A Görögországot korábban – 2015 és 2019 között – kormányzó Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza vezetője elismerte a vereséget, amit annak ellenére szenvedtek el, hogy a jelenlegi miniszterelnöknek, Kiriákosz Micotákisznak és kormányának több botránya volt az elmúlt években. Így például meg kellett küzdeniük egy lehallgatási botránnyal, a magas inflációval, a migrációs nyomással, valamint azzal, hogy számos bírálójuk szerint megpróbálták aláásni a jogállamiságot. Mindezek miatt azonban a választók nem büntették meg a kormánypártot, sőt az Új Demokrácia még több szavazatot is szerzett, mint négy éve.
Az eredmény a „populizmus pusztító veresége” – így értékelt a Politicónak Thanaszisz Bakolasz, a kormányfő korábbi tanácsadója, jelenleg az Európai Néppárt főtitkára.
Hogy mit üzenünk Brüsszelnek? A mai választási eredmény egyértelmű üzenet mindazoknak Görögországon kívül, akik következetesen mindig megkérdőjelezik a görög demokrácia minőségét és a görög nép akaratát.
A miniszterelnök vasárnap éjjeli beszédében „politikai földrengésről” beszélt, szerinte a görögök „tapasztalt kezet” akartak az ország élére, egy koalíciós kormány viszont törékeny lehet, emiatt az ezt célzó tárgyalások zsákutcába vezetnének.
Az önálló kormányzás az egyetlen lehetséges út azoknak a reformoknak a megvalósításához, amiket tervezünk, és amikre ennek az országnak szüksége is van
– jelentette ki. Vagyis – ahogy azt a kampány alatt is tette – kizárta a koalíciós kormányzás lehetőségét.
Ezért egészen valószerűtlen, hogy az eddig is egyedül kormányzó Micotákisz a voksolás után koalíciós partner után nézne – inkább egy újabb szavazás kiírását szorgalmazza majd. Ez a második voksolás még a Sziriza által 2016-ban elfogadott, de csak most életbe lépő választási törvény szerint már más rendszerben zajlik majd. Eddig az első szavazás után kapott plusz mandátumokat a választás győztese, most viszont csak a második voksolás biztosíthat minimum 20, de akár 50 további képviselői helyet a győztes pártnak, vagyis a vasárnap 146 mandátumig jutó Új Demokrácia a második szavazással megszerezheti a többséget a 300 fős görög parlamentben.
Mivel a következő két hétben várhatóan nem jön létre egy kormánykoalíció (a három vezető pártnak erősorrendben egymás után három napja van ezt megpróbálni), törlik a vasárnapi szavazás eredményét, az új voksolást pedig (amely tehát még jobban kedvez majd a győztesnek) valószínűleg június 25-én vagy július 2-án tartják meg.
Lehetetlen lehetőségek
Koalíciós kormány létrehozása reálisan csak a szociáldemokrata PASOK-kal (Pánhellén Szocialista Mozgalommal) lenne lehetséges, ők a négy évvel ezelőttihez képest mintegy három százalékpontot erősödve 11,5 százalékon végeztek. Ugyanakkor egy ilyen koalícióra a nyertest díjazó második szavazás mellett alig van esély, ráadásul
Pedig amikor Andrulakisz 2021-ben átvette a PASOK vezetését, még sokan úgy vélték, a két párt akár koalícióra is léphet a mostani választás után.
A kampányban aztán valamelyest közeledett a két párt, Micotákisz „tévedésnek” titulálta a lehallgatást, Andrulakisz pedig kijelentette, alapvetően nem zárja ki az együttműködést a két nagyobb párttal, igaz, a miniszterelnök-jelöltjeikkel igen.
Ciprasz törekvésére, miszerint az Új Demokrácia győzelmének ellensúlyozására egy „progresszív” kormányszövetség jöjjön létre a Sziriza, a PASOK és más kispártok együttműködésével, matematikailag sincs lehetőség. A három párt mellett a háromszázalékos belépési küszöböt még a kommunisták (6,8 százalék) és a szélsőjobbos Görög Megoldás (4,5 százalék) ugrotta meg, az ultrakonzervatív Győzelemnek már éppen nem sikerült (2,9 százalék). A balos Szabadság útján és a korábbi pénzügyminiszter, Jánisz Varufákisz megszorításellenes MeRA25-je teljesített még két százalék felett, de már a bejutási küszöb alatt.
Győzelem a botrányok árnyékában
A konzervatívok erős teljesítménye a négy évvel ezelőttihez képest valamivel nagyobb érdeklődést kiváltó szavazáson (a választásra jogosultak csaknem 61 százaléka járult az urnákhoz, ami három százalékpontos növekedés 2019-hez képest) még az előzetes felméréseket is meghaladta – pláne úgy, hogy az elmúlt években nem egy botránnyal kellett szembesülniük.
A négy év alatt számos alkalommal vádolták meg azzal a kabinetet, hogy gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatba hozható bankárok és cégvezetők javára módosítja a törvényeket, a közpénzeket pedig a saját holdudvara megerősítésére használja fel.
