Június 18-án délután a kanadai szikh vezető, Hardip Szing Nidzsár – akit az indiai hatóságok terroristaként tartanak nyilván – az autójában ült egy gurdvára (szikh templom) melletti parkolóban Surrey-ben, Vancouver elővárosában, amikor két maszkos ember odalépett hozzá és lelőtte. A merénylők egy parkon keresztül menekültek el.
Legalábbis így lehetett tudni hétfőig, amikor is a Washington Post egy biztonsági kamera felvételére alapozva arról írt, hogy legalább hat ember és két autó vett részt Nidzsár meggyilkolásában, összesen 50 golyót lőttek ki a 45 éves férfire, ezekből 34 el is találta őt.
A gyilkosság után három hónappal, szeptember 18-án az ottawai parlamentben a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau azzal a helyi szikhek által már korábban is tényként kezelt állítással állt elő, hogy az ország államvédelmi szolgálataitól származó „hiteles hírszerzési információk” szerint a gyilkosság összefüggésbe hozható Indiával.
Trudeau arról is beszélt, hogy az állítást megvitatta Narendra Modi indiai miniszterelnökkel a szeptember 10-ai G20-csúcstalálkozón, és arra kérte, működjenek együtt a nyomozásban.
Ha egy külföldi kormány részt vesz egy kanadai állampolgár meggyilkolásában kanadai földön, az szuverenitásunk elfogadhatatlan megsértése
– mondta a parlamentben a kanadai kormányfő.
A két ország viszonya később tovább romlott: előbb a kanadai külügyminiszter jelentette be az indiai hírszerzés vezetőjének kiutasítását Kanadából, majd indiai kollégája válaszként egy kanadai diplomatát utasított ki, egyúttal bejelentette a vízumkiadás felfüggesztését Kanadában.
Az indiai külügyminiszter arról is beszélt, hogy Kanada vádja „abszurd”, és semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak arról, hogy az indiai kormánynak köze lenne Nidzsár meggyilkolásához. Ugyanakkor az indiai diplomácia vezetője szerint Kanada menedéket ad „Khálisztán terroristáinak és szeparatistáinak” – utalva azokra, akik önálló szikh államot akarnak létrehozni Pandzsáb államban és Észak-India egyéb területein.
A szikh szeparatizmus
A szikh szeparatizmus rengeteg áldozatot követelt Indiában az 1980-as években (ekkor gyilkolta meg két szikh testőre az Aranytemplom ostromára és a szikhek vezetőjének meggyilkolására parancsot adó Indira Gandhit), egyúttal régóta okoz problémákat Kanada és India között. A kanadai kormányfő egy 2018-as útja például azért hiúsult meg, mert a kanadai főbiztos meghívta a rezidenciáján tartott egyik fogadásra az egyik elítélt szikh szélsőségest.
Egykori kanadai nemzetbiztonsági tisztek szerint India kormánya éveken át figyelt meg khálisztáni csoportokat Kanadában. India ezzel szemben azt állítja: Kanada túl engedékeny a militáns szeparatistákkal szemben, akik felelőssé tehetők például az 1985-ben felrobbantott, Montréalból Londonba tartó Air India gép tragédiájáért, amikor 329-en haltak meg. A merénylettel összefüggésben mindössze egyetlen gyanúsítottat ítéltek el, egy másikat tavaly nyáron lőttek le, szintén Surrey-ben, ahol most Nidzsárt is.
A meggyilkolásáig mindkét országban kevéssé ismert Nidzsár az önálló Khálisztán szószólója volt, de azt tagadta, hogy ezért a célért erőszakos eszközöket is bevetett volna.
Az elmúlt időszakban Nidzsár volt a harmadik szikh vezető, aki meghalt:
- a Khálisztán Felszabadító Erő vezetője titokzatos körülmények között, állítólag mérgezésben halt meg júniusban Birminghamben,
- a pakisztáni Lahorban pedig egy, India által szintén terroristaként kezelt vezetőt lőttek le májusban.
Az FBI a legújabb hírek szerint három szikh aktivistát is értesített, hogy veszélyben az életük, világszerte számos, az indiai kisebbség ellen elkövetett támadás mögött is hindu nacionalista csoportokat sejtenek a háttérben.
