Kerítés épül az orosz határra 3 ezer térfigyelő kamerával

Ukrajna kedden meghívta Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt, hogy látogasson el a háború sújtotta országba, és saját szemével győződjön meg az orosz invázió következményeiről – jelentette a Reuters.

A meghívás egy nappal azután érkezett, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meglátogatta Lulát Brazíliában, és megjegyezte, hogy Brazília és Oroszország közös álláspontot képvisel az egy éve tartó konfliktusról.

Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a közösségi médiában megerősítette Lula meghívását Kijevbe, „hogy megértse az orosz agresszió valódi okait és a globális biztonságra gyakorolt következményeit”.

Az ukrán tisztviselő hozzátette, nem fogadják el, hogy egyformán kezeljék az agresszort és az áldozatot, egyben elutasította azt a nézetet is, hogy azok az országok, akik segítenek Ukrajnának, a háborúra buzdítanának. Ezzel Lulának arra a kijelentésére utalt, miszerint az USA és az Európai Unió meghosszabbítja a háborút azzal, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának.

Oroszországban egyelőre nem tiltják be a Wikipediát – közölte Makszut Sadaev digitális ügyekkel foglalkozó miniszter azt követően, hogy a weboldal tulajdonosára újabb büntetést szabtak ki.

Moszkva Taganszkij kerülete kedden 800 000 rubeles (3,3 millió forintos) pénzbírságot szabott ki a Wikimedia Alapítványra azért, mert az orosz hírügynökségek szerint nem távolították el a bíróság szerint az úgynevezett vonatugrást népszerűsítő információkat a honlapról. A vonatugrás az, amikor valaki egy vasúti kocsi tetején tartózkodik vagy az oldalára csimpaszkodik, miközben a szerelvény mozgásban van.

Az alapítványra korábban azért is büntetést szabtak ki, mert nem távolították el az ukrajnai háborúval kapcsolatos, az orosz hatóságok által hamisnak mondott információkat – jegyezte meg a Guardian.

Az AFP jelentése szerint a svéd Absolut vodka gyártója bejelentette, hogy beszünteti az összes oroszországi exportját, miután Svédországban és a közösségi médiában fellángoltak a márka bojkottálására irányuló felhívások – szemlézte a hírt a The Guardian.

Az Absolut tulajdonosa, Pernod Ricard korábban áprilisban megerősítette, hogy újraindította az oroszországi exportot, miután korábban 2022 márciusában leállította azokat, nem sokkal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna invázióját.

Pernod Ricard akkor hangsúlyozta, hogy az export újraindításáról szóló döntést részben azért hozták meg, hogy megvédjék a cég oroszországi alkalmazottait a „büntetőjogi felelősségtől” és a „szándékos csőddel” kapcsolatos vádaktól

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról – jelentette be kedden Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, miután Varsó betiltotta az importot, válaszul a lengyel gazdák tiltakozásaira.

Sikerült olyan mechanizmusokat kidolgoznunk, amelyek alapján egyetlen tonna (ukrán) gabona sem fog Lengyelországban maradni. Az áruk át fognak haladni Lengyelországon

– mondta a lengyel tárcavezető ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélését követően Varsóban.

Julija Szviridenko, az ukrán miniszterelnök első helyettese a közös sajtótájékoztatón kijelentette: bízik abban, hogy az ukrán exportvállalatok tiszteletben fogják tartani a gabonatranzitra vonatkozó megállapodás rendelkezéseit.

Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter bejelentette, hogy Lengyelország megkezdte egy „korszerű” 199 kilométeres kerítés megépítését a lengyel-orosz szárazföldi határon – írja a Meduza független orosz hírportál.

A kormányfő szerint a szeptember végére elkészülő kerítés hasonló a fehérorosz határ több szakaszán álló falhoz, „sok nappali és éjszakai kamerával és forgalomfigyelővel”. „Nagy figyelemmel kísérjük mindazt, ami az orosz határon történik” – összegezte a miniszter.

A lengyel határőrség tájékoztatása szerint a csaknem 200 kilométeres szakaszon háromezer térfigyelő kamerát kell felszerelni.

A harctéri álcázás és trükkös katonai megtévesztés lényegében egyidős a háborúzással, és sokszor a technikai fejlődés hívja életre a legegyszerűbb álcázási technikákat: a műholdról megfigyelt és hőkamerás drónokkal támadott harctereken egyre jobban megéri felfújható áltankokat is bevetni.

