Kiugróan megnőtt 2022 első felében a menedékkérők száma az Európai Unióban, ám a jelenség nem kizárólag az ukrajnai háborúval magyarázható, hanem például a koronavírus-járvány miatt bevezetett határkorlátozások feloldásával is – derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EUAA) honlapján közzétett friss statisztikából.
A menekültügyi trendvizsgálat összefoglalójában azt írják, idén márciusban és júniusban is 2016 óta nem tapasztalt számban regisztráltak menedékkérelmeket az EU 27 tagországában, valamint Norvégiában és Svájcban. 2022 első hat hónapjában több mint 406 ezren adták be kérelmüket, ami 68 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Szintén feltűnő, hogy júniusban afgánok és szírek adták be a legtöbb menedékkérelmet, a sorban szorosan követik őket olyan országok állampolgárai, akik gyalogúton csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak eljutni Európába. Márpedig venezuelai, kolumbiai, pakisztáni és grúz menekültek is rekordszámban jelentek meg az unió területén.
Tízszer annyi az ukrán menekült, mint a többi nemzetiség összeadva
Sosem látott menekültáradattal nézett szembe Európa 2022 januárja és júniusa között, erre a megállapításra jutott az adatelemzést követően az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal.
Az év első felében tehát az ukrán állampolgárok miatt jóval többen kerestek menedéket az unióban, mint amennyi menedékkérelmet ténylegesen benyújtottak a hatóságokhoz. A tagállamok még március elején döntöttek róla, hogy átmeneti jogi védelemben részesítik az Ukrajnából menekülő embereket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a menedékkérelmi eljárás lefolytatása nélkül is tartózkodási engedélyt kapnak a háborús országból érkezők. Ez egy évre szól, azonban a helyzet függvényében meghosszabbítható.
Az oroszok által indított támadás óta 2022 júniusában volt a legalacsonyabb az ukránok által igényelt menekültkérelmek száma, ami az 1200-at sem érte el. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már nem érkeznek, de a többség inkább az automatikusan járó tartózkodási engedélyt szeretné megszerezni, sőt rengetegen semmilyen védettséget nem kérnek. Részben emiatt is nehéz ellenőrizni például, hogy a magyar kormány által rendre emlegetett, hazánkba érkező több százezres menekülttömegből végül hányan maradtak nálunk vagy mentek tovább, esetleg időközben hazautaztak.
Az ukránokat megillető különleges jogi státusz azt is eredményezte, hogy jogi értelemben nem közülük kerül ki a legtöbb menedékkérő.
Venezuelából, Törökországból, Grúziából is egyre többen jönnek
2022 júniusában közel holtversenyben az afgánok (9100) és a szírek (8900) adták be a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban, és a dobogóra odafér Venezuela is, ahonnan 4800-an érkeztek a kontinensre menekültként. Őket a kolumbiaiak (3900), a pakisztániak (3700), a törökök (3600) és a grúzok (2600) követték. Utóbbi nemzet esetében ez új havi rekord, akik egyébként a jelentés szerint főként az oroszok által jelentett fenyegetettség miatt hagyják el hazájukat. Májushoz képest duplájára nőtt a tunéziai menedékkérők száma (2200), és India esetében is hasonló növekedést lehetett megfigyelni. Ugyanakkor az irakiak, a nigériaiak és a szomáliaiak száma is csökkent az előző hónaphoz viszonyítva.
2022 első felében összességében 165 ezerrel nőtt a menedékkérők száma az EU-ban 2021 első feléhez képest. Éves viszonylatban 479 százalékkal több ukrán (21 700) adott be menedékkérelmet, ami ugyan a legnagyobb arányú növekedés, de létszámban elmaradnak ebben a rangsorban az élmezőnytől.
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal publikációja szerint továbbra is afgán származású a legtöbb menedékkérő, ráadásul számuk 83 százalékkal nőtt azt követően, hogy a tálibok visszavették az irányítást Afganisztánban.
A menedékkérelmek számát az is jelentősen növelte, hogy január és június között a venezuelaiak 399 százalékkal, a kolumbiaiak pedig 298 százalékkal többen érkeztek, mint egy évvel korábban. Mellettük sokan jöttek az Európai Unió valamely tagállamába Peruból, Salvadorból, Kubából és más latin-amerikai országokból.
