Miközben a sajtó tele van olyan hírekkel, hogy Robert Fico a miniszterelnöki poszt visszaszerzésére készül 2006 és 2010 közötti és 2012-2018-as kormányzása után, és a baloldali populista politikus Smer (Irány) nevű pártja lehet a legerősebb az új pozsonyi törvényhozásban, addig Szlovákiában egészen meglepő folyamatok is zajlanak.
Az AP hírügynökség nemrégiben elkísérte Ficót egy kelet-szlovákiai kampányeseményre, és közben megszólaltatta a politikust, aki arról beszélt, hogy leállítaná az Ukrajnának adott szlovák katonai támogatást. Az amerikai hírügynökség jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU számára is kihívást jelenthet majd, ha Fico nyeri a választást, hiszen a szövetségi rendszerben eddig „csak Magyarországnak volt nyíltan oroszpárti kormánya”.
A cikk szerint Fico oroszbarát és Amerika-ellenes kijelentéseket tesz, ellenzi az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat és megkérdőjelezi az ukrán hadsereg alkalmasságát arra, hogy kiszorítsa az orosz támadókat. Ha hatalomra kerülne, szeretné Szlovákia NATO-tagságát arra használni, hogy megakadályozza Ukrajna belépését a szervezetbe. Az AP szerint Fico visszatérése letérítené Szlovákiát arról a demokratikus útról, amelyen jelenleg jár, és „Orbán Viktor Magyarországát”, illetve „a Jog és Igazságosság Lengyelországát követné”.
Fico a hírügynökségnek elmondta, hogy bármennyi nyugati fegyver érkezik is Ukrajnába, az nem fogja megváltoztatni a háború menetét. Ehelyett az EU-nak és az USA-nak arra kéne felhasználnia a befolyását, hogy Oroszország és Ukrajna kompromisszumot békét kössön. Vagyis
A szlovákiai inflációt – magyar fülnek ez sem hangzik idegenül – Fico részben az Ukrajnának adott szlovák támogatással kötötte össze. (Az infláció Szlovákiában tavaly 12 százalék fölé emelkedett, jelenleg pedig messze a magyar áremelkedés szintje alatt, 8,9 százaléknál jár.)
Nyilvánvaló tehát Fico populizmusa, akinek attól függően változik a mondandója, hogy kihez beszél. Így aztán az egyébként – a korábbi konfliktusok ellenére – Orbán Viktorral egy ideje jó viszonyt ápoló, a magyar miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos álláspontját támogató Ficót semmi sem akadályozza meg abban, hogy a magyar-szlovák határ lezárását követelje a Magyarországról érkező migránsok nagy száma miatt.
Fico és a Smer valóban vezeti a közvélemény-kutatásokat Szlovákiában, és ennek alapján jogos a nemzetközi és a magyarországi sajtó figyelme iránta, ám a helyzet korántsem ilyen egyszerű.
A két legbefolyásosabb szlovák napilap, a SME és a Denník N által megrendelt felmérések ugyanis két ellentétes forgatókönyvet valószínűsítenek – magyarázta a 24.hu-nak Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet korábbi vezetője, aki jelenleg a szlovák fővárosban működő Comenius Egyetem ösztöndíjasa.
Az előbbi szerint Ficóék a régi ultranacionalistákkal és az új szélsőjobbal összefogva ismét kormányra kerülhetnek, míg az utóbbi egy liberális-szociáldemokrata-kereszténydemokrata összefogással lehetségesnek tartja egy Fico nélküli koalíció létrejöttét. Az Ipsos kutatása alapján pedig, amint a napunk.sk, ismertetett, patthelyzet fenyeget, vagyis jóformán nincs olyan kombináció, amelyben valamelyik pártnak ne legyen fenntartása valamelyik potenciális koalíciós partnerrel szemben.
Kollai szerint azért megjósolhatatlan a választási eredmény, mert négy-öt párt is az ötszázalékos bejutási küszöb körül ingadozik, így a a populista, de Fico-ellenes Sme rodina (Család vagyunk) és az új szélsőjobboldal reprezentánsa, a Fico-barát Republika is e körül van, míg a májusban lemondó Eduard Heger volt miniszterelnök pártja, Demokraták a négyhez közelít.
A régi populista-nacionalista SNS, a Fico-barát Szlovák Nemzeti Párt hat százalékon áll, csakúgy, mint a Fico-ellenes kereszténydemokraták. Így a Denník N szerint kilenc párt jutna be a törvényhozásba, és a Smer 19 százalékot, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) pedig – mely a 2019-es elnökválasztáson a győztes Zuzana Caputovát indította – 18 százalékot kapna. Ám ez utóbbinak több szövetségese lenne a parlamentben, mert velük összefoghatna a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kollai szerint „a szociáldemokrácia helyén maradt ideológiai senkiföldjén lófráló”, Peter Pellegrini volt kormányfő vezette Hlas (Hang) – ők a Fico-féle Smerből váltak ki pár éve – és a kereszténydemokraták.
Így ez a négy párt koalíciót alkothatna – de ez a felmérések bizonytalansága miatt erősen hipotetikus jóslás. Sőt, a SME szerint éppen ennek ellenkezője a valószínű: csak hat párt kerül be a parlamentbe, és Ficóból lehet a miniszterelnök, a szélsőjobboldali Republika és SNS támogatásával.
Andrej Danko SNS-vezér hirtelen magyarbarátságát mutatja a Szijjártó Péterrel való tavaly decemberi fotózkodása is, amikor egy focimezt adott át a magyar külügyminiszternek, és köszönetet mondott a budapesti diplomácia irányítójának, amiért „blokkolja Brüsszel őrültségeit”. Ezt a vonalat a kampányfinisben is viszi tovább Danko. A Parameter.sk-nak úgy nyilatkozott, hogy a múltban a magyaroknak és a szlovákoknak a törökökkel akadt gondja, viszont „most már Brüsszellel kell közösen megküzdeni”.