A magas minőségű, felfújható csalitankok ugyanis képesek megtéveszteni még a részletgazdag képet adó kamerákat és érzékelőket is, mondta az Economistnak az ukrán kormány tanácsadója, Anton Geracsenko. A lap szerint HIMARS rakétaegységek fából készült másolatainak megsemmisítése állhat amögött is, hogy az orosz hadsereg több ilyen egység kilövéséről számolt be, míg az ukrán hadsereg állítása szerint egyet sem veszítettek el a harctéren.

A G7 cikke szerint az ukrán hadsereg egyre több professzionális felfújható csalitankot is bevet, a cikk szerint ezt állítja a Come Back Alive nevű NGO, amely az elmúlt években több felfújható prototípus kidolgozásában részt vett. A cég állítása szerint a felfújható áltankok, fegyverek sokkal könnyebben mozgathatók, elférnek egy hátizsákban, és nagyon gyorsan felállíthatók.

Egy másik cég, a cseh Inflatech munkatársa úgy fogalmazott: „rádugod a kompresszorra, és 10 perc múlva van egy tankod.” A lap megjegyzi, természetesen a módszert nem csak az ukrán hadsereg használja. Az orosz hadsereg is próbálkozott már felfújható vadászgépekkel, hogy légitámasztpontnak álcázzanak egy területet a műholdképeken.

Svájc továbbra sem hajlandó katonai támogatást nyújtani az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, közvetett módon sem – jelentette ki Alain Berset szövetségi elnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A svájci elnök a német kormányfővel tartott tájékoztatóján a Gepard típusú német légvédelmi harcjárműhöz Svájcban gyártott lőszerek Ukrajnába juttatása körüli vitáról kérdésre válaszolva kijelentette, hogy hazája továbbra is tartja magát a semlegességhez, ami azt jelenti, hogy egyik félnek sem nyújt katonai támogatást.

Nem lehet elvárni egy országtól, hogy megszegje saját törvényeit – húzta alá Alain Berset. Hozzátette, hogy az ország hitelességének fenntartásához is elengedhetetlen a törvényekben rögzített kötelezettségvállalások teljesítése.

Ugyanakkor Svájc minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújt, csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz és zárolt 7,5 milliárd frank értékű orosz vagyont – mutatott rá a szövetségi elnök.

Olaf Scholz kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása olyan korszakforduló, amely mindenkit az addigi nézetei, álláspontja felülvizsgálatára késztet. Hozzátette: reméli, hogy ez a folyamat Svájcban is végbemegy, és így a hadifelszerelések ügyében is változás történik. Mint mondta, szoros figyelemmel követik az erről szóló svájci közéleti, politikai vitákat.

Jelezte: kormánya továbbra is igyekszik majd elérni, hogy Bern engedélyezze az Ukrajnának átadott Gepardok használatához szükséges svájci gyártmányú lőszerkészlet felszabadítását és Ukrajnába juttatását. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Alain Bersettel folytatott tárgyalásán is napirendre vették az ügyet.

Németország mellett Spanyolország és Dánia is kérelmezte már a berni vezetésnél, hogy engedélyezze Gepard-lőszerek átadását Ukrajnának. A svájci kormány rendre elutasította ezeket az úgynevezett reexportálási kérelmeket. A német kormány azt is igyekszik elérni, hogy megvásárolhasson a svájci hadseregtől használaton kívüli Leopard-2 típusú német gyártmányú harckocsikat, amelyekkel a német hadsereg (Bundeswehr) pótolhatná a saját állományából Ukrajnának átadott harckocsikat.

(MTI)

Az orosz ellenzéki politikus ellen újabb vádemelés készül. Ezúttal a börtönben provokált incidens miatt.

Kapcsolódó

Börtön incidens: újabb vádemelés előtt áll Putyin legkritikusabb ellenfele

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus börtönbüntetését tölti, büntetése akár 35 év is lehet összességében.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden meglátogatta az ukrán csapatokat a donyecki Avdiivkában – közölte hivatala tájékoztatása alapján a The Guardian.

Zelenszkij meghallgatta a parancsnokok beszámolóit a harctéri helyzetről, és kitüntetéseket adott át a katonáknak.

Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek, hogy megköszönjem szolgálatukat, földünket, Ukrajnát és családjainkat

– idézte Zelenszkijt.

Bekérették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az orosz külügyminisztériumba – közölte az orosz diplomáciai tárca.

Az Oroszország belügyeibe való durva beavatkozással és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységgel kapcsolatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét beidézték a külügyminisztériumba

– áll a moszkvai diplomáciai tárca közleményében.

A minisztérium egyéb részletet nem közölt. A három misszióvezető hétfőn a 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és újságíró szabadon bocsátását követelte a moszkvai városi bíróság lépcsőjén.

