Élő Nagyvilág

A háború kitörésének évfordulóján „nagyszabású” támadásra készülhetnek az oroszok

Gian Marco Benedetto / ANADOLU AGENCY / AFP
Gian Marco Benedetto / ANADOLU AGENCY / AFP
  • A nyugat-ukrajnai Lvivet bombázták az oroszok, a kritikus infrastruktúrát vették célba.
  • Az ENSZ közgyűlés jövő héten szavaz a maga békeszerződés-tervezetéről.
  • Kimerültek az orosz eszköz- és személyi tartalékok – állítja az Institute for the Study of War nevű amerikai kutatóintézet.
  • Zelenszkij kérésére mégis Olekszij Reznyikov marad az ukrán védelmi miniszter
  • A Wagner csoport alapítója szerint tavaszra várható Bahmut bekerítése.
  • A szerdai nap történéseit itt tudja visszaolvasni.

Zelenszkij a BBC-nek: „A fegyver az egyetlen nyelv, amiből Oroszország ért”

Interjút adott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek. A brit közszolgálati hírcsatorna először készített beszélgetést vele azóta, hogy tavaly februárban Oroszország katonai erővel lerohanta Ukrajnát, s az interjú elég erősen sikerült.

Zelenszkij például arra figyelmeztetett benne, hogy bármilyen terület átengedése Oroszországot arra csábítaná, hogy „továbbra is jöjjön csak vissza”. Ezzel szemben a nyugatról érkező fegyverek szerinte a békét hozzák közelebb.

Zelenszkij annak a véleményének is hangot adott, hogy az Ukranje ellen tervezett tavaszi offenzíva máris elkezdődött.

Az orosz támadások máris több irányból is zajlanak

– mondta.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy az ukrán erők mindaddig továbbra is képesek lesznek ellenállni az orosz előrenyomulásnak, amíg ellentámadásokat is indítani tudnak. Bár megismételte azt is, felhívását, hogy több katonai segítségre van szüksége a Nyugat részéről.

Természetes, a korszerű fegyverek felgyorsítják a békefolyamatot. A fegyver az egyetlen nyelv, amiből Oroszország ért

– közölte az ukrán elnök.

Zelenszkij kitért Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátor fenyegetésére is, mely szerint ha egyetlen ukrán katona is átlépi a határt, az orosz csapatokkal együtt maga is háborút indít Ukrajna ellen.

„Remélem, nem csatlakozik. Ha mégis, akkor harcolni fogunk, és túléljük” – mondta, majd hozzátette, hatalmas hiba enne, ha Fehéroroszország megengedné, hogy Oroszország újra támadóállásként használja a területét.

Arra a kérdésre, hogy meglepte-e Oroszország háborús taktikája, Zelenszkij„értéktelennek” minősítette azt.

Zelenszkij az interjúban kifejtette még, hogy hite szerint Ukrajna a túlélésért harcol. Hazája ugyanakkor gazdaságilag és értékei révén is Európa felé halad –közölte.

„Ezt az utat választottuk. Biztonsági garanciákat akarunk. Bármilyen területi kompromisszum gyengítene minket mint államot” – fogalmazott, majd magyarázatként hozzáfűzte, nem magáról a kompromisszumkészségről van szó, hiszen naponta milliónyi kompromisszumot kell megkötni. A kérdés inkább az, hogy kivel. Mint fogalmazott:

Putyinnal? Nem, mert nincs bizalom. Párbeszéd vele? Nem. Mert nincs bizalom.

Putyin korábbi bizalmasa szerint a Minszki egyezményeket eleve úgy írták meg, hogy ne lehessen őket végrehajtani

Vlagyiszlav Szurkov orosz politikus és üzletember kijelentette: a Minszki egyezményeket eredetileg úgy készítették elő, hogy azokat ne lehessen végrehajtani.

Erről többek között a Nexta, fehérorosz ellenzéki hátterű, nemzetközi tartalomszolgáltató posztolt a Twitteren, de az információt forrás megjelölésével megírta az Ukrajnszka Pravda című lap is.

Utóbbi lap szerint Vlagyimir Putyin korábbi bizalmasa, a donbászi hibrid háború egyik kiagyalója mindezt egy interjúban mondta, ahol arra a kérdésre is igennel válaszolt, hogy eredményesnek tartja-e az orosz erők ukrajnai műveleteit.

Sasha Mordovets / Getty Images

Szurkov túl ezeken, reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben normalizálódnak az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok.

A Minszki egyezmények elnevezés két nemzetközi szerződést takar, amelyek részleteit Ukrajna és Oroszország két nyugati partner, Franciaország és Németország közvetítésével dolgozták ki. Az egyik szerződést  2014. szeptember 5-én, a másikat a következő évben, február 12-én írták alá.