Ezzel szemben Orbán-ellenesség a baloldalt 2020-ban megbuktató koalíció – az Igor Matovic vezette OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) pártról és szövetségeseiről van szó – tagjainál mutatható ki az utóbbi hónapokban. A bukott koalícióból Magyarországon Rastislav Kácer exkülügyminiszter a legismertebb, aki rendkívül durva, vulgáris hangnemben is üzent februárban Orbánnak.
Visszatérve a közvélemény-kutatásokra, Kollai szerint nincs nagy különbség a két nagy felmérés között, ám ezek hibahatára jóval nagyobb, mint amennyivel a kisebb pártok a parlamenti küszöb körül ingadoznak. – Ha egy mérés hibahatára 1-2 százalék, akkor az a pár tizedszázalék, amivel például a Republika a bejutási küszöb fölött „rezeg”, nem tekinthető relevánsnak – véli a kutató.
Így Fico potenciális szövetségeseiről és néhány ellenfeléről nem lehet eldönteni, hogy bejutnak-e egyáltalán a parlamentbe. Kollai szubjektív érzése ugyanakkor az, hogy az utóbbi hetek migránsellenes kampányai, amelyeket elsősorban Fico szít, de a szélsőjobboldalnak is jól jönnek, nagy valószínűséggel a volt miniszterelnök esélyeit javítják.
Nagy kérdés azonban, hogy Fico nem arat-e pirruszi győzelmet: machiavellista kampányhajrájával első helyét bebiztosítja, de ha éppen a szélsőjobbos pártoktól veszi el így a szavazatokat, és őket kiejti a parlamentből, akkor lényegében nem marad potenciális szövetségese.
Kollai megemlítette azt is, hogy Szlovákiában lehet fogadni politikai események kimenetélére is. Így van olyan fogadóiroda (például a Niké), amelyik rendkívül meglepő oddsokat kínál mostanában. A legkisebb nyereményt ugyanis annak fizetné ki az iroda, aki Ódor Lajosra tesz fel pénzt arra a kérdésre válaszként, hogy ki lesz Szlovákia miniszterelnöke november 1-jén (több mint egy hónappal a jövő szombaton esedékes választás után).
Tehát nem Fico vagy a felmérésekben a második helyen álló PS miniszterelnök-jelöltje, Michal Simecka, hanem az ügyvezető-szakértői kormány magyar származású vezetője szerintük a legesélyesebb arra, hogy miniszterelnök legyen (maradjon) Pozsonyban. Ha valaki egy eurót feltesz Ódorra, akkor a győzelme esetén 2,15 eurót kapna vissza, míg Ficónál az odds 2,20, Simeckánál 3, Pellegrini, a Hlas vezetője pedig 3,80-on áll, azaz érte majdnem négyszeres pénzt fizetnének. Több más fogadóiroda ugyanakkor nem is ad oddsot Ódornak, hiszen a jegybank volt alelnöke nem indul a választáson.
és a sikertelen kormányalakítási kísérletek miatt végül meg kell ismételni a választást.
A Politico közvélemény-kutatásokat összegző weboldala szerint a Smer biztosabban vezet, ami tehát Kollai „megérzéseit igazolja” egyelőre. Ficóék 21 százalékon állnak, miközben a Progresszív Szlovákia csak 16 százalékig jutna a brüsszeli lap adatbázisa szerint.
A Politico a megosztott magyar pártok közül a Szövetségnek 3 százalékot jósol, a Magyar Fórumnak pedig 1 százalékot, így mindkét magyar tömörülés kimaradna a szlovák parlamentből, hasonlóan a Most–Híd vegyespárthoz, amelynek listavezetője Mikulás Dzurinda volt miniszterelnök.
A gyűlölet egyébként rendkívüli módon felerősödött a szlovák politikusok között a kampányban. Ezt mutatja a legutóbbi incidens, amikor az OLaNO vezetője, a volt miniszterelnök, Igor Matovic a Smer kampányeseményén egy hangosbeszélővel felszerelt terepjáróval jelent meg, és igyekezett megzavarni a rendezvényt. Amikor a Smer volt belügyminisztere, Robert Kalinák megpróbálta leállítani, dulakodni kezdtek, majd Matovic a kocsijából megrúgta az Kalinákot, mire a Smer emberei rátámadtak Matovicra. (A verekedésről, rugdosásról és szóváltásról Youtube-videó is megtekinthető a Paraméter.sk jóvoltából.)
Mindezek után nyilvánvalóan nem lesz könnyű koalíciós partnereket találnia a győzteseknek.
A két fő esélyes, a Smer és a PS Orbán Viktorhoz és Magyarországhoz való hozzáállása mindenesetre szögesen ellentétes egymással.
Míg Fico gyakorlatilag felmondja a leckét – a Fidesz propagandistái szempontjából – az Ukrajna elleni orosz háború, az EU és a NATO kapcsán, addig a PS vezére, Michal Simecka kevésbé van elragadtatva a budapesti politikától. A Napunk szlovákiai magyar lapnak nyilatkozva azt mondta hazánkról: „Sajnálatos, hogy egy állam lassítja és blokkolja a többit a döntéshozatalban, s kis túlzással Oroszország trójai falova az EU-ban, de ez az ő döntésük, nem a miénk.”
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a két fő erő közül melyik nyeri a választást. Az viszont bizonyos, mindkét pártnak igyekeznie kell az utolsó napokban, hogy tovább növeljék a jelenlegi 18–19 százalékos támogatottságukat, máskülönben csak egy lesz biztos Szlovákiában: a bizonytalanság.
