MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda
Élő Nagyvilág

Ukrán elnök: Nincs kétségem afelől, hogy nem a mi rakétánk csapódott be Lengyelországba

  • Gabonaszárítóba csapódott kedd este egy rakéta az ukrán határ mellett, a lengyel oldalon. Két ember meghalt.
  • A lengyel elnök és a NATO-főtitkár szerint sincs jele annak, hogy szándékos támadás történt volna. Minden jel szerint egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelországban, de továbbra is vizsgálják az eset körülményeit.
  • Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint kétségtelen, hogy nem ukrán rakéta csapódott be.
  • A G20-csúcson elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben szerepel az ukrajnai háború elítélése is.
  • A magyar kormány hétfőn reggel a kormányülésen is foglalkozott az üggyel, délután háromtól kormányinfót tartanak.
  • Szijjártó Péter és Orbán Viktor szerint is a nyugalom a legfontosabb jelenleg.
  • A háború keddi eseményeit itt találja összegyűjtve.

Kijevben volt a CIA igazgatója a legutóbbi orosz légicsapások idején

Kijevben volt William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a legutóbbi orosz légicsapások idején – erősítette meg szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Tegnap légoltalmi óvóhelyen volt, aztán összeültünk és beszéltünk,

ismertette Zelenszkij egy televíziós interjújában.

A Washington Post című amerikai lap korábbi tudósítása szerint Burns az ukrán energiahálózatot érő súlyos orosz légicsapások idején az amerikai nagykövetség épületében tartózkodott, nem sérült meg. Oroszország a kijevi vezetés becslései szerint több mint 90 rakétát és manőverező robotrepülőgépet indított el ukrajnai célpontok ellen.

Burns azt megelőzően orosz hivatali partnerével, Szergej Nariskinnel találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában.

Burnst szerdán fogadta Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban. Erről Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke számolt be a Twitteren. „A beszélgetés az általános biztonsági helyzetet érintette a legfrissebb események tükrében” – közölte.

(MTI)

Megérkezett a nemzetközi vöröskereszt segélyszállítmánya Herszonba

Megérkezett a nemzetközi vöröskereszt (ICRC) segélyszállítmánya az orosz megszállás alól felszabadított Herszonba.

Az ICRC szerdán Genfben jelentette be, hogy a konvojjal egyebek között ötszáz sebesült ellátásához szükséges orvosi eszközök mellett kétezer páciens három hónapra elegendő ápolásához szükséges felszerelés érkezett a városba. Mindemellett egy elmegyógyintézetet és az ukrán vöröskeresztet ellátták élelmiszerrel és alapvető tisztálkodási cikkekkel. Az ICRC ezen felül biztosított egy ivóvizes tartálykocsit, valamint szakértőket, akik fel fogják mérni a nem felrobbant lövedékek jelentette kockázatokat.

A nemzetközi vöröskereszt szerint a legnagyobb feladatot a távfűtés és az áramszolgáltatás helyreállítása fogja jelenteni, ami elengedhetetlen az ivóvízellátás és a csatornarendszer működéséhez.

Szergej Sojgu hadseregtábornok, védelmi miniszter november 9-én rendelte el az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében

(MTI)

Zelenszkij: Kétségtelen, hogy a Lengyelországot eltaláló rakéta nem ukrán volt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, meg van győződve arról, hogy a kedd este Lengyelország területén becsapódott, és két ember halálát okozó rakéta nem ukrán eredetű.

A The Guardian az Interfax hírügynökség alapján Zelenszkijt idézi:

Nincs kétségem afelől, hogy nem a mi rakétánk volt.

Ugyanakkor szerinte Ukrajnának meg kellett volna engedni a helyszíni nyomozást a kelet-lengyelországi robbanás helyszínén.

Zelenszkij kijelentései azután hangzottak el, hogy Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára kijelentette, hogy Ukrajna „közös vizsgálatot” szeretne készíteni a keddi incidensről partnereivel.

Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást

Az ukrán parlament szerdai ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az indítványok elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán törvényhozás emellett a G20 országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot – számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a csekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. Rámutattak a képviselők arra, hogy Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Zseleznyak hozzátette, hogy a felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

(MTI)

Amerikai tisztviselő: Ukrajna közölte, orosz rakétát próbáltak elfogni kedden a Lengyelországban becsapódott rakéta helyének közelében

Egy amerikai tisztviselő szerint Ukrajna hadserege közölte nyugati szövetségeseivel, hogy megkíséreltek elfogni egy orosz rakétát a kedd este Lengyelországban becsapódott rakéta helyének közelében – írja a The Guardian.

