Ulf Kristersson Svédország miniszterelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette: Orbán Viktor a kétnapos brüsszeli EU-csúcson ígéretet tett arra, hogy Budapest nem fogja késleltetni a svéd NATO-csatlakozását.
Az ukrajnai háború után Finnország Svédországgal együtt kérte a felvételét az euroatlanti katonai szövetségbe 2022. május 18-án. A NATO gyorsan szerette volna a bővítést lezárni, ezért a hivatalos társulási szerződést már július 5-én aláírták mindkét országgal. Ahhoz azonban, hogy a két ország csatlakozhasson, minden NATO-tagországnak ratifikálnia kell a lépést. Március végén a finn NATO-csatlakozást, mindössze pár nap eltéréssel Ankara és Budapest is jóváhagyta, a svédek felvételét viszont továbbra sem.
Svédország a július 11-12-i, vilniusi NATO-csúcsig szeretne taggá válni, de a csütörtökön nyilvánosságra hozott menetrend szerint a magyar parlament a jövő héten még nem szavaz a tagságról. Az Országgyűlés házbizottságának csütörtöki ülésén a DK-s Vadai Ágnes újabb kísérletet tett arra, hogy napirendre vegyék Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását, de a kormánypártok elutasították, hogy a jövő heti háromnapos rendkívüli ülésen szavazzanak erről.
Tegnap beszéltem Orbán Viktor miniszterelnökkel, és nagyon világosan megerősítette, hogy amit legutóbb mondott nekem, az továbbra is érvényes. Magyarország semmilyen módon nem fogja késleltetni a svéd ratifikációs folyamatot
– mondta az újságíróknak Kristersson.
A kormányfő arra nem tér ki, hogy Orbán ígérete mire vonatkozott, így az sem derült ki, hogy a magyar parlament a NATO-csúcs előtt vagy után szavaz a csatlakozásról.
Továbbra is homályos, hogy pontosan mire vár a magyar kormány a svéd NATO-csatlakozás kapcsán. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy bizalomerősítő lépésekre van szükség. Mint mondta, a kezdeményezés tőlük kell, hogy jöjjön: ahhoz, hogy felvegyünk egy szervezetbe egy országot, melynek tagjai vagyunk, előbb meg kell győződnünk róla, hogy barátságosak lesznek velünk.
(Reuters)
