Újabb nagy összegű katonai segélyt jelentett be szerdán az Egyesült Államok Ukrajna számára.
A védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint az 1,3 milliárd dolláros (433 milliárd forint) segélyt különösen az ukrán légtér védelmére, valamint a lőszerigények fedezésére szánják.
A tájékoztatás szerint a felszerelést a hadiipari vállalatoktól szerzik be, nem az amerikai hadsereg készleteiről vételezik. A beszerzések között négy NASAMS-légvédelmi rendszer, drónok, illetve a pilóta nélküli repülőeszközök elhárítását szolgáló felszerelések, valamint 150 tartálykocsi, 115 szállítójármű és lőszerek is szerepelnek.
Az Egyesült Államok eddig összesen több mint 40 milliárd dollár értékben nyújtott, illetve ígért katonai támogatást a kijevi vezetésnek az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-i kezdetét követően. Az amerikai kormányzat alig két hete jelentette be, hogy vitatott kazettás lőszereket is szállít Ukrajnának.
Vlagyimir Putyin szerint a nyugati országok térítették el a Fekete-tengeri gabonakorridorról szóló megállapodást, és Oroszország azonnal visszatér majd a megállapodáshoz, ha a feltételei teljesülnek.
Azt, hogy pontosan hogyan éltek vissza a nyugati országok a megállapodással, nem árulta el. A Fekete-tengeri korridor alapvetően arra szolgált, hogy Ukrajna a szegényebb országok számára exportált gabonát el is tudja oda juttatni, és ne legyen éhínség például Egyiptomban.
Oroszország az általa felmondott gabonamegállapodás teljesítéséhez szükséges infrastrukturális létesítményeket vett célba a szerdára virradó éjjel végrehajtott támadásaival – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Az államfő közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítésére. Tájékoztatott arról, hogy szerdán konferenciahívás útján információkat kapott az Odessza, Zsitomir és más régiók elleni orosz csapásokról. Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes és Ihor Klimenko belügyminiszter tájékoztatta az elnököt a támadások következményeiről. Rajtuk kívül jelentést tett Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka is, azonban Zelenszkij részleteket erről nem hozott nyilvánosságra.
Kubrakov később közzétette, hogy az odesszai és a csornomorszki kikötőkben lévő gabonaterminálokat érte támadás, ahol károk keletkeztek a létesítményekben.
A gabonaterminálok elleni támadás az egész világgal szembeni agresszió. Az orosz terroristák célja, hogy megsemmisítsék a világpiacok gabonaellátásának minden módját. A terrorista állam nemcsak Ukrajna, hanem Afrika és Ázsia lakossága ellen visel háborút, azok ellen, akiknek a gabonaellátás a túlélés kérdése. A világnak meg kell védenie a gabonát és a kikötői infrastruktúrát a világ élelmezésbiztonságának szavatolása érdekében
hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.
„Az orosz terroristák teljesen szándékosan a gabonamegállapodás infrastruktúráját célozták meg, így minden orosz rakéta csapást jelent nemcsak Ukrajnára, hanem világszerte mindenkire, aki normális és biztonságos életre törekszik” – fogalmazott Zelenszkij.
Közölte, hogy utasította a hadsereget az emberek és a kikötői infrastruktúra védelmének erősítésére, a külügyminisztériumot pedig arra, hogy tegye intenzívebbé a kapcsolattartást Ukrajna partnereivel az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása és az ukrán gabonakivitel zavartalan folytatódása érdekében.
Zelenszkij szerdán Kijevben fogadta Leo Varadkar ír miniszterelnököt. A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón az ukrán államfő az Odesszát ért éjszakai orosz csapás kapcsán ismételten kiemelte, hogy a dél-ukrajnai város légitámadások elleni védelme érdekében Ukrajnának további SAMP/T, illetve Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége.
Szavai szerint mindkét rendszerből van már Ukrajnának.
