Reagált az ukrán külügyminiszter azokra a hírekre, melyek szerint egy ukránbarát csoport robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékeket

Oroszország több mint 40 500 alkalommal bombázta Ukrajnát a háború kezdete óta – nyilatkozta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A bombázások a háború kezdete óta több mint 152 ezer lakóépületet romboltak le

– idézi Klimenkót az Euromaidan.

Eközben 2022 februárja óta 66 300 büntetőeljárást indítottak az orosz erők által elkövetett háborús bűnök miatt.

Russia shelled Ukraine over 40,500 times since Feb. 2022, according to Ukraine's Interior Minister Klymenko

Over 152K residential buildings were destroyed. 66,300 criminal proceedings have been registered regarding the war crimes committed by Russian military, Klymenko said.

— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) March 11, 2023

Vélhetően S-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték az oroszok szombaton a kritikus infrastruktúrát Zaporizzsjában – írja Kyiv Independent a helyi katonai közigazgatás közleménye alapján.

A mostani támadások mindössze néhány nappal azután következtek be, hogy a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőművet csütörtökön visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra.

(The Guardian)

Három civil halt meg a dél-ukrajnai Herszon bombázásában, egy pedig a kelet-donyecki térség elleni orosz támadásban – közölték regionális tisztségviselők.

Oleksandr Prokudin, Herszon kormányzója elmondta, hogy három ember, köztük egy idős nő is megsebesült a város elleni támadásban. A tisztviselő hozzátette: egy személygépkocsi, több busz és egy kereskedelmi ingatlan is megrongálódott.

Herszon november közepén került vissza Ukrajnához, nyolc hónap orosz megszállás után. Azóta a Dnyeper túlpartjára visszavonuló oroszok folyamatos tűz alatt tartják a várost.

Pavlo Kijrilenko, Donyeck megye ukrán kormányzója elmondta, hogy egy ember meghalt és legalább három civil megsebesült Kosztyantyinivka városában, miután a nap folyamán több orosz lövés érte a települést.

(The Guardian)

Oroszország 35 darab Szuhoj Szu–35 nehéz vadászbombázó repülőgépet szállít Iránnak.

„A Szuhoj-35-ös vadászgépek műszakilag elfogadhatóak Irán számára, ezért véglegesítettük a beszerzésükről szóló szerződést” – idézte az IRIB műsorszolgáltató az ország ENSZ-képviseletének nyilatkozatát.

Irán főként még a szovjet időkből származó orosz MiG és Szuhoj vadászrepülőgépekkel rendelkezik, továbbá néhány kínai repülőgépük, köztük F-7-esek is erősítik az ország haderejét.

Teherán az elmúlt évben szoros kapcsolatokat épített ki a nyugati szövetségesek által szankciókkal sújtott Moszkvával különböző ágazatokban, többek között a katonai területen.

Irán már legalább 1700 harci drónt adott el Oroszországnak, amelyekkel az főleg az ukrán energetikai infrastruktúrát támadja, és további 300 drón leszállítását tervezik.

William Burns CIA-igazgató december közepén azt mondta, Oroszország segíteni szeretné Iránt, hogy ezzel az Egyesült Államok szövetségeseit fenyegesse a régióban. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet Iránról szóló jelentésében azt írta, a Szu–35-ös vadászgépek negyedik generációs repülőgépek, amelyek nem rendelkeznek lopakodó tulajdonságokkal, így korlátozott fenyegetést jelentenek Izrael, Szaúd-Arábia és Irán más regionális ellenfelei számára.

(France 24)

Ez az első alkalom, hogy egy olyan titkos ukránbarát vagy ukrán csoportról hallok történetet, amely képes ilyen léptékű és ilyen kifinomult műveletet végrehajtani

– nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki a New Statesman című lapnak adott interjút.

A The New York Times március 7-én arról számolt be, hogy egy „ukránbarát csoport hajtotta végre az Északi Áramlat-vezetékek elleni támadást”, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik bizalmas hírszerzési információkat vizsgáltak át. A jelentés kifejezetten megállapítja: nincs bizonyíték arra, hogy Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az embereinek köze lett volna a művelethez. Jóllehet, az amerikai lap hozzáteszi, a hatóságok nem közölték, honnan szerezték be a csővezetékekkel kapcsolatos információkat, s ezzel mintegy nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy a rongálásnak akár köze is lehetett az ukrán kormányhoz.

A Die Zeit című német lap nem sokkal később arról írt, hogy a támadást egy öt férfiból és egy nőből álló csapat hajtotta végre két ukrán tulajdonában lévő, Lengyelországban bejegyzett jachton.

Kuleba hozzátette: „nagy kárt okoz” a támadást egy ukránbarát csoportnak tulajdonítani, mivel az eset „árnyékot vet Ukrajnára”.