Mint írják, a CNN jelentése szerint nem világos, hogy ez a rakéta ugyanaz-e, mint az, amelyik két embert ölt meg a lengyelországi Przewodówban, az ukrán határ közelében.

Meghosszabbították a hadiállapotot Ukrajnában

Az ukrán parlament 297 igen szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot, amely 90 nappal, tehát február 19-ig meghosszabbítja a hadiállapotot Ukrajnában – írja a Korrespondent.net.

A cikk szerint az általános mozgósításra lehetőséget adó hadiállapotot 2022 február 24-én, tehát az Oroszország Ukrajna elleni támadásának napján vezették be először. Az ország megtámadása óta a szerdai szavazással együtt ötször hosszabbították meg már a hadiállapotot.

Kutatás: a Fidesz-szavazók fele szerint a kormány nem szavazta meg az Oroszország elleni szankciókat

Az Orbán-kormány „nemzeti konzultációnak” nevezett erőteljes kampányával igyekszik elfedni, hogy eddig mind a nyolc Oroszország elleni uniós szankciós csomagot megszavazta. A Political Capital friss kutatásából kiderül, hogy a magyarok 36 százalékát sikerült is megtéveszteni. Mint írják, pártpreferenciák szerinti bontás alapján elsősorban a kormánypárt szimpatizánsai elől sikerült elhallgatni a valóságot, az ellenzéki szavazók nem elhanyagolható részének figyelmét is eltereli az, hogy a kormány „mit mond”, arról, hogy „mit tesz”: a Fidesz-szavazók körében kereken 50 százalék, a Mi Hazánk szavazóinak körében 36 százalék, a többi ellenzéki párt alkotta csoportban pedig 23 százalék nincs tisztában a ténnyel, hogy a kormány megszavazta az uniós szankciókat.

Ami a háborúért viselt felelősséget illeti, az összes megkérdezett körében Oroszországot tartják a leginkább felelősnek a fegyveres konfliktusért, de a pártpreferenciák itt is jelentősen befolyásolják a válaszadást.

A kutatás alapján a Fidesz szavazói körében a katonai támadást megindító Oroszország csak a harmadik helyre került a felelősök képzeletbeli rangsorában, az Egyesült Államok és Ukrajna mögött. Ezzel szemben a Mi Hazánk nélküli ellenzéki pártok szimpatizánsai szerint toronymagasan Oroszországot terheli a legfőbb felelősség a háborúért.

A megkérdezettek 59 százaléka szerint a szankciók inkább az európaiakat sújtják, mint az oroszokat, 22 százalék gondolja úgy, hogy az oroszok érzik meg jobban a korlátozások hatását, míg 16% szerint a két fél egyformán.

Ami viszont a szankciók inflációra (főleg az élelmiszerárakra) gyakorolt hatását illeti, már gyanakvóbbak a magyarok. A megkérdezettek mintegy egyharmada tartja csak igaznak, hogy az élelmiszerárak emelkedését elsősorban a szankciók okozzák, ugyanakkor a földgáz világpiaci árának emelkedésével kapcsolatban a többség már osztja a kormányzati álláspontot. Nagyon megosztottak a lakossági vélemények abban a tekintetben is, hogy a szankciók eltörlése milyen hatással lenne a gázárra. Miközben a megkérdezettek bő harmada inkább azt várja, hogy az árak gyorsan visszatérnének a háború előtti szintre, 42 százalék nem ilyen optimista.

Bár a háború fejleményei nem ebbe az irányba mutatnak, a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy Ukrajna veresége elkerülhetetlen, és hogy az ukrán lakosság védelme miatt is sürgető a minél előbbi békekötés – írják.

Németország vadászgépeket ajánlott fel a lengyel légtér ellenőrzésére

A német védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy Berlin felajánlja, hogy saját harci repülőgépeket küld a lengyel légtér feletti járőrözés támogatására – írja a The Guardian.

Christian Thiels újságíróknak nyilatkozva azt mondta:

A misszió már holnap elkezdődhet, ha Lengyelország úgy kívánja.

Az őrjáratokat „német légitámaszpontokról” lehetne indítani anélkül, hogy a repülőgépeket Lengyelországba kellene áthelyezni – mondta.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter  azt tervezi, hogy lengyel kollégájával beszél az ügyben – tette hozzá.

Lengyelország nem ad ki vízumot az EBESZ varsói értekezletére készülő orosz képviselőknek

Lengyelország nem ad ki vízumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) november végi varsói értekezletére készülő orosz képviselőknek – erősítette meg szerdán a lengyel külügyi szóvivő.

Az EBESZ soros elnökségét idén betöltő Lengyelország november 24-26-án Varsóban rendezi meg a szervezet parlamenti közgyűlését. Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a vízumkérelmek elutasításának hírét. Előtte, szerda reggel az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió tudatta: az orosz képviselők az EBESZ ülésére készültek, de nem utazhatnak be Lengyelországba az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt.