A megállapodások célja az volt, hogy véget vessenek az ukrajnai Donbász régióban zajló háborúnak, amelyben  szakadár oroszpártiak hatcoltak az ukránok ellen több ezer „szabadságát töltő”, illetve „önkéntesként csatlakozó” orosz katona támogatásával. A megállapodások aláírása után a harcok csitultak ugyan, de a tűzszünet ténylegesen soha nem valósult meg, hanem a nyílt háború alacsony intenzitású konfliktussá alakult át.

Ennek az állapotnak vetett véget 2022. február 24-én, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.

Újabb vezető orosz hivatalnok zuhant ki a lakásából

Holtan találták az orosz védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselőjét, a nyugati katonai körzet pénzügyi és beszerzési vezetőjét. Az 58 éves Marina Jankina a jelek szerint kizuhant a szentpétervári lakásából, amely egy toronyházban található. A holttestet a rendőrség találta meg.

Orosz médiumok arról számoltak be, hogy a Jankina tulajdonát képező dokumentumokat és más tárgyait az épület tizenhatodik emeletének erkélyén találták meg.

Halálhíre nagyjából egy évvel azután érkezett, hogy élő adásban követelt bocsánatkérést mindenkitől, aki arra utaló kijelentéseket tett, hogy Oroszország le fogja rohanni Ukrajnát. Jankinak akkor londoni és washingtoni stratégák szemére vetette, hogy „ijesztő, furcsa, vad” politikai játszmát folyatnak.

(Evening Standard)

Oroszország gyakorlatilag kiírta magát az európai országok sorából

Csütörtökön Vlagyimir Putyin törvényjavaslata alapján az orosz parlament alsóháza felmondta Oroszország összes szerződését az Európa Tanáccsal. A 21 nemzetközi szerződés között olyanok szepelnek, mint

  • az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény,
  • a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény
  •  és az Európai Szociális Charta.

Részletek a cikkben:

Kapcsolódó
Oroszország felmondta az összes szerződését az Európa Tanáccsal
Ezzel lényegében kiírta magát az európai országok sorából.

Oroszország nagyszabású rakétatámadást tervez a hónap végén

Oroszország egy újabb nagyszabású rakétatámadást készít elő Ukrajna ellen, amelyet február 23-24-én hajthatnak végre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára csütörtökön egy tévéműsorban. A tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán erők készen állnak erre a támadásra. Szavai szerint Ukrajnában már tisztában vannak azzal, milyen egy ilyen támadás, amikor 115-120 rakéta repül Ukrajna területére.

Ezzel a nappal is megbirkózunk

– fejezte ki meggyőződését Danyilov.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtökre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás miatt nem szükséges korlátozni az áramfogyasztást Ukrajnában. Közleményében kiemelte, hogy már öt egymást követő napja nincs hiány az energiarendszerben, és csütörtökre sem jósolnak ilyet.

Az energiarendszerben minden típusú erőmű üzemel, a hő- és víztermelés a délelőtti és esti órákban a csúcsfogyasztás fedezetét biztosítja. Az ország villamosenergia-ellátásának stabilizálódása következtében csökken a villamosenergia-import

– írta jelentésében az Ukrenerho. Az állami cég ugyanakkor hozzátette, hogy Odessza megyében a korábbi orosz rakétacsapások következtében megsérült infrastruktúra miatt továbbra is hálózati korlátozások vannak érvényben, ott ütemezett óránkénti leállásokat alkalmaznak a berendezések túlterhelésének elkerülése érdekében.

Az Ukrenerho gerinchálózatának valamennyi sérült létesítményén folyamatosan zajlanak a javítások a korlátozások felszámolása, és az áramellátás megbízhatóságának javítása érdekében. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hálózati korlátozásokat az odesszai régióban is felszámoljuk” – ígérte a vállalat.

Herman Haluscsenko energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy csütörtökön – az előző öt naphoz hasonlóan –, az áramtermelés fedezni fogja a fogyasztást, sőt, már némi tartalék is keletkezett az energiarendszerben. Az ország villamosenergia-termelésének több mint felét a rivnei, a dél-ukrajnai, és a hmelnickiji atomerőművek állítják elő – jegyezte meg.

A harkivi régió energetikai szakemberei kevesebb mint egy nap alatt befejezték a javításokat, és helyreállították az áramellátást Kupjanszkban és a környező területeken – tette hozzá Haluscsenko. Ezeket a településeket szerdán áramtalanították az orosz erők ágyúzása miatt – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala a Telegramon arról adott hírt, hogy egy házaspár életét vesztette reggel egy orosz tüzérségi lövedék becsapódása következtében a Beriszlav közelében lévő Zmijivka faluban.