Zavar az erőben
Indiának vigyáznia kell, nem haragíthatja magára Kanadát, amely a tizedik legnagyobb kereskedelmi partnere a világban, persze ez odavissza igaz, hiszen például a CPP Investment kanadai állami megtakarítási alapnak sem tenne jót, ha elveszítené azt a 20 milliárd dollárt, amit a gyorsan növekvő indiai gazdaságba fektetett be.
A kialakult feszültség nem csak a két országot érinti kényesen. Kanada tagja az Öt Szem hírszerzési szövetségnek, valamint Trudeau szeptember 18-i beszédének napján támogató nyilatkozatot tett közzé az amerikai elnököt, alelnököt és számos minisztert valamint tanácsadót felölelő Nemzetbiztonsági Tanács, melyben támogatásukról biztosították Kanadát, kifejezték „aggodalmukat a Trudeau miniszterelnök által közölt vádak miatt”, és India együttműködését sürgették. Hasonló közleményt adott ki a szikh szeparatisták miatt Indiával a közelmúltban szintén összetűzésbe keveredett Ausztrália és Nagy-Britannia is.
Sőt, Joe Biden az ENSZ múlt heti tanácskozásán szóba is hozta Indiát, igaz, azt nem említette, mi történhetett az északi szomszédjuknál, azt viszont igen, hogy az ázsiai ország segít egy új gazdasági út kialakításában.
Kanada problémája az, hogy saját érdekei elhalványulnak India stratégiai fontosságához képest.
Most a döntő az erő, a hatalom és a pénz, ami nincs Kanadának
– nyilatkozta a BBC-nek Christopher Sands, a Canada Institute igazgatója.
Változó indiai titkosszolgálat
Ha a kanadai miniszterelnök által közölt vádak igazak, akkor Modi nemzetbiztonsági tanácsadója, a szikh szeparatisták ‘80-as évekbeli leverője, Ádzsit Dovál, illetve a külföldre szakosodott indiai hírszerzés, a Kutató és Elemző Szárny (Research and Analysis Wing – RAW) állhat a merénylet mögött. Ezt a szervezetet még a CIA is támogatta, amikor Indira Gandhi kezdeményezésére 1968-ban kivált a belügyi nemzetbiztonságból. Csakhogy eddig főleg Pakisztánban, Kínában és más környező országokban tevékenykedett, és nem hozták kapcsolatba – szemben például a kínai vagy orosz titkosszolgálattal – Nyugaton végrehajtott műveletekkel, illetve eddig inkább pénzzel és dezinformációval értek el eredményeket.
Tény, hogy mindkét vezető politikus sokat kockáztat ezzel az üggyel belföldön is. Kanadában – amellett, hogy Trudeau-ra nyomás nehezedik, mutassa be a bizonyítékait – számos más ügyben is rosszul áll a kormányfő szénája:
- magas az infláció és a kamatlábak,
- állítólag Kína beavatkozott a legutóbbi választásba, amiről a kormányfő és kabinetje tudott, de nem vették komolyan,
- illetve kiderült, hogy az ország leghírhedtebb sorozatgyilkosa, Paul Bernardo csak egy közepesen szigorú börtönbe került.
Trudeau igazi sztárként kezdte a miniszterelnöki működését 2015-ben, szeptemberre viszont soha nem látott mélységbe jutott a népszerűsége, és nem tudni, hogy ezzel a bűnüggyel vajon el tudja-e ezekről terelni a figyelmet.
Igaz, legutóbb 2021-ben választották újra, a következő választás pedig még messze van, nem úgy, mint Modinak, akire jövőre vár ez. Egy olyan helyzetben, mikor a kormányzása kezdete óta nem látott ellenzéki szövetség jött létre vele szemben. Igaz, nem a szikh vezető meggyilkolása lesz a döntő kampánytéma, ráadásul az ellenzék is kikérte magának a kanadai gyanúsítást. Ez akár még erősíthet is Modi helyzetét, ennél sokkal több veszélyt jelent a számára, ha átnevezteti az országot, illetve tovább erőlteti a hindu többségi államról való elképzelését az etnikailag és vallásilag is megosztott országban.
