Megérkezett hétfő este a délkelet-lengyelországi Przemysl város vasúti pályaudvarára Joe Biden amerikai elnök, a vonat érkezését a lengyel média élőben közvetítette.
Biden meglepetésszerű kijevi látogatása után utazott Lengyelországba. Hivatalos varsói programja kedden kezdődik.
Az amerikai elnök lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is találkozik, majd beszédet mond a varsói Királyi Várban.
Szerdán Joe Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.
Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat „le fogjuk küzdeni”, a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A főképviselő szerint a tizedik szankciós csomag – amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra – lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni.
Josep Borrell kiemelte: a már hatályban lévő szankciók működnek, súlyos csapást mérnek az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kimenetelében az elkövetkező hetek döntő fontosságúak lesznek.
Oroszország 350 ezer főt vonultat fel a frontvonalon, majdnem kétszer annyit, mint amennyit a háború elején. Moszkva minden bizonnyal újabb offenzívát indít, és ez így megy majd tovább. Ezért nekünk pedig továbbra is erőteljesen támogatnunk kell Ukrajnát a győzelem érdekében
– húzta alá.
Kiemelte, hogy az ukrán hadseregnek sürgősen nagy mennyiségű lőszerre van szüksége az orosz agresszió elhárításához, erről az uniós tagállamok védelmi miniszterei tanácskozást fognak folytatni március első hetében. Növelni kell továbbá az európai hadiipar kapacitásait a gyorsabb gyártás érdekében, és ezzel párhuzamosan a tagállami hadseregek megoszthatják lőszerkészleteiket Ukrajnával – fejtette ki. Borrell szerint az orosz erők naponta mintegy 50 ezer tüzérségi lövedéket lőnek ki, és „Ukrajnát ugyanerre a szintre kell felerősíteni”.
Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának
A gazdasági és energetikai válság, az infláció visszaszorítása érdekében szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ támogatásával legyőzze Oroszországot – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, az olasz hivatali partnerével, Giorgia Melonival közösen tartott sajtóértekezleten.
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Morawiecki kiemelte, hogy a lengyel és olasz álláspont azonos az ukrajnai háborút illetően.
Ahhoz, hogy visszatérjünk a normális élethez, hogy megbirkózzunk az energiaválságokkal, a gazdasági válsággal, hogy leszorítsuk az inflációt (…), szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ államainak támogatásával legyőzze Oroszországot
– fogalmazott Morawiecki.
A varsói találkozón az újabb ukrajnai fegyverszállításokat is megvitatták, hogy „minél hamarabb beköszöntsön a béke” – mondta a lengyel kormányfő.
Giorgia Meloni emlékeztetett: országa a háború kezdetétől pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, amely továbbra is számíthat Róma támogatására.
Morawiecki tájékoztatása szerint Melonival megvitatták az Európai Unió (EU) és az illegális bevándorlás kérdéskörét is.
A lengyel és az olasz kormány hasonlóan tekint az EU-ra, amely „szuverén nemzetek közössége, nem pedig egy szuperállam kell, hogy legyen” – mondta. Lengyelország osztja a kereszténységre, a demokráciára és Európa víziójára vonatkozó olasz értékeket – húzta alá Morawiecki.
Erős Európát akarunk, azt akarjuk, hogy az EU globális szereplő legyen, ami pedig akkor lesz, ha (…) egyenlő módon veszi figyelembe az összes tagállam érdekeit
– jelentette ki, kiemelve a közös uniós piac szerepét.
A migrációról Morawiecki elmondta: a háborúhoz különféle eszközöket szoktak felhasználni, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök még az ukrajnai háború kitörése előtt „mesterségesen előidézett migrációval támadták meg Lengyelországot”. Európa déli részében pedig Olaszországba érkezik sok migráns – mutatott rá.
Meloni kiemelte a külső uniós határok védelmének fontosságát. Az olasz kormányfő először látogatott Lengyelországba tavaly októberi beiktatása óta. Hétfő este Andrzej Duda lengyel elnök is fogadja.
Oroszország egyértelmű katonai fenyegetést jelent Svédország közvetlen környezetére, erőit azonban jelenleg javarészt lekötik az ukrajnai hadműveletek – jelentette ki a svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat (MUST) vezetője hétfőn Stockholmban.
Az európai biztonsági rendszer, ahogy korábban ismertük, megszűnt létezni. (…) Ezzel növekedtek a kockázatok is a svéd nemzetbiztonságra
– állapította meg Lena Hallin.