Az RMF FM hivatalosan meg nem erősített információi szerint az eset több mint tíz orosz képviselőt érint, akiknek azzal indokolták meg a vízumkiadás megtagadását, hogy beutazásuk Lengyelországba az Ukrajnával vállalt szolidaritás elvét sértené.

Lengyelország szeptemberben korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Ugyanakkor fenntartották a mentességet többek között ellenzéki aktivisták számára.

(MTI)

Terrorista állammá nyilvánítaná Oroszországot az EP

Jövő héten három frakció is erről szóló javaslatot nyújt be – közölte az Euronews. Arra még soha nem volt példa, hogy az EU soroljon egy országot a terrorizmus támogatói közé. Az Európai Néppárt képviselői még vitáznak a szövegen, amely a háborús bűnök miatt terrorista állammá nyilvánítaná Oroszországot, de a Renew Europe és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója is hasonló szöveget nyújt be.

Az Euronews brüsszeli tudósítója látta a néppárti dokumentumot, amely szerint azt szeretnék, hogy az EU kobozza el a befagyasztott orosz vagyont és fordítsa Ukrajna újjáépítésére, fokozatosan szüntesse meg diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, a tagországok mindegyikéből utasítsák ki az orosz nagyköveteket. Ez a szöveg nem végleges, elképzelhető, hogy felvizezik azért, hogy a képviselők többsége támogatni tudja.

Az Európai Parlament állásfoglalásai jogilag nem kötelező érvényűek, de komoly jelképes értékkel bírnak. Az EU terrorlistáján jelenleg 13 szervezet szerepel, de állam nincs rajta. Ahhoz, hogy legyen, a tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség.

Przewodów mellett Kijev bombázását is tagadja Moszkva

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek, amelyek sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érintették – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. Hozzátette, a csapások elérték céljukat, és minden kilőtt rakéta eltalálta célpontját.

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy pontosságú csapások csak ukrán területen lévő célpontok ellen történtek, 35 kilométernél nem közelebb az ukrán-lengyel határhoz” –  mondta a tábornok.

A szóvivő közölte, hogy a november 15-én este Lengyelországban közzétett fényképek alapján a Przewodów lengyel faluban talált roncsokat az orosz védelmi ipar szakemberei egyértelműen az ukrán légvédelem Sz-300-as rendszere irányított rakétájának darabjaiként azonosították. Szándékos, a helyzet eszkalációját célzó provokációnak nevezte, hogy ukrán források és külföldi tisztségviselők a Przewodówra zuhant orosz rakétákról tettek bejelentést.

Konasenkov állítja továbbá azt is, hogy kedden az orosz erők egyetlen rakétacsapást sem mértek Kijevben lévő létesítményekre.

Rendkívüli kormányinfó jön

A szerda reggeli kormányülés után délután kormányinfót tart Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. Az eseményen várhatóan ismertetik, mire jutott a kormány a lengyelországi incidenssel kapcsolatban, illetve, hogy a történtek érintik-e valamilyen formában Magyarországot.

A kormányinfó a tervek szerint 15.00 órakor kezdődik.

A NATO-főtitkár szerint sincs jele szándékos támadásnak

A lengyel elnökhöz hasonlóan Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint sincs arra utaló jel, hogy szándékos támadás lett volna a lengyelországi rakétabecsapódás, írja a BBC. Stoltenberg úgy fogalmazott, semmi nem utal arra, hogy Oroszország katonai akcióra készülne a NATO ellen. A főtitkár jelezte, hogy vélhetően az ukrán légvédelmi rendszer okozta az esetet, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a végső felelősség Oroszországot terheli.

A Guardian tudósítása szerint Stoltenberg azt is leszögezte, hogy a NATO „jelentősen megnövelte” jelenlétét Európa keleti részén.

Ukrán elnöki tanácsadó: Oroszországot terheli minden felelősség

Oroszországot terheli minden felelősség bármiféle rakétaincidensért, miután ő indított háborút Ukrajna ellen, szögezte le a kijevi elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerdán.

Véleményem szerint szükség van arra, hogy egyetlen logikához ragaszkodjunk

– írta az MTI által idézett közleményében Podoljak. „A háborút Oroszország kezdte és folytatja. Oroszország tömeges rakétatámadásokat hajt végre Ukrajna ellen. Oroszország az európai kontinens keleti részét kiszámíthatatlan harctérré változtatta”, folytatta.

Szándék, végrehajtási eszközök, kockázatok, eszkaláció – mindez kizárólag Oroszország. És nem lehet más magyarázatot adni a rakétákkal kapcsolatos incidensekre

– hangsúlyozta a tanácsadó.

