Bevetették Ukrajnában a hírhedt orosz szupertankot

Oroszország beutazási tilalmat rendelt el Ana Revenco moldovai belügyminiszterrel és három parlamenti képviselővel szemben, közölte kedden a chisinaui külügyminisztérium.

Megtiltották Ana Revenco moldovai belügyminiszternek, valamint Lilian Carp, Olesea Stamate és Oazu Nantoi parlamenti képviselőknek a beutazást Oroszországba

– olvasható a közleményben.

A nap folyamán az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasít egy moldovai diplomatát, válaszlépésként arra, hogy április 19-én Moldova is kiutasított egy orosz diplomatát.

Az orosz tárca közölte: bekérette Lilian Dariit, Moldova moszkvai nagykövetét, és tájékoztatta őt a döntésről, valamint tiltakozott nála az Oroszországgal szembeni “barátságtalan lépések”, illetve “a rendszeressé váló oroszellenes nyilatkozatok” miatt. Dariit tájékoztatták arról is, hogy válaszul bizonyos oroszellenes nyilatkozatokra, megtiltják egyes moldovai tisztségviselőknek a beutazást Oroszországba. A moldovai külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki az ügy miatt. (MTI)

A NATO-nak a júliusban esedékes csúcstalálkozóján meg kell határoznia Ukrajna csatlakozásának előrelátható kilátásait, mert Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre

– jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett. Sürgette a szövetséget, hogy hozzon olyan politikai döntést, amely vagy közvetlenül a vilniusi csúcson határozza meg Ukrajna belépésének menetrendjét, vagy kötelezi annak benyújtását az év végéig.

Az ukrán politikus szerint Finnország NATO-csatlakozása „eltolódást jelent az európai biztonság tektonikus lemezeiben”, és ez az elmozdulás szerinte nem fejeződik be addig, amíg Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök „elkezdte lerombolni a második világháború utáni európai biztonsági rendet, így a tét nemcsak Ukrajna számára rendkívül nagy, hanem a háború kimenetelétől függ Európa jövőbeli békéje és stabilitása is.

 Ehhez fel kell ismerni az elkerülhetetlent: Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, ez előbb-utóbb megtörténik. Itt az ideje, hogy a szövetség felhagyjon a kifogások keresésével, és elindítson egy olyan folyamatot, amely Ukrajna belépésében csúcsosodik ki. Ez bizonyítja majd Putyinnak, hogy kudarcot vallott, és arra kényszeríti, hogy mérsékelje ambícióit

– érvelt a miniszter. Kiemelte, hogy az Oroszország ellen védekező Ukrajna már bebizonyította, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, és értékes tagja lesz a szövetségnek. Sürgette a szövetség tagjait, hogy távolodjanak el az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanságtól.

Most világos, írásos kötelezettségvállalásra van szükségünk a szövetségesek részéről, amely kijelöli Ukrajna NATO-csatlakozásának útját

– hangsúlyozta Kuleba. (MTI)

Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy 138 civilt mentett ki a harcoktól sújtott Szudánból. Az evakuálásban 87 ukrán állampolgár – többnyire repülési szakemberek és családtagjaik – vettek részt. Rajtuk kívül perui és georgiai (grúz) állampolgároknak is segítettek elhagyni az afrikai országot.

A civileket Egyiptomba vitték, ahol orvosi segítséget, élelmet és vizet kapnak.

Szudánban a harcoló felek 72 órás fegyvernyugvásról állapodtak meg:

Kapcsolódó

Életbe lépett a tűzszünet Szudánban

Három napra felfüggesztik az ellenségeskedést.

Múlt hét pénteken Kína párizsi nagykövete, Lu Sa-je egy tévéinterjúban azt fejtegette, hogy a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását nem garantálja a nemzetközi jog, a Krímről pedig kijelentette, hogy a félsziget történetileg Oroszország részét képezi.

A nyilatkozat után Franciaország, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenésének adott hangot, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig hangsúlyozta: reméli, hogy Sa-je nem Kína hivatalos politikáját tolmácsolja.

A pekingi kormányzat válaszára hétfő estig kellett várni. Az MTI híre szerint Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott,

a területi szuverenitás kérdését illetően Kína álláspontja következetes és világos: tiszteletben tartja minden ország függetlenségét és területi egységét, összhangban az ENSZ alapokmányával.

Lezuhant egy mentőhelikopter Oroszország volgográdi területen kedden – közölte az MTI az orosz TASZSZ állami hírszolgáltatóra hivatkozva. A helyi egészségügyi szolgálat szerint a helikopternek utasa nem volt, de a pilóta életét vesztette.

A légi mentőszolgálatot kiszolgáló egyik helikopter utasok nélkül zuhant le a bázisra való visszatérés közben. A pilóta a helyszínen meghalt

– ismertette a körülményeket a hivatal szóvivője, hozzátéve, hogy a járművet lakott területen kívül érte baleset.

Az orosz katasztrófavédelmi szolgálat korábban azt közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel, hogy az előzetes adatok szerint a Kazan Ansat típusú helikopter a Volgográd melletti Erzovka faluba repült. A pilóta egy erre a feladatra szerződött szakosított szervezet alkalmazottja volt – pontosította az egészségügyi szolgálat.

A Kazan Ansat könnyű, többcélú, 7-9 üléses orosz helikopter, mely 1235 kg hasznos teher szállítására alkalmas. A helikoptert a világ egyik legnagyobb ilyen gyártójának, a kazanyi helikoptergyárnak a tervezőirodája fejlesztette ki. Itt gyártják a Mi-8-as, a Mi-17-es és a Mi-24-es típusú helikoptereket is. A gyár évente 12 ezer helikoptert állít elő.

Bűnösnek vallotta magát a norvég bíróság előtt Andrej Medvegyev, az orosz Wagner-zsoldoscsoport korábbi parancsnoka miután részt vett egy kocsmai verekedésben Oslóban, és kiderült, hogy légpisztolyt tartott magánál. A 26 éves Medvegyev januárban lépte át az orosz-norvég határt, és Norvégiában kért menedékjogot.

A verekedés még február 22-én tört ki egy oslói kocsmánál. Medvegyev elismerte: egy rendőrtisztet akadályozott intézkedés közben, és bűnösnek vallotta magát abban is, hogy március 14-én lőfegyver viselésével bukott meg. Nem vallotta magát bűnösnek ugyanakkor hatóság elleni erőszak elkövetésében, ami a legsúlyosabb vádpont volt ellene. Ennek a bűncselekménynek a maximális büntetési tétele három év börtön volna.

Elismeri, hogy aznap este elszabadult a pokol, túl sok alkoholt fogyasztott, és a kocsmán kívül verekedés alakult ki az emberekkel

– nyilatkozott Medvegyev ügyvédje, Brynjulf Risnes a február 22-i esetről. Szerinte védence azonban nem alkalmazott erőszakot a vele szemben intézkedő rendőrökön, ez félreértés: a korábbi zsoldosparancsnok egy ujjal sem nyúlt a norvég rendőrtisztekhez.

Ha Medvegyevet elítélik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is toloncolják Norvégiából. Ha menedékkérőt erőszakos bűncselekményért ítélnének el a skandináv országban, a bevándorlási hatóság ideiglenes tartózkodási engedélyt akkor is kiadhat – közölték a Reuters hírügynökséggel. A norvég bevándorlási hivatal szóvivője Medvegyev ügyéről konkrétan nem kívánt nyilatkozni.

A kocsmai verekedéstől függetlenül Medvegyev személye továbbra is foglalkoztatja a háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős norvég bűnügyi rendőrséget. A volt parancsnokot a Wagner-csoport képviseletében Ukrajnában töltött idejéről hallgatják ki.

Medvegyev februárban közölte a Reuterssel, hogy harcolt Ukrajnában, többek között Bahmut környékén is. Ez az a város, amelynek ostroma immár hónapok óta tart. Az orosz és ukrán erők közötti összecsapások mostanra szinte teljesen elpusztították a várost.

Az AFP azt írja, a férfit februárban őrizetbe vették a verekedés miatt. Bár a vádirat a pontos körülményeket nem részletezi, annyi azért kiderül belőle, hogy Medvegyev részeg volt, ellenállt az előállításnak, majd a rendőrökre támadt, miután beszállították a kapitányságra.

Kiutasítanak egy moldovai diplomatát – közölte az orosz külügyminisztérium. Ez válaszlépés lehet arra, hogy Moldova egy orosz diplomatát utasított ki a múlt héten.

Az orosz külügyi tárca közleményében azt írta: berendelték Moldova moszkvai nagykövetét, hogy bejelentsék a kiutasítás tényét, s egyúttal tiltakozásukat fejezték ki az Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépések” miatt, és azért is, mert szerintük Moldova „rendszeresen tesz oroszellenes nyilatkozatokat”.

(The Guardian)

Valószínűleg hallották már azokat a feltételezéseket, hogy Putyin elnöknek több hasonmása is van, akik dolgoznak helyette, miközben ő egy bunkerben ül. Ez egy újabb hazugság. Látják, milyen elnökünk van. Rendkívül aktív, alig tudunk vele lépést tartani a munkában

– mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy oktatási rendezvényen Moszkvában.

A múlt héten Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára állította, hogy nem Vlagyimir Putyin elnök, hanem egy hasonmása tartott szemlét az orosz erőknél Herszon és Luhanszk megye megszállt területein. A Kreml visszautasította a vádakat, és Peszkov „nagyon bizarrnak” nevezte Danyilov állítását.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján közölte, hogy egy ember meghalt és tíz megsebesült a Harkiv megyei Kupjanszk városközpontjában, miután támadás érte a helytörténeti múzeumot.

A terrorista ország mindent megtesz, hogy teljesen elpusztítson minket. A történelmünket, a kultúránkat, a népünket. Teljesen barbár módszerekkel gyilkolják az ukránokat. Ezt egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől. Erre reagálni kell, és fogunk is!

– áll a közleményben.

Az eset kapcsán mindeddig egy halott múzeumi alkalmazottról és tíz sebesültről lehet tudni, de még mindig vannak emberek a romok alatt.

Zelenszkij a közleményben részvétet nyilvánított a hozzátartozóknak, és könyörtelen bírósági eljárással fenyegette a háborús bűnök elkövetőit.

Ukrán illetékesek, köztük Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója eközben olyan videót köröztetnek a közösségi médiában, amely állítólag a helyszínről készült, és a támadás következményeit mutatja be:

Russia attacked Kupiansk, Kharkiv region with S300 rockets.

Five people reported wounded so far. There are people under the debris.

Rescue work continues.#RussiaIsATerroristState

📹: Presidential office pic.twitter.com/sEc8tKv2Yi

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 25, 2023

(Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azzal vádolta Ukrajnát, hogy az támadni próbálja a hajóit a Fekete-tengeren. Az oroszok szerint ez veszélyezteti a gabonaexportról szóló megállapodás jövőjét.

A kijevi rezsim terrorista akciói veszélyeztetik a gabonaegyezmény következő, ez év május 18-án túli meghosszabbítását

– áll a Telegramon kiadott közleményben.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a március 23-án és április 24-én indított ukrán haditengerészeti drónok útvonalának elemzése kimutatta, hogy azok a fekete-tengeri export végrehajtására kijelölt Odessza kikötőjének vízterületéről indultak.

Ukrajna szinte soha nem vállalja nyilvánosan a felelősséget az Oroszországon belüli és az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai területeken végrehajtott támadásokért – írja a Guardian.

Oroszország elkezdte használni a T-14 Armata tankokat az ukrán állások lövésére, de közvetlen támadó hadműveletekben még nem vettek részt – jelentette a RIA Novosztyi nevű orosz propagandatermék, az ügyhöz közelálló forrásra hivatkozva.

Az állami hírügynökség szerint a harckocsikat extra védelemmel látták el, megerősítve az oldalsó védelmet, a személyzet pedig harci koordináción vett részt az ukrajnai gyakorlótereken.

A brit védelmi minisztérium januárban írt arról, hogy Oroszország kis számú, új T-14 Armata tankot küldhet a frontra. A T-14-eseket már tizenegy éve fejlesztik az oroszok: a programot késések, a flotta tervezett méretének csökkentése és gyártási problémák kísérték.

A brit hírszerzés szerint

Oroszország számára komoly problémát jelenthet, hogy a T-14-esekhez igazítsa logisztikai láncát, mivel ezek nagyobb és nehezebb járművek, mint a többi orosz harckocsi.

Amennyiben mégis bevetnék a T-14-eseket, az a britek szerint elsősorban propagandacélokat szolgálhat: vélhetően néhány tíz darabot gyártottak csak belőle, a harctéri parancsnokok pedig éles helyzetben aligha bíznák katonáik életét ezekre a tankokra.

A Kreml a 2015-ben bemutatott harckocsiból 2300 darab gyártását rendelte meg 2020-ig, azonban az orosz média beszámolói szerint a dátumot 2025-ig kitolták.

(Reuters)

António Guterres ENSZ-főtitkár levélben tett javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy előreléphessenek a fekete-tengeri gabonaszállítás ügyében – közölte hétfőn a világszervezet helyettes szóvivője.

Farhan Haq szerint Guterres javaslatát abban a levélben vázolta fel, amelynek kézbesítésére a New Yorkban tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminisztert kérte meg.

Moszkva korábban már jelezte, hogy nem kívánja a május 18-i határidőn túl meghosszabbítani az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly júliusban született megállapodást, miután szerintük a saját gabona- és műtrágyaexportjukkal kapcsolatos követeléseket nem teljesítették.

Haq szerint a Putyinnak címzett üzenet figyelembe veszi mindkét fél álláspontját, valamint kitér a globális élelmezési helyzetre is. Hozzátette: hasonló leveleket küldtek Ukrajnának és Törökországnak is.

(MTI)

Az ENSZ főtitkára a nyugati országok képviselőivel együtt élesen bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésen elnöklő Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. António Guterres hangsúlyozta: Oroszország Ukrajna megtámadásával és területének egy részének megszállásával megsértette az ENSZ Alapokmányát.

Lavrov azért vezette a multilateralizmusról és az ENSZ alapokmányáról szóló találkozót, mert Oroszország tölti be a 15 tagú testület havi soros elnöki tisztét áprilisban.

António Guterres kijelentette, hogy Ukrajna orosz inváziója „szenvedést és pusztítást okoz az országnak és népének”, és sürgős „hatékony válaszlépésekre” szólított fel. Válaszul Lavrov az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseiket hibáztatta. „A világ veszélyesebb helyzetbe került, mint a hidegháború idején” – vélekedett az orosz tárcavezető.

Guterres az ENSZ 193 tagállama közötti együttműködést a szervezet „dobogó szívének” és „legfőbb víziójának” nevezte, és arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a globális együttműködés a legnagyobb feszültségnek van kitéve azóta, hogy az ENSZ 1945-ben a második világháború hamvaiból megalakult.

Elmondta: a nagyhatalmak közötti feszültség „történelmi csúcson” van, és a konfliktus kockázata is megnőtt, hiszen könnyedén elkalkulálhatják magukat a szemben álló felek.

(The Guardian)