Szerinte arra kell számítani, hogy Oroszország – amint lehetősége nyílik – megerősíti katonai képességeit a skandináv térségben, válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére. Hozzátette: a MUST megítélése szerint Moszkva igyekszik elkerülni azt, hogy a feszültség kiéleződése fegyveres konfliktusba csapjon át a NATO-val.
A svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a feszültség magas szintje fokozza annak veszélyét is, hogy egy baleset vagy egy tévedés fegyveres konfliktushoz vezessen.
Az Egyesült Államok néhány órával Joe Biden Kijevbe utazása előtt értesítette Oroszországot az amerikai elnök ukrajnai látogatásáról – közölte a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa hétfőn.
Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója újságírói kérdésre annyit mondott, hogy az Egyesült Államok konfliktusmegelőzési szándékból döntött úgy, hogy néhány órával az elnök elutazása előtt tájékoztatja az oroszokat. A tájékoztatás formájáról, módjáról és az esetleges orosz válaszról a fehér házi illetékes nem számolt be.
Az elnöki hivatal biztonsági testülete a kiadott közleményében példa nélkülinek nevezte az utazást, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok „nem rendelkezik katonai infrastruktúrával” a háború sújtotta térségben.
Az orosz fegyveres erők elfoglalták a Bahmuttól északra fekvő Paraszkovjivka községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg körülzárta Bahmutot. Korábbi jelentések szerint Paraszkovjivka elfoglalása elvágja a városba Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat. Közben Ramzan Kadirov, a csecsen erők vezére arról tett bejelentést, hogy az Ahmat különleges egység a luhanszki népi milíciával együtt elfoglalt egy stratégiai magaslatot Belohorivka közelében, kijutva a Sziverszkbe vezető vasúti vonalhoz.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy 315 fő volt, közülük 115 katona a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és objektumok között sorolt fel egyebek között egy Szu-27-es repülőgépet, két harckocsit és négy hadianyag-raktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok hétfőn ukrán tüzérségi támadást. A vasárnapi csapások során egy civil életét vesztette, 12 pedig megsebesült. Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy hétfőn ukrán találat következtében egy nő életét vesztette, egy férfi pedig megsebesült Novaja Travolzsanka községben. Vasárnap egy tizenéves lány halt meg repeszek okozta sérülések miatt.
Roman Sztarovojt, a szintén oroszországi Kurszk megye kormányzója közölte, hogy az Ukrajnával szomszédos régióban az Ukrajna elleni háború elindításának első évfordulóján fokozott készültségbe helyezték a biztonsági erőket, terrorcselekmények és provokációk lehetőségével számolva. Az orosz védelmi minisztérium pedig azt közölte, hogy Kurszk megyében a tűzrendészeti előírások megsértése miatt tűz ütött ki egy fedezékben, ami hat katona halálát okozta. Az ügyben vizsgálat indult.
A japán kormány újabb, 5,5 milliárd dolláros (több mint 1970 milliárd forintos) támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be a szigetország miniszterelnöke hétfőn.
Még mindig rendkívül fontos, hogy segítsük azokat, akiknek életét a háború romba döntötte, és helyre kell állítani az infrastruktúrát is
– szögezte le Kisida Fumio a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) megbeszélésén elmondott beszédében.
Hozzátette, hogy a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-es országcsoport – melynek soros elnökségét Japán tölti be – pénteken tartandó virtuális csúcstalálkozójára meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is.
Egyúttal hozzátette: ő maga is szeretne ellátogatni Ukrajnába, „amennyiben az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.
Japán többször élesen bírálta Oroszország ukrajnai hadműveletét, hangsúlyozva, hogy a válság nemcsak Európát sújtja, de felbátoríthatja Kínát indiai-csendes-óceáni befolyásának kiterjesztésére.
Tokió emellett csatlakozott a G7-országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is: a háború kezdete óta Japán több szankciós csomagot fogadott el orosz természetes és jogi személyek ellen.
Visszautasította Kína hétfőn azt az amerikai vádakat, miszerint fegyvert szállítana Oroszországnak, hogy támogassa Moszkva katonai erőfeszítéseit Ukrajnában.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államoknak nincs joga arra, hogy parancsokat osztogasson Pekingnek. Hozzátette, hogy nem Kína, hanem éppen az Egyesült Államok szállít fegyvereket az ukrajnai konfliktusba.
Sohasem fogjuk eltűrni, hogy az Egyesült Államok beleszóljon a kínai-orosz kapcsolatokba
– jelentette ki.
