Élő Nagyvilág

Ursula von der Leyen elárulta, hol sújtják majd Oroszországot az új szankciók

Sergei SUPINSKY / AFP
Sergei SUPINSKY / AFP
  • „Célunk, hogy február 24-re a 10. szankciócsomagot is életbe léptessük” – jelentette ki Ursula von der Leyen az EB elnöke, aki a mai napon Kijevben tanácskozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
  • Az EU idén kétszer annyi, szám szerint 30 ezer ukrán katonának biztosít kiképzést.
  • Putyin szerint ismét „keresztes” német tankok fenyegetik Oroszországot.
  • Az előző nap eseményeit itt tudja visszaolvasni.

Franciaország és Olaszország légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának

Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert szállít tavasszal Ukrajnának, hogy segítse az orosz repülő-, rakéta- és dróntámadások elleni védelemben, közölte pénteken a francia védelmi tárca.

A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben

– olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

Thomas SAMSON / AFP A francia légierő katonái egy MAMBA közepes hatótávolságú felszíni-levegő rendszerrel dolgoznak az Aigle-misszió során a romániai Capu Midia katonai bázison, Konstancától északra, a Fekete-tenger partján 2022. december 6-án.

A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer

– írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.
Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába.

Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

(MTI)

Az uniós nagykövetek megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról

Az Európai Unió tagállamai nagyköveti szinten megállapodásra jutottak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról pénteken – közölte az EU svéd elnöksége a Twitteren, hozzátéve, hogy a megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Unió Tanácsának is. Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk,

fogalmazott Ursula von der Leyen.

A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták. Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették.

A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Ukrán üzletemberek tulajdonát államosították a Krímben

A „barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el pénteken határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel.

Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket.

Szergej Akszjonov, a Krím vezetője közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a háború részvevőinek támogatására fogják fordítani.

(MTI)

Ezeket célozzák majd az új szankciók

Ursula von der Leyen Twitteren jelentette be, hogy a tizedik EU-s szankciócsomag Oroszország ellen az ország kereskedelmét és technológiáját célozza majd.

Lavrov szerint a Nyugat fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását

A Nyugat fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, hogy fenntartsa globális dominanciáját, jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter az Egységes Oroszország párt főtanácsa nemzetközi együttműködéssel és a külföldön élő oroszok támogatásával foglalkozó bizottságának pénteki moszkvai ülésén.

Lavrov azt hangoztatta: a gyarmatosítók bűnei nem évülnek el, és ösztönei nem halványulnak, ami örökre kizárja a nyugati elitek jogát az erkölcsi vezető szerepre. A miniszter szerint a Nyugat, amely „jólétét nagyrészt a fejlődő országok évszázados kirablásával és kizsákmányolásával érte el”, megkíséreli fenntartani globális dominanciáját, azt remélve, hogy mint korábban, most is mások rovására oldhatja meg saját fejlődésének és gazdaságának problémáit.

YURI KOCHETKOV / POOL / AFP

A Nyugat ezért fékezi a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának folyamatát, és erőlteti rá agresszívan a világ többségére a neokolonialista, Amerika-központú rendet, amelynek, mint mondják, olyan szabályokon kell alapulnia, amelyeket ők maguk találnak ki

– fogalmazott az orosz külügyminiszter. Lavrov azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat többi, a miniszter szerint neki alárendelt része a világot a kivételesek kis csoportjára, és az úgynevezett vezetettekre osztja fel.

Ennek érdekében új, fekete-fehér paradigmákat vetnek be, amelyek abból indulnak ki, hogy a világ egyfelől korrekt, Washington által jóváhagyott demokráciákból, másfelől autokráciákból áll, amelyek között Oroszország, Kína, Irán, Venezuela, Kuba és más országokat szoktak megnevezni

– fogalmazott az orosz diplomáciai tárca vezetője.

(MTI)

Charles Michel: Ukrajna a Kreml fenyegetései ellenére is EU-tag lesz

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.

A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család,

idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál.

Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk,

hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem adják fel a Donyeck megyei Bahmut városát.

