A törökök beelőzhetik a magyar kormányt a finnek NATO-csatlakozásának támogatásával

Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan meghozta a döntését Finnország NATO-csatlakozásáról, amelyet pénteken jelentenek be hivatalosan a finn elnök látogatásakor – közölte szerdán Helsinki. – A törökök remélik, ott leszek, hogy fogadjam a válaszukat, amikor bejelentik a döntésüket. Természetesen elfogadtam a meghívást, és elmegyek, hogy fogadjam a szándékuk bejelentését” – tudatta közleményében Sauli Niinistö finn elnök.

Az újraválasztásáért kampányoló török elnök, aki tavaly óta akadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, szerda reggel utalt arra, hogy pozitívan reagál a NATO-csatlakozással kapcsolatban Helsinkinek tett ígéretére.

“Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. “Pénteken találkozunk az elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez”.

A Svédországgal 2022 májusában közösen beadott finn NATO-felvételi kérelmet a török parlamentnek kell ratifikálnia.

Svédország esetében bonyolultabb a helyzet, Törökország ugyanis egyebek mellett Svédországban élő kurd “terroristák” támogatásával vádolja Stockholmot. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden ismerte el, hogy az elmúlt hetekben nőtt az eshetősége annak, hogy Finnországot előbb veszik fel a NATO-ba. A két, korábban semleges észak-európai ország az Ukrajna elleni, 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió után döntött arról, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.

(MTI)

A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai a gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban.

Mairead McGuinness, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió védelmi ágazatának megerősítéséről és az Ukrajnába történő fegyver- és lőszerszállítás felgyorsításáról folytatott vitán elmondta, az unió elkötelezett, hogy további jelentős katonai segítségnyújtással támogassa Ukrajnát. Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. – A szállítás érdekében azonnali és közös válaszra van szükség az Európai Unió részéről. Ha az ipari termelést nem gyorsítjuk fel, nem tudunk szállítani, és nem tudjuk biztosítani azt sem, hogy szerződéses kötelezettségeinknek eleget téve feltöltve maradjanak a készleteink – fogalmazott.

Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös. – Céljaink egyértelműek: fel kell gyorsítani a gyártás ütemét és mennyiségét, a szükséges mennyiségeket pedig a leghamarabb Ukrajna rendelkezésére szeretnénk bocsátani” – jelentette ki.

Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, melyet önálló országként az agresszor lerohant

– tette hozzá az uniós biztos.

A CBS videón rekonstruálta, hogyan semmisített meg két orosz vadászgép egy amerikai drónt a Fekete-tenger fölött. Ezek szerint tizenkilencszer támadták meg, végül az egyik gép alulról, a farkszárnyával belement a drónba, amely ezután a tengerbe zuhant. A felderítésre használt MQ-9 drón értékét 30 millió dollárra (több mint 10 milliárd forint) becsülik, az incidens pedig tovább rombolta az amúgy is mélyponton levő orosz-amerikai kapcsolatokat.

This is how the Russians downed a U.S. military drone today over international waters in the Black Sea today.

The Russians attacked the drone 19 times.

The MQ-9 drone cost around USD 30 million. pic.twitter.com/sIdH74fQyL

— Visegrád 24 (@visegrad24) March 14, 2023

Robbanószerkezetek maradványait találták meg a Barátság kőolajvezetéknek az oroszországi Brjanszk megyei Novozibkovban található kőolajszivattyú-állomásán – közölte Igor Gyomin, Transznyefty orosz olajszállítmányozási vállalat szóvivője szerdán a TASZSZ hírügynökséggel.

Gyomin szerint az állomást idén még nem használták, és a tartálypark is üres volt. A létesítmény nem sérült meg, az ügyben nyomozás indult. A szóvivő elmondta, hogy kedd este és szerda reggel két robbanószerkezet műanyaghüvelyére találtak a létesítmény területén. Mint mondta, a bombákat feltehetően drónról dobták le, és a földhöz csapódva robbantak fel. Közölte: szerda délben szemtanúk látták, ahogy egy drón az előző kettőhöz hasonló szerkezetet dob le. A bombákat acélgolyókkal töltötték meg.

Brjanszk megye határos Ukrajnával.

(MTI)

Traski Viktor, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az ukrán fronton önkéntes katonai szolgálatot teljesítő kárpátaljai magyar családapa kapta idén a Rendületlenül-díjat; erről az elismerést alapító Ujhelyi István EP-képviselő számolt be. A politikus elmondta: az elismerést olyan, határainkon túl élő magyaroknak ítélik oda immár harmadik éve, akik fáradhatatlanul építik, ápolják a helyi magyar közösségeket, és ezzel is erősítik nemzetünk pozitív megítélését a közös hazánktól távol.

Traski Viktor megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, amelyet minden kárpátaljai magyar nevében vett át jelképesen az online beszélgetés keretében. A fiatal kandidátus elmondta, hogy bár egyetemi tanárként nem lett volna sorköteles, azért jelentkezett önként a frontra, mert tükörbe akar nézni a háború után is, és mindent megtenni azért, hogy megvédhessék Ukrajnát az orosz agressziótól. „Azért küzdök, hogy szabadon és nyugodtan Kárpátalján tudjak élni. Ez nagyon hasonló ahhoz, ami az 1848-as forradalom elve is volt. Az önvédelmi harcunk talán mégis közelebb áll az 1956-os eseményekhez, akkor is a ruszkik voltak a főszereplők” – fogalmazott Traski Viktor. Az ungvári tanár elmondta: nem könnyű mentálisan bírni a háború megpróbáltatásait, amikor kis falvakban tragikus sorsú gyermekekkel találkozik, mindig a sajátjaira gondol, akik – ha nem állítják meg az orosz agressziót – akár hasonló sorsra juthatnak.

A Rendületlenül-díjat az elmúlt években eddig ketten kapták meg: Ildikó “Indy” Mair, a skóciai magyar közösség egyik vezetője, valamint Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetője.

Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren.

Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.

Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.

A Kreml szerdán közölte, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatok mélyponton vannak, miután Washington azzal vádolta Oroszországot , hogy lelőtte az egyik felderítő drónját a Fekete-tenger felett.

A Reuters jelentése szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy nem került sor magas szintű kapcsolatfelvételre Washingtonnal az incidens miatt, de azt mondta, Oroszország soha nem fogja megtagadni a konstruktív párbeszédet.

Kapcsolódó

Összeütközött egy orosz harci gép és egy amerikai drón a Fekete-tenger felett

A gép a tengerbe zuhant és megsemmisült.

Törökország azt tervezi, hogy Svédországtól függetlenül jóváhagyja Finnország NATO-csatlakozását a május 14-én tartandó parlamenti és elnökválasztás előtt – közölte szerdán két török ​​tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.

A The Guardian szemléje szeirnt a tisztségviselők közlése alapján a török ​​parlament nagy valószínűséggel ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mielőtt az április közepén a választások miatt bezár.

Magyarország közben Törökország mellett az egyetlen NATO-tag, amely még nem ratifikálta a csatlakozási kérelmeket, és nem is siet a magyar parlament a döntéssel.

Kapcsolódó

Tovább csúsztatja a kormány a svéd és a finn NATO-csatlakozás megszavazását

Mégsem lesz parlamenti ülés a jövő héten.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4790-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3756-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Vonattal 38 ember – köztük 14 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Az AFP villámhíre szerint Oroszország felszólította az Egyesült Államokat, hogy állítsa le az általa „ellenségesnek” nevezett repüléseket, miután egy orosz vadászrepülőgép ütközött egy amerikai drónnal, amely a Pentagon szerint rutinrepülést hajt végre.

Bassár el-Aszad szíriai elnök kedden Moszkvába érkezett, a februári pusztító földrengés óta első hivatalos látogatására a Közel-Keleten kívül – áll a szíriai elnökség Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztüli közleményében, amit a The Guardian szemlézett.

A közlemény szerint Aszad látogatása során megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint egy nagy számú szíriai miniszteri delegációval.

A Kreml közleménye szerint a két vezető megvitatja a politikai, kereskedelmi és humanitárius szférában folytatott együttműködést, „valamint a Szíriában és környékén kialakult helyzet átfogó rendezésének kilátásait”.

Oroszország 2015-ben katonai hadjáratot indított Szíriában, amely elősegítette, hogy a polgárháború Aszad javára forduljon azáltal, hogy hatalmas légi bombázásokat végzett az ellenzék által birtokolt területeken, és segített Aszadnak visszaszerezni a megdönteni akaró lázadók által elfoglalt területeinek nagy részét.

A Reuters jelentése szerint Szíria továbbra is Moszkva legbiztosabb támasza a NATO déli szárnyán.

Az amerikai drónt ért incidensre reagálva Ben Wallace brit védelmi miniszter felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi légteret.

Az orosz Szu-27-es vadászrepülőgép és egy amerikai katonai MQ-9 drón közötti incidens a két hatalom első ilyen közvetlen találkozása azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát – írta a Reuters, és azzal a kockázattal jár, hogy tovább mélyül a feszültség Washington és Moszkva között.

Oroszország azt közölte, hogy provokációnak tekinti az esetet.

Kapcsolódó

Összeütközött egy orosz harci gép és egy amerikai drón a Fekete-tenger felett

A gép a tengerbe zuhant és megsemmisült.

Az Egyesült Királyság Királyi Légiereje és német vadászgépek elfogtak egy orosz repülőgépet, amely az észt légtér felett repült – írja a BBC.

„Az elfogás rutinszerű volt, de ez az első alkalom, hogy a két ország közösen hajtott végre ilyen műveletet” – áll a cikkben.

A két ország tervezett közös NATO légirendészeti tevékenységet folytat a térségben, és egy tankoló repülőgépet tartóztatott fel, mert az nem tudott kommunikálni az észt légi irányítással.

Az Egyesült Királyság fegyveres erőinek minisztere, James Heappey kijelentette: „A NATO továbbra is kollektív biztonságunk alapját képezi. Ez a közös brit és német bevetés a balti országokban egyértelműen bizonyítja kollektív elhatározásunkat, hogy megtámadjuk a NATO határait fenyegető esetleges fenyegetéseket, miközben bemutatjuk együttes erőnket.