Az EU és az ENSZ is meggyanúsította a görögöket azzal, hogy a migránsokat törvénytelen eszközökkel toloncolják vissza a határokon túlra, ám a szavazóknak éppen ez a szigor nyerte el a tetszését: 2015 óta 90 százalékkal esett vissza az országba érkező migránsok száma.
Görögországnak vannak határai, és ezeket a határokat őrizni kell
– mondta pénteken támogatói körében Micotákisz.
A Riporterek Határok Nélkül nonprofit szervezet szerint a sajtószabadság tekintetében az uniós országok rangsorában Görögország állt az utolsó helyen az elmúlt két évben.
A „görög Watergate-ként” emlegetett lehallgatási botrányban nem csak a PASOK elnöke volt érintett, hanem számos más – szövetséges és ellenfél – politikus, újságíró, magas rangú katonai vezető és befolyásos gazdasági szereplő is. Az ügyben többször felmerült a kormányfő személyes érintettsége, miszerint ő engedélyezte volna a lehallgatásokat. Micotákisz ezt ugyan tagadta, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a lehallgatások teljesen jogszerűek voltak.
Ez az eset árnyékot vet a kormányunkra
– ismerte el a pártvezetők tévés kampányvitájában.
Ezt tetézte a február végén történt vonatbaleset – két vonat ütközött frontálisan –, amelyben 57-en, köztük sok diák vesztette életét, és az azt követő tiltakozáshullám. Micotákiszék népszerűsége kissé meg is rendült a tömegszerencsétlenség után, mert az eset rávilágított az ország hiányos és alulfinanszírozott infrastruktúrájára, valamint a továbbra is jellemző urambátyám-viszonyokra.
Micotákisz
Az 55 éves kormányfő a Harvard Egyetemen végzett, majd a McKinsey-nél dolgozott tanácsadóként. Az országot a világháborúk óta irányító három politikus dinasztia egyikéből származik, apja, Konsztandínosz Micotákisz 30 évvel ezelőtt, 1990–1993 között Görögország miniszterelnökeként tevékenykedett, míg nővére, Dora Bakojannisz Athén polgármestere és miniszter is volt. A görög főváros jelenlegi polgármestere pedig Bakojannisz fia, Micotákisz unokaöccse, Kosztasz Bakojannisz.
Micotákisz a külpolitikáját eddig főleg az Egyesült Államokkal és Franciaországgal kötött szövetségre alapozta.
A pártját 2016 óta vezető miniszterelnök a megnyilvánulásaiban próbálja lerázni magáról az elitista imázst, noha ezt nyilván nem segíti, hogy a felesége, Mareva Grabowski – akitől három gyereke született – a Zeus+Dione luxusmárka társalapítója.
Micotákisz 2019-ben még a Sziriza tekintélyelvű lépései ellen – a fékek és ellensúlyok, valamint a független intézmények helyreállítása mellett – kampányolt, kormányfői ténykedésével még erősebben központosította a hatalmat mind a pártján belül, mind az ország irányításában. A központosítás egyik elemeként például a nemzeti hírszerző szolgálatot közvetlenül a saját irányítása alá helyezte.
Sokat vitatott lépése volt az is, amikor a korábbi ígéretei ellenére az egyik családtagját nevezte ki vezető pozícióba: Grigorisz Dimitriadisz a miniszterelnöki hivatal kabinetfőnökeként dolgozott a lehallgatási botrány kirobbanásáig.
Gazdasági stabilitás
Ámbár híresen alulfinanszírozott a vasúti hálózat, a kormány eleinte emberi mulasztásról beszélt a vasúti tragédia után, később a kormányfő már bűnbánónak tűnt, amivel visszaszerezte a szavazók szimpátiáját, és úgy látszik, a görögök szemében a botrányok kevesebbet nyomtak a latba, mint a Micotákisz által is sulykolt, a 2010-es évek borzalmas gazdasági helyzetét követően valóban javuló gazdasági mutatók.
- Az eurozóna átlagánál jelentősebben gyorsabban nő a görög gazdaság (az előrejelzés szerint az idei várhatóan a kétszerese lesz).
- A munkanélküliségi ráta a fele a 2013-asnak.
- Megemelték a minimálbért és hét év után először a nyugdíjakat is.
- A turizmus meglepően könnyen túlélte a koronavírus-járványt.
Ciprasz ezzel szemben kampányában a növekvő egyenlőtlenségekre fókuszált, a magas inflációra reagáló bér- és nyugdíjemelést ígért, a gazdaságra nagyobb adót vetne ki, és a korábbi kormányzati időszakára, illetve az adósság- és pénzügyi válság alatt kiharcolt görög mentőcsomagra emlékeztetett.
Ez a taktika nem jött be: több mint 11 százalékponttal kevesebb szavazatot kaptak a 2019-es eredményekhez képest, ami a pozíciójába kerülhet Ciprasznak – akinek az ideje alatt az ország majdnem elhagyta az eurozónát –, de pártjának is nehéz lesz kihevernie a sokkot, amennyiben pár hét múlva megismétlődik a vasárnapi lehangoló eredmény.