A szóvivő elmondta, hogy Peking továbbra is „szilárdan a párbeszéd és a béke oldalán áll”. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel „mások hibáztatásával és hamis információk terjesztésével”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az amerikai NBC-nek adott vasárnapi interjújában arról beszélt: kormánya nagyon aggódik amiatt, hogy Kína fontolgatja a fegyverszállítást Oroszországnak.
Blinken azzal fenyegette meg Kínát, hogy ez „komoly következményekkel” járna az amerikai-kínai kapcsolatokban. Blinken szombaton tárgyalt Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt legfőbb külügyi tisztségviselőjével, aki európai körútja részeként részt vett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, szerdán pedig várhatóan Moszkvába látogat, ahol megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Az amerikai elnök távozott az ukrán fővárosból, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, írja a Guardian Bidennel utazó újságírókra hivatkozva.
A New York Times értesülései szerint az ukrán-lengyel határról tízórás vonatúttal érkezett Kijevbe hétfőn délelőtt Joe Biden.
A lap szerint biztonsági okok miatt a látogatást a legnagyobb titokban tartották az utolsó pillanatokig.
Joe Biden szombaton este azt követően szállt fel Washingtonból, hogy feleségével szokatlan módon egy étteremben vacsoráztak.
Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az amerikai elnök kedden és szerdán kétnapos látogatáson vesz részt Varsóban, ahol mások mellett Andrzej Duda lengyel elnökkel is tárgyal majd. Azt azonban tagadták, hogy útba ejti majd Kijevet is előtte.
A Fehér Ház még vasárnap este kiadott egy hivatalos értesítőt az elnök hétfői programjából, melyen az szerepelt, hogy Washingtonban lesz és este indul Varsóba. Ehhez képest az már akkor több ezer kilométerrel arrébb tartózkodott.
Jim La Porta, a Rolling Stone magazin újságírója, aki az elsők között értesült Biden látogatásáról még azelőtt, hogy megérkezett volna, azt írja, hogy több verziót is felvázoltak az elnök ukrajnai útjával kapcsolatban. A felvetések közt szerepelt az is, hogy a lengyel-ukrán határon, Lvivben találkozik Zelenszkijvel, de ő szeretett volna az ellenállás szimbólumává vált Kijevig menni.
Joe Biden kijevi látogatásával egy időben légiriadót rendeltek el az ukrán fővárosban és az ország nagy részén egyaránt, írja a Sky News. A kijevi légiriadó összesen 20 percig tartott, ezen kívül összesen 30 helyen, köztük Donyeckben, Luhanszkban és Herszonban is megszólaltak a szirénák.
Kijevi látogatásán újabb 500 millió dolláros segítséget ajánlott Ukrajnának Joe Biden, írja a CNN.
Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az oldalán tett sajtónyilatkozatában elmondta, katonai felszereléseket, lőszereket és fegyvereket tartalmaz a legújabb csomag.
Biden az ukrán ellenállás fontosságáról beszélt napokkal azelőtt, hogy a háború a második évébe lép.
Egy év eltelt, de Kijev talpon van. És Ukrajna talpon van. A demokrácia talpon van
– fogalmazott.
Biden a kijevi elnöki palotában tárgyalt érkezése után Zelenszkij elnökkel és feleségével, Olena Zelenszka first ladyvel.
A Fehér Ház által kiadott, Biden által keltezett közleményben az olvasható, azért érkezett Kijevbe, hogy megerősítse a támogatási szándékát Ukrajna felé.
Amikor Putyin inváziót indított egy évvel ezelőtt, azt hitte, hogy Ukrajna gyenge és a Nyugat megosztott. Azt hitte, túlélhet minket. De halálosan tévedett
– írta.
Zelenszkij a Telegramon osztott meg egy közös fotót Joe Bidennel, amihez azt fűzte hozzá,
Joseph Biden, üdvözlünk Kijevben! A látogatásod rendkívül fontos jele az ukránok melletti kiállásnak.
Biden érkezésével egy időben Kijevben zúgtak a légvédelmi szirénák.
Az amerikai elnök látogatása szimbolikusnak számít, Oroszország ugyanis komoly tavaszi offenzívára készül Ukrajnában. Biden a háború kitörése óta egyetlen alkalommal sem járt az ukránoknál.
A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni, mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően hétfőn.
Josep Borrell hangsúlyozta, biztosítani kell, hogy legalább annyi lőszer álljon Ukrajna rendelkezése, mint amennyit Oroszország elhasznál a háborúban. Elmondta, a szakminiszterek tárgyalni fognak az EU Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizedik szankciós csomagjáról, közölte ugyanakkor: hétfőn nem várható az intézkedések végső elfogadása.