Handout / Ukrainian presidential press-service / AFP Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2023. február 3-án Kijevben.

(MTI)

Az ukrán főügyészség több ezer háborús bűnért teszi felelőssé a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetőjét

Az ukrán főügyészség eljárást indított Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen – közölte az ügyészi hivatal pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért.

A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda pénteken a Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők.

Az ukrán különleges műveleti erők a Telegramon arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

(MTI)

Németország Leopard 1-es tankokat is küld Ukrajnába

Németország Leopard 1 típusú harckocsikkal is támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, mondta a szövetségi kormány szóvivője pénteken Berlinben. Steffen Hebestreit tájékoztatóján az újabb segítségről elmondta, hogy a kormány kiadta a Leopard 1 típusú német harckocsik Ukrajnába szállításához szükséges exportengedélyt.

A harckocsik számáról, felszereltségéről, a szállítás ütemezéséről csupán annyit mondott, hogy a részletek a következő napokban és hetekben konkretizálódnak. Rövid időn belül szállítható állapotban 29 darab Leopard 1-es van. A harckocsikat a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) nevű vállalat készíti fel az új bevetésre, amely elöregedett vagy a hadrendből már ki is vont harcjárművek átalakításával, felújításával foglalkozik. A társaságnál 88 Leopard 1-esen dolgoznak.

Tobias Kleinschmidt / dpa Picture-Alliance / AFP Egy Leopard 1-es harckocsi 2012-ben Németországban.

A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek középig gyártott nyugatnémet harckocsimodell képességei nagyjából megfelelnek az azonos korú szovjet harckocsikénak, amelyeket igen nagy számban alkalmaz Oroszország is az Ukrajna elleni háborúban.

Az újabb német támogatás így nem biztosít technológiai fölényt a védekező ukrán erőknek, szemben a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2 típussal. A modern modellből a szövetségi kormány 14-et ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából, és összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopard 2-esekkel támogató partnerországok erőfeszítéseit.

A Leopard 1-esekkel az egyik legfőbb gond a lőszerutánpótlás. A harckocsi 105 milliméteres lövegéhez nemigen lehet már lőszert szerezni. A legfőbb forrás Brazília lehetne, ahol a hadsereg egykori, 250 darabból álló, Leopard 1-es állománya révén komoly tartalékok vannak, de az Ukrajna nyugati támogatását fenntartásokkal szemlélő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nem hajlandó lőszert adni az orosz támadás elleni védekezéshez.

(MTI)

35 millió darab villanyégőt ad az EU Ukrajnának

35 millió darab energiatakarékos égőt adományoz az Európai Unió Ukrajnának – derült ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének pénteki Twitter-bejegyzéséből. Az ukránok a hagyományos villanykörtéiket a postákon cserélhetik be LED-égőkre.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök megköszönte az EU segítségét és hozzátette, hogy az elmúlt három napban már 750 ezer égőt kicseréltek, a következő napokban pedig újabb 6 milliót osztanak ki.

Kreml: addig folytatjuk a harcot Donbasszban, amíg nem biztosított a térség teljes védelme

A Donbassz még nincs teljesen védve, ezért folytatódik a különleges katonai művelet. Meg kell védenünk az ott élő embereket, ezt a célt teljes mértékben teljesíteni kell. Ez még hátravan

– idézi Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Peszkov azt is kijelentette, hogy a 2014-ben annektált Krím-félsziget védelme megbízható módon biztosítva van.

(Guardian)

SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / AFP

Légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén

Légiriadót rendeltek el pénteken Ukrajna egész területén a helyi hatóságok, ezen belül Kijevben, ahol pénteken az Európai Unió vezetői csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai vezetőkkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. A küldöttség csütörtökön együttes ülést tartott az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel.

A pénteki csúcstalálkozón a tervek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is részt vesz.

Legutóbb január 31-én volt légiriadó Ukrajna teljes területén.