Ukrajna hazugságnak tartja Oroszország állítását, miszerint a fekete-tengeri gabonafolyosón újraindultak a szállítmányok, ugyanis Moszkva továbbra is késlelteti az ellenőrzéseket.

A RIA Novosztyi nevű orosz állami hírügynökség adta hírül, hogy ismét útnak indultak a gabonaszállítmányok a Fekete-tengeren, azonban az ukrán tisztviselők ezt kategorikusan cáfolják.

Az Ukrajna, Oroszország és Törökország által aláírt megállapodás értelmében Ukrajna minden nap közli az ellenőrizendő teherhajók nevét. Ellenőrzésekre azonban továbbra sem került sor, miután az orosz fél figyelmen kívül hagyta a neveket, így az ukránok szerint a gabonafolyosó továbbra sem működik.

Oroszország tegnap másodszor is leállította azoknak az ukrán hajóknak ellenőrzését, melyek arra vártak, hogy visszatérhessenek a kikötőkbe. Az ellenőrzések a mai napon sem indultak meg, amit a The Guardian-nek nyilatkozó ukrán tisztviselő „elfogadhatatlannak” tart.

A háború kitörése után az oroszok blokád alá vették a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ami miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt. Ez tovább rontotta az amúgy is szűkülő globális ellátást, és szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják.

Végül tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.

A megállapodást tavaly novemberben további 120 nappal meghosszabbították, majd idén márciusban ismét meg kellett újítani. Ekkor változatlan feltételek mellett hatvan nappal meghosszabbították az egyezményt.

Diplomáciai áttörésben reménykedik Emmanuel Macron, aki Kína segítségével ültetné tárgyalóasztalhoz Oroszországot és Ukrajnát.

A Bloomberg értesülései szerint a francia elnök külpolitikai tanácsadóját, Emmanuel Bonne-t bízta meg, hogy keresse fel Wang Yi kínai államtanácsost a tervükkel, ami az alapja lehet a jövőbeli béketárgyalásoknak.

A lap neve elhallgatását kérő informátorokra hivatkozva azt írta, ha minden jól megy, a francia stratégia szerint Oroszország és Ukrajna már a nyáron elkezdhetné a megbeszéléseket.

A cikkben emlékeztetnek, Macron a közelmúltban Kínában járt, ahol nem sikerült meggyőznie arról Hszi Csin-ping elnököt, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két fél azóta nem kommunikált hivatalosan egymással, hogy tavaly februárban kirobbant a háború.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy Macron tervét Kijev és az ukrán szövetségesek támogatják-e, közülük ugyanis többen már korábban jelezték, elutasítják a tűzszüneti javaslatokat, mert azzal Oroszország megőrizné az elfoglalt területeket.

Több nemzet szkeptikus azzal kapcsolatban is, hogy Kína semlegesen közvetítőként tudna részt venni egy ilyen folyamatban, tekintve hogy barátként tekintenek Oroszországra és a közelmúltban többször is a kapcsolataik erősítését hangsúlyozták.

A francia elnök hivatala megerősítette, hogy Bonne felveszi a kapcsolatot Wang államtanácsossal, de részleteket nem szerettek volna elárulni. Hozzátették, a francia szövetségeseket tájékoztatták erről a lépésről.

Macron korábban kijelentette, Pekingnek jelentős szerepe lehet abban, hogy „Moszkvát észhez térítse”, de mostanáig nem adták annak a jelét, hogy nyomást helyeznének Vlagyimir Putyinra, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából.

Feszült hangulatú interjút adott Szijjártó Péter a BBC riporterének. A beszélgetésről alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

Kapcsolódó

„Ön fantáziavilágban él, Szijjártó úr” – feszült hangulatú interjút adott a BBC riporterének a külügyminiszter

Stephen Sackur erős kérdésekkel készült Szijjártónak, aki hasonlóan erős válaszokat adott azokra.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kínai útja során azt mondta, hogy az USA-nak fel kellene hagynia az ukrajnai háború „bátorításával” Ukrajnában, és el kellene kezdenie a békéről beszélni.

Ebben az esetben Brazília az orosz és kínai propagandát szajkózza anélkül, hogy megvizsgálná a tényeket

– mondta John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, aki mélyen problémásnak nevezte Lula nyilatkozatát. Szerinte félrevezető úgy tenni, mintha az Egyesült Államok és Európa lenne felelős a háborúért, és nem volnának érdekeltek a békében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter brazíliai útja során megköszönte Lula erőfeszítéseit.