Podoljak megjegyezte: „Ha egy agresszor ország szándékosan masszív rakétatámadást hajt végre egy, az európai kontinensen található nagy ország teljes területe ellen elavult szovjet fegyvereivel, akkor előbb-utóbb más államok területén is tragédia történik”.

Lengyel elnök: Nincs jele szándékos támadásnak

Andrzej Duda lengyel elnök szerint nincs jele annak, hogy a rakétabecsapódás szándékos támadás lett volna Lengyelországnak, írja a BBC. Az elnök „sajnálatos esetnek” nevezte a történteket. Duda elmondta azt is, hogy valószínűleg egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be.

Belga miniszter: orosz rakétadarabok és ukrán elfogórakéta csapódott be Lengyelországban

A rendelkezésre álló információk alapján orosz rakéták darabjait és egy ukrán elfogó rakéta maradványait találták meg Lengyelországban, közölte a belga védelmi miniszter szerdán. Ludivine Dedonder Twitter-üzenetében közölte, az értesülések alapján úgy tűnik, hogy a lengyelországi becsapódás az ukrán légvédelem tevékenységnek következménye. Mindezt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell megerősíteniük, tette hozzá a belga tárcavezető.

A lengyel rendőrség közzétett egy képet a rakétabecsapódás helyszínéről

A BBC szúrta ki a lengyel rendőrség Twitter-bejegyzését a Przewodówban becsapódott rakéta után maradt kráterről. A rendőrség a posztban azt írta, rendőrségi szakértők együttesen vizsgálják az eset körülményeit.

Biden és Sunak megerősítette Ukrajna határozott támogatását

Megerősítette Ukrajna határozott támogatását, és tárgyalt a Lengyelországban történt robbanásról is Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit miniszterelnök szerdán az indonéziai G20-csúcstalálkozó keretében létrejött találkozóján, közölte a Fehér Ház.

A közlemény szerint a két vezető teljes mértékben támogatja a vizsgálatot, amelyet Lengyelország indított a keddi robbanás miatt.

Biden korábban azt mondta, hogy a Lengyelország területén becsapódott rakétát, amely két ember halálát okozta, valószínűleg nem Oroszországból lőtték ki. Az amerikai szakértők szerint az első információk arra utalnak, hogy a rakétát az ukrán erők lőhették ki egy érkező orosz rakétára.

Már online is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációt

Mostantól az interneten is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációs kérdőívet, közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden. „A szankciók minden európai és minden magyar ember életére nagy hatással vannak, most mi fizetjük a háború árát”, vélekedett Dömötör, aki szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy ez ezután is így legyen.

Ezért arra kérnek mindenkit, hogy mondja el véleményét

– közölte a politikus.

G20-csúcs: elfogadták a zárónyilatkozatot

A G20-csoport összes tagja, beleértve Oroszországot, elfogadta az indonéziai csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amelyben szerepel az ukrajnai háború elítélése is. A dokumentum szövege szerint „a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút”. Moszkva kezdetben ellenezte, hogy a zárónyilatkozatban utalás történjen az ukrajnai háborúra.

Voltak más nézetek és a helyzet eltérő megítélése is

– folytatódik a szöveg, amely az Ukrajna elleni orosz támadást háborúnak nevezi, nem „különleges katonai műveletnek”, amit a hivatalos orosz dokumentumokban használnak, írja az MTI.

Orbán: Higgadtságra van most szükség

Ahogy néhány poszttal feljebb jeleztük, a miniszterelnök úgy döntött: a Védelmi Tanács kedd esti tanácskozása után a szerdai kormányülésen is szó lesz az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeiről, miután Lengyelországban vélhetően rakétabecsapódás történt, és rakétatámadás következtében leállt a Barátság olajvezeték.

Orbán Viktor Facebook-posztjában szerda délelőtt azt írta:

A kormányülésen értékeljük az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit. Higgadtságra van most szükség.

Erdogan: Oroszországnak semmi köze nincs a rakétához

Technikai malőr történt a török elnök szerint, aki az MTI közlése szerint arról beszélt, hogy tiszteletben tartja Oroszország azon állítását, hogy nem volt köze a lengyelországi rakétabecsapódáshoz, és rámutatott, hogy Joe Biden amerikai elnök is hasonló véleményen van

Erdogan hagsúlyozta, hogy az incidens alapos vizsgálatot igényel, és beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután visszatért Törökországba a G20-as csúcsról. A török vezető ezzel együtt provokációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint orosz rakétákról van szó.

„Mindent megteszünk, hogy tárgyalóasztalhoz ültessük Ukrajnát és Oroszországot. A provokáció nem segít” – mondta a török elnök.