(MTI)

A New York Times szerint idáig 200 ezer katonát veszítettek az oroszok

Az Ukrajnában megölt és megsebesített orosz katonák száma megközelíti a 200 ezret – írja meg nem nevezett amerikai és nyugati tisztviselőkre hivatkozva a New York Times. Ebbe nemcsak a hivatásos katonákat, hanem a Wagner-csoport nevű magánhadsereg veszteségeit is beleszámolták, melyről az orosz katonai vezetés nem is köteles hivatalos tájékoztatást adni. Összevetésképp az orosz áldozatok száma – amennyiben megfelelnek a valóságnak – az orosz-ukrán háború első 11 hónapja alatt nyolcszorosa az afganisztáni háború két évtizede alatt elszenvedett amerikai veszteségeknek.

Az áldozatok számát köztudottan nehéz megbecsülni, különösen azért, mert Moszkva rendszeresen alacsonyabb számokat közel a valós veszteségeknél, azonban a kelet-ukrajnai Bahmut és Szoledar városában és környékén zajló mészárszék jelentősen növelte az áldozatszámot. Az amerikaiak szerint itt naponta több száz orosz katona vesztette életét, ugyanis a Donbasszban az orosz hadsereg rosszul képzett újoncokat és volt elítélteket küldött a frontvonalra, egyenesen az ukrán géppuskatűz elé.

Az áldozatok számát jellemzően műholdas felvételek, lehallgatott beszélgetések, a közösségi média és a helyszíni beszámolók, valamint a két harcban álló kormány hivatalos jelentései alapján próbálják megbecsülni. Ez nem egyszerű feladat, a becslések sokszor az amerikai kormány belül is eltérőek.

Felrobbant egy személyautó Enerhodarban, egy rendőr meghalt

Felrobbant egy személyautó a dél-ukrajnai Enerhodarban, egy rendőr meghalt – jelentette pénteken a Zaporizzsjai területi rendőrkapitányság a Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a robbanás következtében meghalt a belügyi szolgálat egyik alkalmazottja. A helyszínen nyomozó csoport dolgozik, az eset minden körülményét vizsgálják.

A robbanás ereje akkora volt, hogy a közeli házak ablakai a kilencedik emeletig betörtek, egy másik, a közelben parkoló autó is megsemmisült.

A tüzet eloltották, a szakértők robbanóanyagok után kutatnak a helyszínen, hogy kizárják egy újabb robbanás lehetőségét.

Enerhodar városa orosz ellenőrzés alatt áll, mellette található a zaporizzsjai atomerőmű, amely az ukrajnai éves villamosenergia-termelés csaknem egyötödét szolgáltatja.

(MTI)

Magyarok Ukrajna területi integritásáról

A kormányközeli Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 78 százaléka szerint azonnali tűzszünetre lenne szükség még akkor is, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit elfoglalt Oroszország. A magyarok 49 százaléka szerint ugyanakor a háború még évekig elhúzódik, csak 33 százalék számít arra, hogy még idén rendeződik a helyzet.

Kapcsolódó
A Nézőpont Intézet megkérdezte a magyaroktól, ukrán területi veszteségek árán is legyen-e tűzszünet
A magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor borúlátó várakozások jellemzik.

Február 24-én léphet életbe a következő uniós szankciós csomag

Kijevben tárgyalnak az EU vezetői az ukrán vezetéssel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel, aki újabb szankciókat sürget Oroszországgal szemben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetőleg Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön vonattal érkezett Kijevbe, így demonstrálva az unió támogatását Ukrajna felé a háború egyéves évfordulójának közeledtével.

Azt tapasztaljuk, hogy az európai szankciók visszavettek a sebességből. A terrorista állam eközben adaptálódik a szankciókhoz, amire választ kell találni

– panaszolta Zelenszkij az EB elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. Ursula von der Leyen azonban elmondta: mihamarabb szeretnék elfogadni a tizedik szankciós csomagot.

Oroszország súlyos árat fizet a háborúért, mivel szankcióink erodálják gazdaságát, egy generációval visszavetve azt. A célunk, hogy február 24-re a tizedik szankciócsomagot is életbe léptessük

– jelentette ki Ursula von der Leyen.

Ugyanakkor a Reuters értesülése szerint a pénteki tárgyalás után vélhetően szertefoszlik Ukrajna reménye a gyors uniós tagságra.

(Guardian)

Olvasói sztorik