(BBC/The Guardian)

Dmitrij Medvegyev elismerő szavai után Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete is Orbán Viktor háborús álláspontját méltatta. A nagykövet az Izvesztyiának adott interjújában, melyet az Index szemlézett, kifejtette, hogy Magyarország nem kíván részt venni „a Nyugat által szított konfliktus eszkalációjában”, ezért nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Szerinte Magyarországon „tisztában vannak azzal, hogy a Kijevnek nyújtott katonai pénzügyi támogatás nem járul hozzá a konfliktus megoldásához”.

Budapestet minden eszközzel igyekeznek belerángatni a konfliktusba. Orbán Viktor, az ország miniszterelnöke szerint »minden eszközt bevetnek ennek érdekében«, azonban a magyar kormány határozott álláspontjának köszönhetően ezt eddig nem sikerült elérniük

–  véli Sztanyiszlavov, aki szerint a magyar kormány a háború és béke kérdésében „nagyon felelősen gondolkodik és cselekszik”, „a nép érdekei alapján”, nem pedig „Washington utasítására”.

Az orosz nagykövet kitért arra is, hogy a magyar vezetést rendkívül aggasztják az Ukrajnába „békefenntartó kontingens” küldéséről szóló találgatások. Sztanyiszlavov szerint ez egy rendkívül veszélyes téma, ezért nehéz nem egyetérteni Orbánnal abban, hogy a III. világháború kockázata mára valós fenyegetéssé vált.

Súlyos következményekkel járna, ha Oroszország vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vetne be

– figyelmeztettek a G7 országok (Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada) külügyminiszterei, akik háromnapos tanácskozást tartottak Karuizawa üdülővárosban, Japánban.

A tárcavezetők közös közleményben ítélték el Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”, illetőleg, hogy atomfegyverek Fehéroroszországba telepítésével fenyegeti a nemzetközi közösséget.

A G7-ek felszólították az orosz szövetséges Kínát is, hogy „a nemzetközi közösség felelős tagjaként viselkedjen”.

(The Guardian)

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. A jelentés ezúttal arról szól, hogy Oroszország csökkentheti csapatainak létszámát a Donbasz térségben. Mint írják, a Donbaszban továbbra is súlyos harcok dúlnak, ugyanakkor Oroszország vélhetően csökkentette a csapatok számát és visszavettek a támadó műveletekből Donyeck városnál, hogy az erőforrásaikat Bahmutnál összpontosítsák. A kelet-ukrajnai Bahmutot immár tizedik hónapja próbálja elfoglalni Oroszország, de továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzik a város nyugati részét.

Bahmutban az orosz reguláris erők és a Wagner-csoport zsoldosai továbbra is lassan haladnak előre. A város központjában a fő vasútvonal jelöli a frontvonalat. Az ukrán csapatok a város régi, nyugati kivezetőútjánál, a Korszunszkovo utcánál próbálják megakadályozni, hogy lezáruljon az orosz ostromgyűrű, és bekerítsék őket.

A Bahmutnál harcoló csapatok visszavonása megtervezése mindkét fél számára egyre fontosabbá válik: Ukrajna támadó erőket akar felszabadítani a tavaszi ellentámadáshoz, Oroszország pedig a műveleti tartalékosokat szeretné újraszervezni.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/STovWLVBpO

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/TL7oXbxkov

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 18, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vett egy katonai parancsnoki értekezleten az ukrajnai Herszon megye oroszok által ellenőrzött részén, adta hírül a Kreml.

Az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata szerint Putyin a „Dnyepr” nevű alakulat főhadiszállásán meghallgatta a parancsnokok, a légierő tisztek, valamint más magasrangú katonai vezetők jelentését a herszoni és zaporizzsjai helyzetről. Moszkva korábban mindkét déli oblasztyot annektálta, de teljes egészében egyiket sem tartja ellenőrzése alatt. Sőt, novemberben Herszon városát is kénytelenek voltak feladni, az egyetlen megyeszékhelyet, melyet az orosz fegyveres erőknek a háború február 24-i kezdete óta sikerült elfoglalni.

A Kreml azt nem közölte, hogy pontosan mikor került sor a találkozóra.

A mostani a második alkalom a háború kitörése óta, hogy Putyin Ukrajnába látogat: március 19-én az Azov-tenger partján fekvő Mariupolban járt. A stratégiai fontosságú kikötőváros tavaly májusban esett el.

Putin visited occupied Ukraine and gave his troops there an icon once owned by "one of the Russian Empire's most successful defense ministers," reinforcing the narrative Russia is fighting an imperialist holy war pic.twitter.com/HHaYmluwvY

— max seddon (@maxseddon) April 18, 2023

(The Guardian/Reuters)