Az orosz-ukrán háború hétfői hírei itt olvashatók vissza.
Valótlannak nevezte Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője azt a sajtóértesülést, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a G20-csoport csúcstalálkozója előtt eljuttattak egy tervezetet az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről.
Peszkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva reagált így kedden az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak arra a közlésére, hogy a G20-csúcsot megelőzően egy közvetítő ország eljuttatott Putyinhoz egy lehetséges keretmegállapodás-tervezetet, amely közvetlen tárgyalások alapjául szolgálhatott volna.
“Nem!” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy érkezett-e ilyen javaslat.
(MTI)
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a rendőrséggel és a nemzeti gárdával közösen kémelhárítási műveletet hajtott végre az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházi “szárnyhoz” tartozó kijevi Pecserszki Lavra kolostor és templomkomplexumban – közölte az SZBUsajtószolgálata.
A közlemény szerint a hatóságok az ukrán állam ellen irányuló “felforgató tevékenység elleni küzdelem” részeként hajtották végre a házkutatást. Az SZBU kiemelte, hogy az orosz agresszió közepette nő a terrorcselekmények, a szabotázs, a túszejtés kockázata, különösen a zsúfolt helyeken. A sajtóközlemény szerint a hatóságok tevékenysége azt célozta, hogy a kijevi Lavrát ne használhassák fel oroszbarát propagandára, ne rejtegessenek ott ellenséges szabotázs- és felderítő csoportokat, illetve fegyvereket.
Az SZBU hasonló kémelhárítási műveletet hajtott végre a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő egyik kolostorban is, amely úgyszintén az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházhoz tartozik.
Nem sokkal azután, hogy a múlt héten az ukrán-lengyel határ mentén rakéta csapódott be Lengyelországban, két ember életét kioltva ezzel, a lengyel elnöknek, Andrzej Dudátnak telefonja volt. A Reuters szerint a vonal másik végén egy férfi volt, aki franciás akcentussal beszélte az angolt, és Franciaország elnökének, Emmanuel Macronnak adta ki magát. A lap szerint mára ugyanakkor kiderült, hogy a beszélgetőpartner egy orosz „telefonbetyár” volt. Mindez úgy derült ki, hogy a Vovan és Lexus névre hallgató orosz humoristák közösségi oldalukon közzétették a hét és félperces beszélgetés hangfájlját.
A beszélgetésben ugyanakkor nem hangoztak el olyan mondatok, amelyek az ügyet tekintve rossz fényt vetnének Dudára.
Emmanuel, hidd el, extrán óvatos vagyok. Nem akarok háborút Oroszoroszággal, hidd el, extrán óvatos vagyok, extrán óvatos
– mondta a lengyel elnök.
A lengyel elnöki hivatal szerint a beszélgetés folyamán Dudának feltűnt, hogy a beszélgetőpartnere érdekesen kanyarítja a beszélgetést, egyre erősebb lett a gyanú, hogy épp egy átverés zajlik, ezért berekesztették a beszélgetést. A hivatalos szervek vizsgálják, miként kerülhetett illetéktelen kezekbe Duda telefonszáma.
Hiba volt függővé tenni Németországot az Oroszországban kitermelt földgáztól – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben. A kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban “megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában”.
Ezt a hibát nem követjük el még egyszer
– tette Olaf Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött.
A kormány gondoskodik arról, hogy a háztartások és vállalatok “átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot” – mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy az magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.
Kifejtette: Németországban cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengerparti terminálok épülnek az új partnerektől érkező földgáz átvételére, visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét.
Olaf Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja – amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat – felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását.
Dmitrij Peszkov szóvivő egy olyan riporteri kérdésére válaszolta ezt, amely azt firtatta, hogy az oroszok által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai invázió egyik célja valóban a rendszerváltás lett volna-e.
