Nagyvilág

A szíriai rezsim a világ legnagyobb drogdílere?

Ahmed Dzsalil / EPA / MTI
Ahmed Dzsalil / EPA / MTI
Harci drognak is nevezik a Captagont, amelynek államilag támogatott terjesztése miatt az Aszad-rezsimre gyakran mint „narkóállamra” vagy „hasisköztársaságra” utalnak.

A szíriai rezsimmel szembeni nemzetközi szankciók fontos szerepet játszottak pénzügyi forrásainak kimerítésében, és egyre nagyobb válságba taszították a közel-keleti országot. A gazdasági nehézségek leküzdése érdekében a szíriai elnök, Bassár el-Aszad úgy határozott, hogy rokonai, hozzá közel álló személyek, valamint katonai erői segítségével kábítószer-kereskedő hálózatokat fog működtetni. Ezzel a döntéssel Szíria rekordidő alatt a világ kábítószer-exportáló országai listájának élére került.

Ma már nem titok, hogy a szíriai drogipart a rezsimhez köthető befolyásos személyek vezetik, akik felügyelik az úgynevezett Captagon gyártását Szírián belül és külföldön egyaránt. Világossá vált, hogy a rezsim hosszú ideje fennálló vonakodása a kábítószerek országon belüli terjedésének megfékezésére és a határon átnyúló kábítószer-kereskedelem megállítására valójában egy államilag támogatott terv része.

Mi is az a Captagon?

A Captagon a fenetillin-hidroklorid gyógyszervegyület márkaneve, melyet eredetileg Nyugat-Németországban állítottak elő az 1960-as években a figyelemzavar, a narkolepszia és a depresszió kezelésére. Jellemzője, hogy erős függőséget okoz, amivel gyakran vissza is élnek, mivel általa növelhető az energiaszint és a koncentráció, valamint étvágycsökkentő és szorongásoldó hatása is van. A kábítószert az 1980-as években betiltották addiktív hatásai miatt, de nem sokkal azután hamis Captagon tabletták kezdtek megjelenni a Közel-Kelet országaiban.

ANWAR AMRO / AFP Narancsokba rejtett Captagon tabletták a libanoni főváros, Bejrút kikötőjében 2021. december 29-én.

Az elmúlt évtizedben az idegserkentő szer rendkívül népszerűvé vált az Iszlám Állam terroristái körében. Mivel fogyasztásának köszönhetően könnyedén módosult tudatállapot érhető el, mind a mai napig gyakran használják militáns szervezetek Irakban és Szíriában. Mivel a Közel-Keleten zajlott háborúkban is bevetették,

harci drognak is nevezik.

A szíriai rezsim a világ legnagyobb kábítószer-kereskedője?

Szakértők szerint Bassár el-Aszad rezsimje Szíriában „narkóállammá” vált, évente több millió tablettát exportál, és ma már nagyobb üzletet bonyolít le, mint a mexikói kartellek – mondta Charles Lister, a Washington DC-ben működő, Middle East Institute think tank igazgatója.

A becslések azt mutatják, hogy 2021-ben 5,7 milliárd dollár értékben foglaltak le szíriai gyártmányú Captagon tablettákat külföldön, ami dinamikus emelkedés a 2020-ban lefoglalt 3,5 milliárd dolláros értékhez képest, és jóval magasabb mint Szíria évi 800 millió dolláros legális exportja.

A szervezett bűnözés és a kábítószer-csempészet terén jártas regionális tisztviselők elmondták, hogy a lefoglalások – amelyek 2022-ben tovább növekedtek – Szíria teljes Captagon-kereskedelmének csak 5–10 százalékát teszik ki. Ha ebből indulunk ki, akkor a szíriai kábítószer-kereskedelem volumene jóval meghaladja a mexikói kartellek kombinált kábítószer-kereskedelmének 5–21 milliárd dollárra becsült éves értékét.

OMAR HAJ KADOUR / AFP Captagonnal teli autót kutatnak át a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista szervezet harcosai az egyik ellenőrzőpontukon Aleppó közelében 2022. április 10-én.

Nem csak a harcmezőn vetik be

Az AFP hivatalos adataiból levont becslések szerint a Captagon jelenleg Szíria messze legnagyobb exportcikke. A narkolepszia és a figyelemzavar egykor legális kezeléséből származó amfetamin keresett kábítószerré vált az Öböl-térségben, és messze Szaúd-Arábia a legnagyobb piaca. Ez utóbbi országban a Captagonról gyakran bulidrogként beszélnek, de fogyasztása a fizikai munkát végzők körében is gyakorinak számít. Olcsó, diszkrét és kevésbé tabu, mint az alkohol. Csak tavaly a szaúdi hatóságok 119 millió tablettát koboztak el. A csempészárut legtöbbször építőanyagokban, gyümölcsrekeszekben vagy élelmiszerkonzervekben rejtik el.

A szaúdi hatóságok hiába járnak el a lehető legnagyobb szigorral, a Captagon-tabletták mégis eljutnak a sivatagi országba. Egy egyiptomi építőmunkás azt mondta az AFP-nek, hogy azután kezdte el szedni a tablettákat, hogy a főnöke titokban belecsúsztatott egyet a kávéjába, hogy gyorsabban és hosszabb ideig dolgozzon. „Idővel a kollégáimmal függővé váltunk” – tette hozzá.

A tabletták kiskereskedelmi ára ingadozik a néhány dolláros alacsony minőségű hamisított tablettáktól a szaúdi elitnek eladott prémium tabletták 25 dollárjáig.

