A NATO-főtitkár el tudja képzelni, hogy más országokra is kiterjed a háború

Az orosz erők lerombolták a kelet-ukrajnai Bahmut városát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az ukrán hadsereg szombaton rakéta- és légicsapásokról számolt be az ország több részén.

Oroszország 9 és fél hónapja tartó ukrajnai háborújának legújabb csatái négy olyan tartományra összpontosulnak, amelyekről Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember végén jelentette ki, hogy országához csatolt. A harcok azt jelzik, hogy Oroszország küzd azért, hogy ellenőrzése alá vonja ezeket a régiókat, Ukrajna pedig kitartóan próbálja visszaszerezni őket.

Zelenszkij hozzátette, hogy a helyzet “még mindig nagyon nehéz” a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk tartományok több frontvárosában. A tartományok együttesen alkotják a Donyec-medencét, egy Oroszországgal határos, kiterjedt ipari régiót, amelyet Putyin a háború kezdetétől fogva a háború fókuszpontjaként jelölt meg, és ahol a Moszkva által támogatott szakadárok 2014 óta harcolnak.

Bahmut, Szoledar, Marjinka, Kreminna. Hosszú idő óta nincs olyan lakóhely ezeken a területeken, amelyet ne rongáltak volna meg a lövedékek és a tűz

– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében, azokat a városokat említve, amelyek ismét a célkeresztbe kerültek.

Az ukrán katonai vezérkar mintegy húsz légicsapásról és több mint 60 rakétatámadásról számolt be Ukrajna-szerte szombaton. A leghevesebb harcok Bahmut körzetben voltak, ahol több mint húsz lakott helység került tűz alá.

Odessza fekete-tengeri ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után – jelentették szombaton az ukrán hatóságok.

Jelenleg a város áram nélkül van – írta az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko a Telegramon.

Hozzátette, hogy az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek van áramellátása.

Oroszország szombatra virradó éjjel drónokkal támadta a várost, a csapások következtében a város körzetében szinte valamennyi településen szünetel az áramellátás – mondta Makszin Marcsenko, az odesszai régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem lelőtt két drónt.

Kijev pénteken hangsúlyozta, hogy Ukrajna háború sújtotta déli régiói, köztük Odessza szenvedi a legsúlyosabb áramkimaradásokat.

(MTI)

Mi, magyarok békepártiak vagyunk, nem akarunk háborút, békét szeretnénk otthonainkban, országunkban, határainkon – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szombaton az iraki Erbíl katonai táborában, ahol magyar katonákkal találkozott.

Az államfő kiemelte: sötét felhők gyülekeznek felettünk, immár 10 hónapja tart Ukrajnában a háború. Felhívta a figyelmet az eszkaláció veszélyére, valamint arra, hogy a béke biztosításához és megőrzéséhez szükségünk van a magyar honvédekre. “Szükségünk van a szolgálatukra, olyan haderőre van szükség, amely képes megvédeni a magyarokat és Magyarországot” – hangsúlyozta Novák Katalin.

Hozzátette: olyan honvédekre van szükség, akik tapasztalatot szereznek, akiknek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudása is van, és akinek a tapasztalatát, képzettségét saját hazánk védelme érdekében is tudjuk hasznosítani. Novák Katalin szólt arról is, hogy közös ellenségünk a nemzetközi terrorizmus, “és önök a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak itt, a Kurdisztáni Régióban is”.

Valamilyen okból nem tudta kerekeit kiengedni egy bevetésről visszatérő orosz SZU-25-ös vadászgép, amely emiatt a hasán landolt, hatalmas szikrákat hányva. A pilóta kihozta a maximumot a vészhelyzetből, de a gép egy darabig biztos nem repülhet.

#Russia: A Russian Su-25 jet suffered damage or a malfunction and was forced to land without landing gear.

The full extent of damage is unclear, but unlikely to be flying again very soon. pic.twitter.com/YzcCFuzlte

— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) December 10, 2022

Cikkünk kiemelt képe illusztráció, egy májusban Kijevben közszemlére tett Szu-25-öst ábrázol.

Kigyulladt Moszkvában a Puskinról elnevezett állami szépművészeti múzeum szombat reggel. A felvételek szerint valahol az emeleten ütött ki a tűz. Hogy mi okozta a tüzet, azt egyelőre nem tudni, de ez már a sokadik rejtélyes tűzeset az orosz háborús hátországban.

The Pushkin State Museum of Fine Arts in #Moscow is on fire. pic.twitter.com/noZdEIJF3J

— NEXTA (@nexta_tv) December 10, 2022

Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának – közölte az amerikai külügyminisztérium. A bejelentés szerint Anthony Blinken külügyminiszter az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 275 millió dollárnyi (mintegy ezermilliárd forint) katonai eszközt tesz elérhetővé az amerikai készletekből Ukrajna számára. A szállítmányban légvédelmi eszközök, lőszerek és egyéb, a hadszíntéren felhasználható hadi eszközök szerepelnek, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát, mivel az elmúlt hetekben Oroszország fokozta támadásait az Ukrajna számára kritikusan fontos infrastruktúra ellen.

2021 augusztusa óta az Egyesült Államok 27 alkalommal döntött segítségnyújtásról az amerikai katonai készletekből Ukrajna számára – derül ki az MTI által ismeretett külügyminisztérium közleményéből, ami azt is hangsúlyozza, hogy ezzel 20 milliárd dollárra emelkedett az ukrajnai katonai támogatás a Biden-kormány hivatalba lépése óta.

Az ukrán-magyar határszakaszon pénteken 6200-an léptek be Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5029-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 11.259-en érkeztek a háború által sújtott országból.

A beléptetettek közül a rendőrség 226 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

Interjút adott a norvég NRK csatornának Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, amelyben kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz-ukrán háború egy orosz-NATO háborúvá terebélyesedhet,

– Egy szörnyű háború zajlik most Ukrajnában. Azon dolgozunk minden áldott nap, hogy ez háború ne terjedjen ki más országokra és ne eszkalálódjon egy teljes körű orosz-NATO háborúvá – jelentette ki.

Moszkva rendszeresen vádolja a NATO-szövetségeseket azzal, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokkal, hírszerzési információk megosztásával és ukrán katonák kiképzésében nyújtott segítségnyújtás révén ők is hadviselő félnek számítanak. Az orosz állami médiában sokszor hangoztatják azt is, hogy az oroszok tulajdonképpen nem is Ukrajnával, hanem a NATO-val harcolnak.