(MTI)

Lukasenko meghívja Minszkbe Joe Bident

A fehérorosz elnök nemcsak Putyinnal tervez találkozni pénteken, ahogy azt korábban már megírtuk, hanem állítólag Joe Biden amerikai elnököt is meghívta Minszkbe, és kész a két elnök között is találkozót szervezni. Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátor többórás, csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójának helyi hírügynökségi összefoglalójából ezt emelte ki a magyar távirati iroda.

Putyin is kész elrepülni Minszkbe, és itt hármasban fogunk találkozni: a két agresszor és egy békeszerető elnök. Miért is ne? A háború befejezése érdekében

– idézi az MTI Lukasenko talányos mondatait.

„Le fogunk ülni, és megoldjuk az egész problémát. Itt fogjuk megoldani az összes problémát” – tett javaslatot a konfliktus feloldásának lehetséges módjára a fehérorosz vezető, aki egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy Minszk „teljes biztonságot és kényelmet” nyújt Biden számára. Szerinte az amerikai elnök elégedetten fog távozni Minszkből.

Lukasenko azonban egyúttal úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök nem fog reagálni a javaslatára. Az amerikai elnök szerinte Lengyelországban fog maradni, mert „Lengyelország Európa hiénája, és ma a legaktívabb szerepet játssza az ukrajnai háború fokozatos kiterjesztésében”. Lukasenko szerint Lengyelország „ordít a leghangosabban, jobban, mint az amerikaiak”.

Joe Biden egyébként február 20. és 22. között látogat Lengyelországba, ahol találkozik hivatali partnerével, Andrzej Duda lengyel elnökkel, és a Varsóban csúcstalálkozót tartó Bukaresti Kilencek – azaz Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia – vezetőivel.

Ha az amerikai elnök Lukasenko szerint várhatóan nem is, Szijjártó Péter magyar külügyminsizter a héten azért ellátogatott Minszkbe, hogy a fehérorosz külügyminiszterrel találkozzék. Szijjártó idejekorán kinyilvánította azt a véleményt, mely szerint „sokan támadni fogják minszki látogatása miatt”, valamint jelezte, hogy a találkozó célja a „kommunikációs csatornák nyitva tartása”.

Egymilliónál is több ukrán menekültet fogadott be Németország

Több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be Németország a hazájuk elleni orosz támadás kezdete óta – mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában.

A hivatal adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete – 2022. február 24. – óta 1,1 millióan menekültek a megtámadott országból Németországba. Bő kétharmaduk – 68 százalékuk – az első hetekben, a májusig tartó időszakban. A legtöbben, 430 ezren márciusban érkeztek.

Németországból Ukrajnába 139 ezren költöztek 2022-ben, a nettó bevándorlás – a be-, és a kivándorlók számának különbsége – így 962 ezer fő. A Németországban élő ukrán állampolgárok száma a háború előtti utolsó hónapban, 2022 januárjában regisztrált 138 ezerről 1,02 millióra emelkedett.

Ez nem csupán több nagyságrendet – 639 százalékot – kitevő növekedést jelent, hanem azt is, hogy az ukrajnai eredetű 2022-es nettó bevándorlás meghaladja a szíriai, afganisztáni és iraki állampolgároknak a legutóbbi nagy menekülthullám idején, a 2014-2016-os időszakban regisztrált 834 ezer fős összesített nettó bevándorlását.

Az érkezők túlnyomó többsége nő vagy gyermek. A nők és lányok aránya 63 százalékos, a gyermekek – 18 év alattiak – 35 százalékot tesznek ki. A nők aránya a 18 és 60 év közöttieknél 71 százalék, a hatvanon felülieknél 70 százalék.

(MTI)

Ukrajnába utazott az izraeli külügyminiszter

Eli Cohen izraeli külügyminiszter ma Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és a helyi zsidó közösség tagjaival is találkozik.

Cohen az első magas rangú izraeli tisztviselő, aki a háború óta Ukrajnába látogat.

Israeli Foreign Ministry / Hando / ANADOLU AGENCY / AFP Eli Cohen izraeli külügyminiszter Kijevbe érkezésének pillanatai 2023. február 16-án.

Lukasenka egy esetben lépne be az orosz-ukrán háborúba

Fehéroroszország csak akkor lép be Oroszország oldalán az ukrán-orosz háborúba, ha egy másik ország megtámadja – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön.

Lukasenka, aki többször is cáfolta azokat a kijevi és nyugati állításokat, hogy országát Moszkva oldalán bele lehetne vonni az ukrajnai háborúba, azt is bejelentette, hogy pénteken találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Fehérorosz földről csak akkor vagyok kész harcolni az oroszok oldalán, ha akár egyetlen katona is belép Fehéroroszország területére, hogy gyilkolja honfitársaimat

– idézte a Belta fehérorosz állami hírügynökség a Lukasenka csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottakat.

