 év börtönt is kaphatnának azért, mert más országban zsoldosnak álltak – mondta a Time-nak Hugo Acha, nemzetközi szervezett bűnözéssel foglalkozó szakértő. Ráadásul, mivel éppen Oroszország bérelte fel őket, ezért számos országban, köztük például az USA-ban sem kérhetnek menedékjogot. Azzal pedig, hogy a kiutazáskor nem pecsételték le az útlevelüket, az állam szerint illegálisan hagyták el Kubát – tette hozzá Acha. Beszédes az is, hogy az újságírókkal szóba álló zsoldosok, illetve családtagjaik egyike sem mert a saját nevével szerepelni a cikkekben.
Alex Vegas Díaz, a nyár végén megjelent videó egyik szereplője már meg is tapasztalta mindezt. Állítása szerint, amikor nyilvánvalóvá vált számukra, hogy kiküldik őket a frontra, kérvényezték, hogy visszatérhessenek Kubába, de a kérést elutasították. Díaz megjegyezte:
Vannak halott kubaiak, vannak eltűnt kubaiak, és ez addig így lesz, amíg a háború véget nem ér. Tudjuk, hogy Kuba tisztában van ezzel, és azt tanácsoljuk a kubaiaknak, hogy ne jöjjenek ide. Őrület, ami itt folyik!