Nem, az elnök már beszélt erről
– mondta Peszkov, holott Vlagyimir Putyinnak ilyen kijelentése korábban nem volt ismert.
A Guardian azt írja, hogy a Kreml menet közben változtatta meg a kitűzött céljait Ukrajnában.
Emlékezetes, hogy Putyin a „különleges katonai műveletet” bejelentő beszédében azt közölte: Oroszország célja Ukrajna „demilitarizálása és nácitlanítása”. Az elnök akkor jelezte, hogy a cél Volodimir Zelenszkij kormányának megdöntése. Miután azonban Oroszország inváziója megreccsent, Putyin drámai módon visszafogta az ambícióit, és a művelete céljaként immár „Donbász felszabadítását” jelölte meg.
Az elmúlt hetekben a Kreml aztán többször hangoztatta, hogy Oroszország az Ukrajnában kitűzött céljait tárgyalásokkal is elérheti.
Más vezető orosz tisztviselők ugyanakkor továbbra is szorgalmazzák a rendszerváltást Ukrajnában. November elején Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azt mondta, Moszkvának „teljesen le kell bontania” Ukrajna politikai rezsimjét.
Megtámadott Oroszország nemrég egy humanitárius segélyelosztó központot a délkelet-ukrajnai Orihivben. A lövésektől egy önkéntes meghalt és két nő megsebesült – írja az Al Jazeera a Zaporizzsja megyei közigazgatási vezető közlésére hivatkozva. Olekszandr Sztaruk nem közölt további részleteket támadásról.
Orihiv a zaporizzsjai atomerőműtől mintegy 110 km-re található keleti irányban.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon azt írta: „Az orosz terroristák a humanitárius szállítási pontokat ágyúzzák, és folytatják a nukleáris zsarolást – ez a háborús vesztesek szánalmas taktikája”. Hozzátette: az esettel összefüggésben ukrán válaszlépés várható.
Az ukrán titkosszolgálat, az SBU és a rendőrség razziát hajtott végre egy ezer éves kijevi ortodox keresztény kolostorban kedden hajnalban. Az akció állítólag az „orosz különleges szolgálatok felforgató tevékenysége” ellen irányult – derült ki a szolgálat közleményéből.
A razzia során az a gyanút vizsgálták meg, mely szerint a helyiségeket szabotázs- és felderítőcsoportok, valamint külföldi állampolgárok rejtegetésére illetve fegyverraktározásra használták volna. Az átfogó cél az, hogy megakadályozzák a kolostor orosz központként való működtetését.
Az SBU azt nem közölte, mi lett a razzia eredménye. A moszkvai patriarchátus pedig egyelőre nem kommentálta az ügyet.
Májusban az ukrán Moszkvai Patriarchátus megszüntette kapcsolatait az orosz egyházzal az ukrajnai invázió miatt, és elítélte Kirill pátriárkát, amiért támogatását adta a Moszkva által csak „különleges katonai műveletnek” nevezett fellépéshez.
A kijevi székhelyű Razumkov Központ 2020-as felmérése szerint az ukránok 34 százaléka Ukrajna fő ortodox egyházának tagja, míg 14 százalék az ukrán Moszkvai Patriarchátus Egyház tagja.
(Reuters)
Hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4521 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 2778 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A menekülők közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig.
Az ukrajnai háború elől szintén hétfőn 36 ember menekült Budapestre vonattal – köztük 19 gyermek.
Oroszország felszólította Törökországot, hogy tanúsítson önmérsékletet a katonai erő „túlzott” alkalmazásával összefüggően Szíriában, és akadályozza meg a feszültség fokozódását – idéztek az orosz hírügynökségek egy szíriai orosz küldöttet kedden.
Alekszandr Lavrentyev az orosz RIA állami hírügynökség szerint azt állította:
Török harci gépek vasárnap mértek csapásokat Szíriára és Irakra. Ezek során 89 olyan célpontot semmisítettek meg, amelyek kapcsolatban állnak a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) és a kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG). Utóbbit Törökország a terrorszervezetként nyilvántartott PPK szárnyának tekinti, noha a szervezet az amerikaiak szövetségeseként jelentős érdemeket szerzett az Iszlám Állam visszaszorításában.