A szállítási útvonal

Az elmúlt két évben a nagy nyugati és arab sajtóorgánumok oknyomozó jelentései, valamint a speciális megfigyelőközpontok által végzett kutatások feltárták, hogy a szíriai kábítószeripar hogyan segíti elő a gyártási és csempészési folyamat minden szakaszát. A tabletták gyártása, elrejtése és becsomagolása sokszor olyan központokban történik, ahol a gabonát készítik elő exportra. Ami pedig a tabletták csempészését illeti, az országokon átívelő hálózatokon keresztül történik. A kábítószer Szíriából történő kivitelének kiindulópontja Latakia kikötője, amelyet évek óta az iráni fegyverek szállítására is használnak. Továbbá a libanoni Wádi Khálid számít az egyik legfontosabb új csomópontnak a drogszállítást illetően. A háború tetőpontján e településen keresztül fegyvereket csempésztek Szíriába, most viszont Captagont és migránsokat igyekeznek Európába juttatni illegálisan.

Míg a Captagon-kereskedelem több országra is kiterjed, sok kulcsfontosságú szereplőt törzsi kötődések fűznek egymáshoz, különösen a Bani Khálid beduin konföderáción keresztül, melynek hálózata Szíriától és Libanontól Jordániáig, Irakig és Szaúd-Arábiáig terjed. Ezt úgy kell érteni, hogy egy szállítmány a szíriai gyártástól a szaúd-arábiai szállításig a Bani Khálid befolyási övezetében maradhat – mondta több forrás, köztük egy csempész, egy hírszerző tiszt és a szíriai hadsereg több dezertőre is. Emellett kábítószer-szakértők kifejtették, hogy a szíriai állam áll az Aszad által ellenőrzött területeken folytatott kereskedelem középpontjában.

Azonban nem csak a szíriai rezsim szervezi ezt az illegális iparágat. A libanoni Hezbollah azon csoportok közé tartozik, melyek a Captagon kereskedelmét szabályozzák szíriai földön. A sajtóértesülések megerősítik, hogy egyes területek, amelyeken az Irán által támogatott Hezbollah nagy befolyással bír – beleértve a libanoni határ menti falvakat – kulcsszerepet játszanak a csempészetben. A szíriai rezsim nem kis mértékben a Hezbollah a dél-libanoni Beqaa-völgyből származó kábítószer-termelés és -csempészet ellenőrzése során szerzett tapasztalataira támaszkodik, hogy támogassa saját virágzó Captagon-iparát. A libanoni milícia évente több millió tabletta előállításában és forgalmazásában segíti az Aszad-rezsimet.

JOSEPH EID / AFP Lefoglalt tabletták libanoni Kfarshima település rendőrösén 2022. július 27-én.

A fekete gazdaság segít elkerülni az összeomlást

„Szíriának égető szüksége van devizára, és ez az iparág az árnyékgazdaságon keresztül képes feltölteni a kincstárat” – mondta egy volt szíriai kormánytanácsadó. Az arab ország gazdasága több mint egy évtizede romokban hever, aminek elsődleges kiváltója a polgárháború, de nem kizárólag, mivel az éghajlatváltozás, a koronavírus-világjárvány negatív következményei, a nemzetközi szankciók, valamint az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó élelmiszerválság is hozzájárul a közel-keleti ország helyzetének fokozatos romlásához.

A szíriai kormány – hogy elkerülje a gazdasági összeomlást – az elmúlt időszakban az általa ellenőrzött területeken fokozta a Captagon gyártását és kereskedelmét. A rezsim speciális gépekkel és több tucat laboratóriummal a háború sújtotta Szíriát a világ egyik vezető kábítószer-ipari „vállalatává” változtatta, nem mellesleg az ország földközi-tengeri hajózási folyosókhoz kapcsolódó kikötőkkel büszkélkedhet a Jordániába, Libanonba és Irakba irányuló szárazföldi csempészutak mellett – amelyek mindegyike a szíriai kormány biztonsági apparátusának védelmét élvezi. Éppen ezek miatt nem meglepő, hogy az elmúlt időszakban a nagyobb sajtóorgánumok beszámolóiban az Aszad-rezsimre gyakran mint „narkóállamra” vagy „hasisköztársaságra” utalnak.

Afgán párhuzamok

Párhuzam vonható a szíriai és az afganisztáni kábítószer-kereskedelem között, habár ez utóbbi állam nem a Captagon, hanem az ópium illegális kereskedelmében érdekelt. Ez a tevékenység az amerikai erők 2021-es kivonulását követően és a tálib uralom visszaállítása óta továbbra is központi része maradt Afganisztán gazdaságának. Az Egyesült Államok az Afganisztánban eltöltött két évtizede alatt dollármilliárdokat költött el annak érdekében, hogy felszámolja a helyi máktermesztést, és megfossza a tálibokat és a hozzájuk kapcsolódó felkelőcsoportokat a fő finanszírozási forrásuktól. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint mára Afganisztán a világ ópiumtermelésének mintegy 85 százalékát adja. Ezen felül az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) rávilágított arra, hogy az ópiumüzletág 1,8 és 2,7 milliárd dollár (1,6 és 2,4 milliárd euró) közötti összeget termelt Afganisztánban 2021-ben, ami az ázsiai ország gazdasági teljesítményének körülbelül egytizedét jelenti. Ebben az összefüggésben Afganisztán és Szíria esete kísérteties hasonlóságokat mutat, mivel mindkét ország esetében a hátrányos pénzügyi helyzetet egy illegális tevékenységen keresztül igyekeznek kezelni, méghozzá állami szinten.

 

Tárik Meszár (Migrációkutató Intézet)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik