Negyvenezer ezer fölé nőtt a törökországi földrengés áldozatainak a száma, és miközben a katasztrófa sújtotta régióban elkezdődött a károk felmérése, mostanáig több mint 130 embert vettek őrizetbe a silány és illegális építési módszerek miatt.
Az erős földmozgásban számos helyen szinte kártyavárként dőltek össze az épületek, és bár Recep Tayyip Erdogan elnök korábban arról beszélt, lehetetlen egy ilyen volumenű természeti csapásra felkészülni, az illetékes hatóságok százával adják ki az elfogatóparancsokat a leomlott ingatlanok kivitelezőivel szemben.
A kormány kritikusai szerint a rezsim ezzel csak hárítani próbálja a felelősséget, ugyanakkor van egy élő példa arra, hogy a korszerű építési technológiák alkalmazásával és a szigorúbb sztenderdek betartásával kevesebb emberéletet követelhetett volna a földrengés.
Az egyik legsúlyosabban érintett Hatay tartományban található egy 40 ezres lélekszámú kisváros,
A polgármester szerint mindez annak köszönhető, hogy korábban a lehető legkeményebben léptek fel a hanyag beruházókkal szemben, ugyanakkor a geológusok szerint Erzin földtani paraméterei is közrejátszottak abban, hogy megúszták a pusztulást.
Betartatták a szeizmikus normákat
Nincsenek romok, nem keletkeztek károk, és sérülés sem történt a földrengés következtében.
Erről Ökkes Elmasoglu, a földrengés epicentrumától alig 80 kilométerre található Erzin polgármestere számolt be, miután arról faggatták újságírók, hogyan élte meg a település a drámai eseményeket.
A városvezető elmondta, náluk évek óta semmilyen formában nem volt engedélyezett az illegális építkezés. Komolyan ellenőrizék a piacot, és ha valaki mégis megpróbálkozott hasonlóval, feljelentést tettek, sőt többször is épületeket romboltak le emiatt. Ez sokakat dühített, de a polgármester állítólag hajthatatlan volt, mert tudták, hogy bármikor jöhet egy újabb nagy földrengés.
Erzinben biztonsági okokból a társasházak jobbára maximum négyemeletesek, mindössze néhány hatemeletesre adtak ki engedélyt az elmúlt években. Ezt a szabályozást azért tartották fontosnak, mert a toronyépületek lakói jóval nagyobb veszélyben vannak egy földrengés idején.
Törökországban jelentős problémát jelent, hogy az építkezéseket a hatóságok nem tudják nyomon követni. Gyakorlatilag akinek földje van, úgy építkezik rá, ahogy akar, de a nagyobb projekteknél a tapasztalatlan ingatlanfejlesztők is sokszor figyelmen kívül hagyják a szabályozásokat, egyebek mellett a szeizmikus építési normákat, amelyek pont az épületvédelmet szolgálnák a földrengések idején.
Erre tett rá még egy lapáttal az a néhány éve elfogadott jogszabály-módosítás, amely lehetővé tette az ingatlantulajdonosok számára, hogy az építési szabálysértésekért csupán pénzbírságot kelljen fizetniük anélkül, hogy a hibákat kijavítanák. Sok helyi szakértő ezért úgy vélekedik,
nem is a múlt heti földrengés volt az igazi gyilkos, hanem az ingatlanok kivitelezésének minősége.
Erzin ennek az ellenpéldája, a város rengeteget fejlődött két évtized alatt, és a szeizmikus előírásokat következetesen betartatták az építkezések alatt. A hozzáértők szerint, ha nem így tettek volna, Erzin ugyanúgy romokban állna, mint a környező települések.
A föld itt is rengett, a helyi lakosok szerint úgy 15 percig „táncoltak” az épületek, ám egyik sem dőlt össze közülük. Az itt élők is úgy érezték, hogy eljött az ítélet órája, mégis szerencsésen megúszta mindenki komolyabb sérülések nélkül.
A talaj is a kezükre játszott
Ugyan a polgármester rögtön kapott az alkalmon, hogy középpontba kerüljön, némi szerencse is társult ahhoz, hogy Erzin megmenekült.
A New York Timesnak egy 40 éve a régió törésvonalait tanulmányozó geomorfológus arról beszélt, a talaj miatt nem okozott komolyabb pusztítást a földrengés a városban.
Nem egyedi egyébként Erzin példája, a több ezer életet követelő 1999-es törökországi földrengéskor is voltak olyan települések, melyek kisebb károkkal megúszták a katasztrófát, és a mostani földmozgásnál is előfordult még egy városon belül is, hogy egyes negyedeket kevésbé érintett a katasztrófa.
Erzin lakói függetlenül mindentől valóságos csodának tartják, hogy még életben vannak, és az otthonaikat sem érte kár. A földrengésre egy-két összetört buszmegállón és a mecset leomlott tetején kívül szinte semmi nem emlékeztet, a hétköznapi élet is folytatódik tovább, mintha mi sem történt volna. Aktívan részt vesznek ugyanakkor a helyiek a humanitárius akcióban, ugyanis a földrengés óta több mint 20 ezer bajba jutott húzta meg magát náluk – mert itt érzik magukat biztonságban.