Nem fogjuk megmondani, hol vannak most ezek a rendszerek, de működnek, méghozzá remekül. Ha lennének még ilyen rendszereink, akkor Odessza teljes infrastruktúráját védhetnénk, nem csak a kikötői létesítményeket,
tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál katonai beszámolókat idézett arról, hogy Oroszország szerdára virradó éjjel harminc robotrepülőgépet, egy légibombát és 32 Sahid önmegsemmisítő drónt indított Ukrajna ellen, és az ukrán légvédelem 14 rakétát és 23 ellenséges drónt semmisített meg. Oroszország létfontosságú infrastrukturális, illetve katonai létesítményeket vett célba, a fő támadási irány az odesszai régió volt. Becsapódások voltak az odesszai kikötő területén, Odesszában dohányárut és tűzjátékokat tároló raktárak, turistabázisok és szállodák rongálódtak meg, a helyi lakosok közül 12-en fordultak orvoshoz.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy csütörtöktől minden hajót, ami Ukrajna Fekete-tengeri kikötőiben tervez kikötni, illetve azok felé halad, potenciálisan hadifelszerelést szállító hajóként fog kezelni.
Finnország visszavonja a turkui orosz főkonzulátus működési engedélyét – jelentette be szerdán Sauli Niinistö finn államfő hivatala. Helsinki az intézkedést válaszlépésnek szánja, miután Oroszország július 6-án közölte, hogy bezáratja Finnország szentpétervári főkonzulátusát, és kiutasít kilenc finn diplomatát.
Oroszország július 6-i bejelentése Finnország szentpétervári főkonzulátusának 2023. október elsejei hatállyal való bezáratásáról aszimetrikus válasz volt (orosz diplomaták) Finnország általi korábbi kiutasításaira,
ismertette a helsinki vezetés. Finnország ugyanis június elején szintén kiutasított kilenc – hírszerzési tevékenységgel gyanúsított – orosz diplomatát.
Olga MALTSEVA / AFP A szentpétervári finn főkonzulátus épülete 2023. július 6-án.
Helsinki szerdán közölte azt is, hogy a kabinet átfogó jogi elemzést hajt végre a balti-tengeri Aland-szigetek különleges státuszáról, valamint megfontolja az alandi Mariehamnban működő orosz konzulátus helyzetét is. Hozzátette, hogy a finn külügyminisztérium már értesítette az intézkedésekről az orosz nagykövetet.
Az idén a NATO-ba felvett Finnország februárban kerítés építésébe kezdett Oroszországgal közös határán.
Kikerült egy videó, amelyen Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér fogadja a Wagner katonáit Belaruszban, és közli velük, hogy többé nem fognak Ukrajnában harcolni, írja a Reuters. A videót nem tudta hitelesíteni a hírügynökség, de egy férfi látható rajta, akinek a hangja ugyanolyan, mint Prigozsiné. Magát a videót Prigozsin sajtóügynöksége is megosztotta a Telegramon.
Üdv, srácok, üdv belarusz földön.
– mondta benne Prigozsin az éjjel készült videón.
Tisztességesen harcoltunk.
– tette hozzá.
Sokat tettetek Oroszországért. Ami a fronton történik, az szégyen, és nekünk ebben nem kell részt vennünk.
– mondja Prigozsin. Arra kérte a katonákat, hogy viselkedjenek tisztességesen a helyiekkel, és segítsenek kiképezni a belarusz katonákat, közben pedig szedjék össze az erejüket egy új, afrikai utazásra.
És lehet, hogy még egy ponton visszatérünk a különleges katonai hadműveletbe, de már akkor, amikor nem kényszerülünk szégyent hozni magunkra.
– tette hozzá. Később egy olyan férfi beszélt, aki Dmitrij Utkinra, a Wagner egyik alapítójára emlékeztetett, és azt mondta:
Ez nem a vég. Ez csak a kezdete a legnagyobb munkának a világon, amelyet hamarosan elkezd végezni a világ.
Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia szeretné, ha az EU meghosszabbítaná az ukrán gabonára kivetett tiltást, legalább addig, ameddig a háború tart.
A tiltás az olcsó ukrán búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra vonatkozik, és ezeknek tiltja a belföldi eladását, de engedi, hogy átvigyék az országon. A tiltás egyébként szeptember 15-én járna le. Az ok a tiltásra az, hogy az olcsó ukrán gabona sérti a hazai termelőket.
Ideiglenes útvonalat terez kijelölni a Fekete-tengeren Ukrajna, miután Oroszország felmondta a Fekete-tengeri megállapodást, amely biztonságos folyosót engedélyezett az ukránoknak az ott megtermelt gabona szállítására, jelentette a Reuters.
Kedden közben Oroszország második napja támadta Odessza kikötőjét, ahonnan a gabona jelentős részét szállítják. Ukrajna ezért beadta a kérelmét az ENSZ releváns hatóságához, hogy a Fekete-tenger északi részén ideiglenes, biztonságos tengeri útvonalat hozhasson létre. Ez viszont részben Románia területén haladna át a tengeren.
A brit külső hírszerzés (MI6) főnöke azt javasolta szerdán az ukrajnai háborúból kiábrándult oroszoknak, hogy dolgozzanak a brit szakszolgálatnak. Sir Richard Moore alig burkolt utalást tett arra, hogy a háború kitörése óta eltelt másfél évben már sok orosz elszánta magát erre – írja az MTI.
Az MI6 – hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) – által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.
Stefan Rousseau / PA Images / Getty Images Sir Richard Moore, az MI6 vezetője
Sir Richard Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen – fogalmazott az MI6 vezetője.
Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarchák klánjának is szüksége volt erre a háborúra. Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta „a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását”.
Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek. “Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk” – mondta szerdai beszédében a brit külső hírszerzés főnöke.
Sir Richard Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja “mindig nyitva áll”. Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt.
Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt. Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.
Richard Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely „az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal” látja el Moszkvát.
Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott szerdai beszédében az MI6 igazgatója. Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.
Három hónapja van az ENSZ-nek, hogy kézzelfogható eredményeket mutasson fel, és megmentse a tavaly júliusban kötött gabonaegyezményt – közölte szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az MTI szerint.
„Az Oroszország és az ENSZ közötti megállapodás rögzíti, hogy az egyezmény három évig van érvényben, és ha a felek valamelyike fel akarja mondani, akkor azt három hónappal korábban jeleznie kell” – nyilatkozta a Szputnyik rádiónak, hozzátéve, hogy Oroszország most jelezte ezt a szándékot.
SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / AFP Marija Zaharova
Ennek megfelelően az ENSZ-nek még mindig van három hónapja, hogy kézzelfogható eredményeket érjen el
– folytatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sajtótitkára. Szerinte ha vannak „konkrét eredmények”, Oroszország „vissza fog térni a kérdés megvitatásához”.
Oroszország már jóval korábban azzal fenyegetett, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt, amely hétfőn járt le. A megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, cserébe pedig azt ígérték Oroszországnak, hogy a szankciók ellenére élelmiszert és műtrágyát szállíthat a nemzetközi piacra. Moszkva állítja, ez utóbbi feltétel nem teljesült.
Több mint kétezer lakost telepítenek ki négy faluból az Oroszország által megszállt Krímben, miután egy katonai kiképzőbázis lőszerraktárában robbanásokkal tarkított tűzvész tombolt – erősítette meg jelentésében a BBC.
A részletekből kiderül, hogy az autópálya-zárlat híre is igaz, az oroszbarát hatóságok lezárták a Tavrida autópálya tizenkét kilométeres szakaszát, amely Szimferopolt és Szevasztopolt köti össze a kercsi híddal Az utat az orosz megszálló hatóságok 2017-ben kezdték építeni.
A tűzesetre a hatóságok nem adtak magyarázatot, meg nem erősített jelentések azonban három ukrán csapásról szólnak.