Reméljük, hogy sikerül meggyőzni török partnereinket, hogy tartózkodjanak a túlzott erőszak alkalmazásától Szíria területén
– idézte a Reuters Lavrentyevet, aki hozzátette: Oroszország együttműködik az érdekelt felekkel, hogy békés megoldást találjon a „kurd kérdésre”.
Az orosz TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy Lavrentyev szerint az amerikai kontingens kivonása Szíria északkeleti részéből hozzájárul a helyzet „stabilizálásához”.
Az Egyesült Államok ellenez minden olyan katonai akciót, amely destabilizálja a helyzetet Szíriában – mondta az USA külügyi szóvivője.
Törökország közölte, hogy a szíriai kurd YPG hétfőn két embert ölt meg. Egy gyerek és egy tanár meghalt, hat ember pedig megsebesült, amikor aknák csapódtak be török határterületen, Gaziantep tartományban. A török fegyveres erők repülőgépekkel válaszoltak.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök közölte, hogy a műveletek nem korlátozódnak légi műveletekre, hanem akár szárazföldi erőket is bevonhatnak a konfliktusba.
(Reuters)
Az oroszok szisztematikusan gyilkoltak meg, kínoztak és raboltak el ukránokat – közölte hétfőn az Egyesült Államok külügyminisztériumának globális büntető igazságszolgáltatásért felelős nagykövete.
Beth Van Schaack azt mondta, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy Oroszország Ukrajna elleni invázióját „rendszerszerű háborús bűnök kísérték minden olyan régióban, ahova orosz erőket telepítettek.”
Szerinte a felszabadított területekről származó bizonyítékok „szándékos, válogatás nélküli és aránytalan” támadásokra utalnak polgári lakosság ellen, ideértve a civilek, köztük gyerekek elhurcolását, a hadifoglyokkal való bánásmódot, valamint kivégzésszerű gyilkosságokat és szexuális erőszakot.
Van Schaack az Egyesült Államokat képviseli a háborús bűnökkel és más atrocitásokkal foglalkozó globális testületekben. Ő a jelenlegi helyzetet „új nürnbergi pillanatnak” nevezte, utalva a második világháború végén lefolytatott háborús büntetőperekre.
Van Schaack arról nem beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt vádolhatják-e Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel, de közölte, hogy az ügyészek „követik, hová vezetnek a bizonyítékok”.
A nemzetközi jog szerint a parancsnoki felelősség (másképp: felsőbb felelősség) doktrínája lehetővé teszi, hogy a vádemelés „a parancsnoki láncon végig haladjon” – mondta.
A nagykövet hétfőn arról is beszélt, hogy a jogvédők alaposan megvizsgálják azt a hétvégén előkerült videót, amely arra utal, hogy ukrán csapatok öltek meg orosz hadifoglyokat.
(The Guardian)
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az ukránok legalább március végéig együtt élhetnek az áramszünetekkel – mondta hétfőn Szergej Kovalenko, a YASNO kijevi energiaszolgáltató vezetője, miután a kormány megkezdte a herszoni lakosság önkéntes evakuálását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna energetikai infrastruktúrájának már a felét megrongálták az oroszok, így emberek milliói maradtak áram és víz nélkül a tél folyamán.
Mindez azt jelenti, hogy ha nem érnék is újabb támadások az ukrajnai elektromos hálózatot, a jelenlegi villamosenergia-termelési viszonyok között az áramellátási hiány akkor is marad, legfeljebb egyenletesen oszlik majd el országszerte. A helyzet alakulására vonatkozóan különböző előrejelzések vannak ugyan, de ezek nagyban függnek a további orosz támadásoktól.
(The Guardian)