Ha agressziót követnek el Fehéroroszország ellen, akkor a válasz a legsúlyosabb lesz, és a háború teljesen más jelleget ölt

– tette hozzá az elnök.

Emlékeztetett, hogy Oroszország szövetségese Fehéroroszországnak, amely szövetségi államot is alkot vele, a két országnak közös harccsoportja van, de Oroszország ennek ellenére sohasem kérte Minszket arra, hogy kezdjen háborút Ukrajna ellen. Fehéroroszország jelenleg nyugati irányban gondoskodik a biztonságról – tette hozzá.

Oroszország tavaly Fehéroroszországot használta felvonulási területként Ukrajna elleni teljes körű katonai támadásához, és onnan indította el az ukrán főváros, Kijev elleni sikertelen offenzíváját.

Januárban az orosz-fehérorosz légierő közös gyakorlatai és egy sor katonai tevékenység újraélesztették azokat az aggodalmakat, hogy Minszk aktívabb szerepvállalásra készülhet a háborúban.

Tavaly decemberben a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek komoly szankciókat helyeztek kilátásba Fehéroroszországgal szemben, ha aktívan beavatkozik az ukrajnai háborúba.

Újabb légicsapások érték Ukrajnát

Újabb légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra: az orosz haderő 36 rakétát lőtt ki az országra, amelyekből az ukrán légvédelem 16-ot megsemmisített – közölték a helyi hatóságok.

Az ország déli részén az ukránok nyolc rakétát lőttek le, amelyeket egy fekete-tengeri orosz hadihajóról indítottak.

Ukrajna északi, nyugati és középső részén több rakéta becsapódott. Lvivben kigyulladt egy ipari létesítmény, miután találat érte. Lviv megye kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, hogy sikerült megfékezni a lángokat.

A Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban lakóépületeket ért támadás, amelynek legalább egy civil áldozata és hét sebesültje van – tájékoztatott Szerhij Liszak kormányzó.

Az éjszaka folyamán Ukrajna egész területére légiriadót rendeltek el, reggel az intézkedést Dnyipropetrovszkij, Harkiv, illetve Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló területeire korlátozták.

(MTI)

A háború évfordulóján szavazhat az ENSZ a béketervezetéről

Az ENSZ közgyűlés a jövő héten szavaz arról a határozatról, amely Ukrajnában „a lehető leghamarabbi átfogó, igazságos és tartós béke megteremtését” célozza – értesült a Reuters.

A 193 tagú közgyűlés várhatóan a háború egyéves évfordulójára időzíti a szavazást.

Az ENSZ újból követelni fogja Moszkvától csapatai kivonását, és felszólítja az ellenségeskedések leállítására.

Ukrajna támogatói azt remélik, hogy a testület kétharmada igent mond a béketervezetre, ami további erősítheti Oroszország elszigetelődését.

Számítunk a tagság széles körű támogatására. A tét nem csupán Ukrajna sorsa, hanem minden állam függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása

– mondta Olof Skoog, az Európai Unió nagykövete, aki a közgyűlési határozat kidolgozásában is részt vett.

ISW: Oroszország emberállománya és eszközkészlete is jelentősen megfogyatkozott

Oroszország költséges ukrajnai háborúja valószínűleg jelentősen kimerítette az orosz eszköz- és személyi tartalékokat, amelyek egy sikeres nagyszabású kelet-ukrajnai offenzíva fenntartásához szükségesek

– írja az Institute for the Study of War.

Az amerikai kutatóintézet megjegyzi: Putyin február 21-én az orosz szövetségi gyűléshez intézett beszédében vélhetően nem fog az ukrajnai háború további eszkalálására irányuló döntéseket, újabb orosz mozgósítási kezdeményezéseket vagy bármilyen más jelentős intézkedést bejelenteni.

Putyin a jövő héten, néhány nappal a háború egyéves évfordulója előtt szólal fel az orosz parlament felső és alsóháza előtt.

Kritikus infrastruktúrát rongáltak meg az orosz csapások Nyugat-Ukrajnában

A kritikus infrastruktúrát bombázták az oroszok az Ukrajna nyugati részén fekvő Lviv megyében – jelentette a Lvivi Regionális Államigazgatás vezetője, Makszim Kozickij a Telegramon, hozzátéve, hogy áldozatok nem voltak.

A támadás csütörtökön, a kora reggeli órákban történt.

A légiriadó során egy kritikus infrastruktúra-objektumot ért találat Lviv megyében. Áldozatok nincsenek, a tüzet eloltották. Részletek később. Tartsanak ki, és figyeljenek a szirénákra!

– fogalmazott Kozickij.

Csütörtök reggel Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, de károkról idáig csak Lvivből érkezett jelentés.

(The Guardian)

Olvasói sztorik