A hajnali robbanások egybeestek az Odessza elleni heves orosz rakéta- és dróntámadással. Szergej Akszjonov, a krími kollaboráns kormányzó közölte, hogy a kiképzőbázison keletkezett tűz okát vizsgálják. Elmondása szerint senki sem sérült meg.
Egy csecsen minisztert neveztek ki a Danone orosz leányvállalatának új vezetőjévé – írja a Spark-Interfaxra hivatkozva a BBC. Jakub Zakrijev máris a cég vezérigazgatójaként szerepel az oroszországi szakmai információs platformon.
A miniszter nem más, mint Ramzan Kadirov csecsen elnök unokaöccse, akit 2016-ban mindössze huszonötévesen 2016-ban neveztek ki miniszterelnök-helyettesnek. Egyben ő az oroszországi Csecsenföld mezőgazdasági minisztere is.
Yuri KADOBNOV / AFP A Danone oroszországi gyára a Moszkva mellett Csehov városában 2017-ben.
Vasárnapi hír, hogy a Danone és a Carlsberg oroszországi egységeit „ideiglenes állami irányítás alá” helyezték. Ezt a Vlagyimir Putyin orosz elnök által idén bevezetett új szabályok teszik lehetővé, amelyek „barátságtalan” országok esetében megengedik a vállalati vagyonok lefoglalását. Mielőtt a két cég orosz állami ellenőrzés alá került volna, a Danone és a Carlsberg éppen oroszországi üzleteinek eladására készült. A Danone az oroszországi tejipar legnagyobb vállalatának számít a maga mintegy nyolcezer alkalmazottjával.
Oroszország csapásokat mért Odessza régióra – közölte Oleg Kiper kormányzó szerdán kora reggel. Ez már a második egymást követő éjszaka, hogy támadások érték a területet.
A legújabb támadások azóta folynak, hogy Moszkva visszatáncolt a gabonaexport-megállapodástól, amely elsősorban arra szolgált, hogy az élelmiszerhiánnyal küzdő szegényebb országokat is el lehessen látni gabonával. A szállításokban Odesszának kulcsszerepe volt a kikötői miatt.
Oleksandr GIMANOV / AFP Egy éjszakai támadás során megsérült lakóépület Odesszában.
Oleg Kiper az AFP-nek azt mondta, hogy „tömeges támadás” történt, de további részleteket nem közölt. Annyit tett még hozzá, hogy a lakosságot arra kérte: maradjanak az óvóhelyeken.
Az ukrán légierő közölte, hogy Kalibr rakéták indítását észlelte a Fekete-tenger felől, de részletek ők sem árultak el. Ukrajnában másfelől tíznél több régiójára adtak ki légiriadót.
Kedden egy orosz csapás megrongálta az odesszai kikötőváros létesítményeit.
„Négy település lakóinak – ez több mint kétezer embert jelent – ideiglenes kitelepítésére van szükség a Kirovszkij körzetben lévő szeméttelep melletti területről.
Az operatív parancsnokság már bevetésre került, minden szakszolgálat a helyszínen dolgozik” – írta Szergej Akszjonov, a Krímet a 2014-es orosz megszállás óta irányító kollaboráns vezető.
Fire at a landfill in Kirovske district
2,225 people are being evacuated from four villages in Crimea’s Kirovske district after explosions at a landfill, Gauleiter Aksyonov has said. pic.twitter.com/ihnLnWk3FD
Tűz ütött ki a Krím-félszigeten lévő Kirovszki körzetben működő katonai kiképzőtéren – közölte szerdán Szergej Akszjonov, a félsziget kollaboráns kormányzója. A közeli Tavrida autópályát lezárták – tette hozzá a Telegramon közétett üzenetében.
⚡️The so-called head of occupied #Crimea, Sergey Aksyonov, said that an ammunition depot in the Kirovske district was on fire overnight and announced an evacuation of the residents of four settlements in the depot’s vicinity. pic.twitter.com/rr6b8RNbZo