Kijelentette: vízválasztó lenne, ha Kína fegyvereket szállítana Oroszországnak. Ez jelentős változást követelne az EU Kínával fenntartott kapcsolataiban, mondta az uniós diplomácia vezetője.
Valószínűleg egy nagyon magas rangú nyugati politikus érkezése várható ma Kijevben. Miután az ukrán főváros belső utcáit hermetikusan lezárták, azonnal el is indult a találgatás, hogy ki lehet az, írja a Guardian.
Ami biztos, hogy az ukrán külügyminiszter lemondta a mai Brüsszelbe tervezett látogatását. Mivel Joe Biden amerikai elnök kedden Varsóba látogat, nem kizárt, hogy az amerikai elnök teljes titokban Kijevbe utazik előtte, de ezt egyelőre senki nem erősítette meg.
Egy magas rangú külföldi delegáció, az izraeli Kneszet tagjai hétfőn már megérkeztek vonattal Kijevbe, de az kizárható, hogy miattuk zárták volna le a kijevi belvárost.
Miután kiderült, egy magas rangú kínai diplomata Oroszországba utazik, Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Kína támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit, írja a Sky News.
Blinken jelezte, Kína lépésének „valódi következményei” lehetnek, és folyamatosan figyelik a fejleményeket az ügyben. Aggályait egyébként a kínai tisztviselővel is megosztotta, mondta.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna több hónapnyi harc után is védi az ország keleti részén lévő Bahmutot, de nem minden áron, hogy mindenki meghaljon.
Az utóbbi napokban felélénkültek a viták azzal kapcsolatban, hogy az ukrán katonáknak nem kellene-e kivonulniuk a városból, amit az orosz rakéták gyakorlatilag teljesen megsemmisítettek.
A donyecki frontvonalban lévő Bahmutban a háború előtt 70 ezren éltek, de mára mindössze 5 ezer civil maradhatott még ott.
Igen, Bahmut nem sorolható a nagyvárosok közé. Mint sok más települést Donbászban, ezt is leromlbolták az oroszok. Fontos számunkra, hogy megvédjük, de nem minden áron és nem úgy, hogy mindenki meghaljon
– nyilatkozott Zelenszkij.
Mindeközben a brit védelmi miniszter hétfőn azt közölte, Bahmut elfoglalását akkor is be fogja jelenteni Oroszország legkésőbb a háború kirobbantásának évfordulójáig, ha nem ez a valóság.
Az orosz Kommerszant híre szerint – a napokban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és Olaf Scholz német kancellárral is találkozó – kínai államtanácsos, Vang Ji vasárnap utazott Oroszországba, írja a Skynews. A diplomata látogatásának célja, hogy növelje Kína szerepét az orosz-ukrán béketervben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Emmanuel Macron csak az idejét vesztegeti azzal, hogy párbeszédet akar indítani Oroszországgal.
Az ukrán elnök a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában reagált a francia elnök azon felvetésére, hogy Moszkvát legyőzni és nem megsemmisíteni kell, az ukrajnai háborút pedig párbeszéd útján kell rendezni.
A két vezető vasárnap telefonon beszélt egymással.
Haszontalan párbeszéd lesz. Macron az idejét vesztegeti. Arra a következtetésre jutottam, hogy nem lehet megváltoztatni az oroszok hozzáállását
– mondta Zelenszkij.
Macron pénteken még sürgette az EU-tagállamokat, hogy gyorsítsák a fegyverszállításokat, valamint arról beszélt, nem lehet Putyint tárgyalóasztalhoz ültetni a háborúval összefüggésben.
A francia elnök ellentmondásos nyilatkozatai miatt több kritikát is kapott NATO-tagállamoktól.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője támogatja az észtek felvetését, miszerint közös fegyvervásárlással kellene segíteni Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, írja a Guardian.
A tervről hétfőn Brüsszelben egyeztetnek a tagországok külügyminiszterei.
Az elképzelés szerint az EU közösen adna le nagy mennyiségű lőszerrendelést, hogy felgyorsítsák a beszerzést és egybe arra ösztönözzék az európai fegyvergyártó cégeket, hogy fektessenek be gyártási kapacitásaik növelésébe.
Kaja Kallas észt miniszterelnök vasárnap egy müncheni panelbeszélgetésen beszélt arról, hogy közös megoldásra van szükség. Borrell ezt követően arról beszélt, teljesen egyetért a felvetéssel, de az csak középtávú megoldást jelent, Kijev problémáit azonnal nem enyhítené.