Kapcsolódó

Súlyos következményei lehetnek, ha tényleg ukránok robbantották fel az Északi Áramlatot

Egyszerre két olyan cikk is megjelent, amelyek szerint Ukrajna, illetve Ukrajnával szimpatizáló csoportok állhatnak a gázvezetékek felrobbantása mögött. Az ügy szálai messzire vezetnek, főleg, ha kiderül, hogy az ukrán vezetés nem tudott a robbantásról. Persze továbbra is csak egymással versengő elméletekről van szó.

(The Guardian)

Az Egyesült Államok és az Európai Unió azonnali tárgyalásokat kezd, hogy az Európában bányászott és feldolgozott kritikus fontosságú ásványok után is alkalmazható legyen az amerikai zöld átállásra vonatkozó elektromos járművekre járó adókedvezmény – közölték az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnökének washingtoni találkozója után helyi idő szerint pénteken.

Joe Biden és Ursula von der Leyen a Fehér Házban tárgyalt, ami után közleményt adtak ki. Ebben megállapították, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között tavaly létrehozott munkacsoport eredményesen dolgozott a két fél közötti kapcsolatok elmélyítésében, ami gyakorlati lépéseket jelentett a kialakult kihívások mérséklésében. Az európai-amerikai viszonyban az amerikai Inflációcsökkentési Törvényben szereplő, a zöld átállást segítő állami támogatás tavaly feszültséget váltott ki, azt az európai fél protekcionista lépésként elutasította. A pénteken bejelentett tárgyalássorozat célja a közlemény szerint egy olyan megállapodás kidolgozása, amely segíti a két fél ásványkitermelését és -feldolgozását, valamint egyben csökkenti az ilyen alapanyagokra vonatkozó stratégiai függőség csökkentését.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodott arról is, hogy elindítja a Tiszta Energia Ösztönző Párbeszédet (Clean Energy Incentives Dialogue), ami segít összehangolni a két fél közötti, azonos célból induló zöld gazdaságot érintő programokat, valamint kiküszöbölni a fennakadásokat a transzatlati kereskedelemben és beruházásokban. A párbeszéd a két fél közötti kereskedelmi tanács keretein belül zajlik majd és ösztönzi az információcserét harmadik országok nem-piaci politikáiról és gyakorlatáról – olvasható a dokumentumban, ami ilyen harmadik országként nevesíti Kínát.

Joe Biden és Ursula von der Leyen tárgyalása után megerősítették a két fél Ukrajna melletti tartós kiállását, és további támogatását. Közös büntetőintézkedéseket is bejelentettek olyan harmadik országbeli szereplők ellen, bárhol a világban, amelyek segítenék Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborújában.

Közölték, együtt dolgoznak azon, hogy tovább korlátozzák Oroszország bevételeit, miközben a feltörekvő és fejlődő országok változatlanul hozzájutnak a szükséges energiahordozókhoz. A közlemény a G7+ csoport által bevezetett ársapkát jelöli meg ennek eszközeként, amelyet a tengeri kitermelésű orosz eredetű nyersolajra és olajtermékekre is alkalmaznak.

Moszkva külföldi országokat vádol a grúziai tömegtüntetések miatt, és azokat egy puccskísérlethez hasonlítja, amelynek célja, hogy feszültséget keltsen Oroszország határain. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a grúz fővárosban zajló tüntetések egy ukrajnai felkelésre emlékeztetnek.

Grúziában nemrég a magyarhoz hasonló civiltörvényt fogadtak el:

Kapcsolódó

A magyarhoz hasonló civil törvényt fogadtak el, könnygázzal oszlatták a tömeget Georgiában

Az orosz mintára megalkotott georgiai „civil törvény” várhatóan nem segíteni majd az EU-csatlakozást.

Bahmut „gyilkos zónává” vált, amely valószínűleg nagy kihívást jelent az orosz Wagner-zsoldosok számára, akik megpróbálják folytatni a nyugat felé irányuló támadást – közölte a brit védelmi minisztérium.

Legutóbbi hírszerzési frissítésük szerint az elmúlt négy napban a Wagner-csoport erői ellenőrzésük alá vonták a város keleti részének nagy részét, míg az ukrán erők a nyugati részét védik, és lerombolták a Bakhmutka folyó feletti kulcsfontosságú hidakat, amely most a frontvonalat jelöli.

A minisztérium közölte: azzal, hogy az ukrán egységek nyugatról megerősített épületekből tudnak tüzelni, ez a terület gyilkos zónává vált, ami valószínűleg nagy kihívást jelent a Wagner-zsoldosok számára, akik megpróbálják folytatni a frontális támadást nyugat felé. Ugyanakkor az ukrán erők és a nyugati irányban lévő utánpótlási vonalaik továbbra is sebezhetők az északról és délről történő folyamatos orosz próbálkozásokkal szemben.

(via The Guardian)