Az unió délkeleti és keleti régiójából is jóval több menekült érkezett a vizsgált időszakban. Ilyen volt
- Törökország (+ 132 százalék),
- Grúzia (+173 százalék),
- Albánia (+104 százalék),
- Oroszország (+ 93 százalék)
- és Moldova (+ 126 százalék),
de emelkedés mutatkozott Fehéroroszországból, Örményországból és Észak-Macedóniából is a menedékkérők tekintetében. Ami Afrikát illeti, tunéziaiak (+ 150 százalék) és egyiptomiak (+226 százalék) is jelentősen többen folyamodtak menedékkérelemért.
A beadott menedékkérelmek számának növekedése egyébként nem jelenti automatikusan azt, hogy ennyivel több menekült is telepedhet le az unióban. A legfrissebb statisztikák szerint 2022 májusában 858 ezernél is több menedékkérelmi ügy volt folyamatban, amelyekben még nem született döntés, ez közel 10 százalékos emelkedés 2021 májusához képest.
Idén júniusban a szíriai és ukrán állampolgárok örülhettek a leginkább, náluk az elfogadási ráta 96 százalékos volt. Hasonlóan magas az arány a fehéroroszoknál (93 százalék), az eritreaiknál (85 százalék), a jemenieknél (83 százalék) és a Maliból érkezőknél (66 százalék). A másik oldalon viszont rendkívül rossz volt ez az arány a tunéziaiaknál (2 százalék), az észak-macedónoknál és a moldovaiaknál (1-1 százalék), valamint az indiaiaknál (0 százalék).
De hova mennek?
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal nem közöl részletes havi statisztikát arról, hogy a menedékkérők melyik országot célozzák leginkább, ugyanakkor ezzel kapcsolatban a szervezet tavalyi évre vonatkozó, idén nyáron kiadott, közel 400 oldalas jelentéséből is lehet következtetéseket levonni.
2021-ben Németország fogadta a legtöbb menedékkérelmet (191 ezer), őket Franciaország (121 ezer), Spanyolország (65 ezer) és Olaszország (53 ezer) követte, tehát folytatódott az a trend, miszerint főként a nyugat-európai országokban próbálnak letelepedni a menekültek. A lista élmezőnyébe került még Ausztria 39 ezer kérelemmel, főként az afgán és a szír menekültek megnövekedett száma miatt.
Lakosságarányosan kicsit más a kép. Ebben a megközelítésben magasan Ciprus vezet, ahol 100 ezer főre vetítve több mint 1500 kérelmet regisztráltak. A második helyen Ausztria áll 432 kérelemmel 100 ezer főre vetítve, a dobogó legalsó fokán pedig Málta található 100 ezer főre vetített 294 kérelemmel.
Amennyiben GDP-, terület- és lakosságarányosan vizsgáljuk az országokat, akkor az uniós tagállamok közül Magyarországot éri a legkisebb nyomás a menedékkérelmeket tekintve.
Az ukránokon kívül alig 30 menedékkérelmet adtak be Magyarországon
A 24.hu levélben kereste meg az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt azzal kapcsolatban, hogy Magyarország vonatkozásában van-e konkrét statisztikájuk a menedékkérők idei számával kapcsolatban.
Válaszukban azt írták, a rendelkezésükre álló információk szerint 2022 júliusáig Magyarországon kevesebb mint harmincan folyamodtak nemzetközi védelemért. Arról nem tudtak bővebb tájékoztatást adni, hogy közülük hányan kaptak menekültstátuszt, mert az idén pozitív bírálatot kapó – kevesebb mint 20 kérelem – között lehetnek tavaly beadottak is.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az adatok nem mutatják a teljes valóságot.
Az ukrán állampolgárok és az Ukrajnában élő, a háború elől menekülő személyek számára bevezetett átmeneti védelmi státuszt Magyarországon a március 4-i bevezetése óta 21 210 esetben adták ki 2022 első felében
– írták.
Korábban már beszámoltunk róla a Magyar Helsinki Bizottság közlése alapján, hogy mivel az uniós országokban eddig több milliós nagyságrendben regisztráltak ukrán állampolgárok ideiglenes védelemért, a magyar részvétel a menekültek érdekében tett uniós erőfeszítésben nem éri el az 1 százalékot sem.
Rákérdeztünk egyébként az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnál arra is, hogy a menedékkérelmek beadói jellemzően milyen országból érkeznek, de tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésükre, nem tudtak választ adni.
