A háború a szomszédban már több mint fél éve folyik, ám a Brüsszel által Ukrajnának nyújtott támogatást sokan elégtelennek tartják. Az Európai Unió viszonylag gyorsan reagált a háború februári kitörését követően azzal, hogy előbb 500 millió, majd több lépésben összesen 2,5 milliárd euró értékben biztosít katonai segélyt az úgynevezett Európai Békekeret révén. Ez azonban pénzügyi eszköz, azaz „csak” a finanszírozásban nyújt segítséget, de a fegyverbeszerzésben, -szállításban, vagy az ukrán erők kiképzésében nem.
Egy EU-s kiképző misszió már tavaly óta a tervek között szerepelt, persze akkor még más kontextusban. Ukrán kérésre 2021 második felében kezdett el foglalkozni a kérdéssel Brüsszel, és 2022 februárjára nagyrészt ki is alakult az egyetértés egy misszió elindításáról, de a háború kitörése mindent megváltoztatott. Egyfelől Kijev krízis üzemmódba kapcsolt, másfelől a külső támogatások biztosítása a gyorsabb és hatékonyabb szervezés érdekében kétoldalú keretek között indult meg, elsősorban a katonai eszközök átadása és (ahol szükség volt erre) az azokra való kiképzések terén.
Idén aztán újraindultak az egyeztetések a tagországok és Ukrajna között egy EU-s szintű misszió indításáról, amely – tekintettel a realitásokra – most már inkább a meglévő kiképző programok összehangolásáról, koordinálásáról szólna, továbbá specializált képzések elindításáról.
Az ilyen kiképző misszióknak jelentős hagyományuk van az EU-ban, a legtöbb korábbi afrikai kiküldetésben is gyakran a specializált feladatok elsajátításában segédkeztek az EU-s kiképzők, mint például a mesterlövészek, tűzszerészek, tiszthelyettesek képzése, illetve az egészségügyi képzés.
A kiképzés ugyanis Ukrajnában korlátokba ütközik, kivált, mert az ország egész területe az orosz rakéták hatósugarában van.
A helyzet azért (is) sajátos, mert Kijev nézőpontjából totális háború folyik a férfi lakosság tömeges mozgósításával, tartalékosok és újoncok tízezreinek kiképzési igényével.
A probléma részleges áthidalását először a London által felajánlott, majd 2022 nyarán elindított kiképzési program (Operation Interflex) segítette, melynek keretében 120 napos ciklusokban tízezer ukrán civilt képeznek ki. Ez a négy hónap a legtöbb NATO-hadseregben az alapkiképzésre és az úgynevezett szakalap felkészítésre elég, hogy például egy tankszázadban szolgáló katona a géppuskától a tank lövegéig megtanulja kezelni az eszközöket.
A brit haderő a hírek szerint a katonai segítségnyújtás részeként minden kiképzett katonát ellát a szükséges alapfelszereléssel (egyenruha, bakancs, egészségügyi készlet, sisak stb.). A kiképzés Kínától beszerzett Kalasnyikov-variánssal történik, hiszen a háborúban ezt használják az ukrán katonák.
Brit részről a felajánlás több mint ezer kiképző egyidejű foglalkoztatását jelenti, melléjük az ország hagyományos szövetségesei további kiképzőket küldtek. Eddig új-zélandi, holland, kanadai, finn, dán kiképzőkről hallani, de a balti országok mellett Németország is fog küldeni katonákat.
azóta pedig felgyorsulni látszanak az események. A kiszivárgó hírek szerint a legfőbb vitás kérdés a kiképzési módszer körül volt. Az egyik javaslat egy lengyel központú „központi” kiképzőbázist vizionált, míg a németek szétszórt, több helyszínen megvalósuló programot szerettek volna.
A legfrissebb információk szerint már a misszió neve is megvan, European Union Military Assistance Mission (EUMAM) néven tízezer katona kiképzését tervezik, de valószínűleg ez egy-egy alapkiképzési ciklusra vonatkozik, azaz évente két-három alkalommal fordulhat meg ennyi ukrán újonc a EUMAM kiképzésein.
A kompromisszum részeként a misszió főhadiszállása Lengyelországban lesz, elképzelhető, hogy az általános lövész kiképzés is ott fog történni, míg a szakfelkészítések az egyes tagországokban. Németország – a Spiegel információi szerint – továbbra is főszerepet kíván játszani részben a saját szimulációs kiképző rendszerei révén, részben a műszaki, egészségügyi és egyéb kiképzési programjaival. A hírekben gyakran szereplő francia (CAESAR) és német (PzH 2000) tüzérségi eszközökre történő kiképzések valószínűleg továbbra is az adott országokban lesznek.
A kercsi híd felrobbantása miatt indított orosz „rakétazápor” ismét előtérbe helyezte a légvédelmi rakétarendszerek szükségességét. Az Egyesült Államok a norvég-amerikai NASAMS rendszer szállítására tett ígéretet hetekkel korábban, Olaf Scholz német kancellár pedig négy IRIS-T légvédelmi rendszer szállítását jelentette be. Hétfőn, amikor is a kijevi német konzulátust is rakétatalálat érte, az orosz támadásokra reagálva a német vezetés jelezte, hogy az első rendszer napokon belül megérkezik Ukrajnába, így valószínű, hogy az ukrán katonák ki/átképzése a német eszközökre is része az EU-s missziónak.
Az EU-s külügyminiszterek október 17-én találkoznak legközelebb, az ő egyetértésüket követően születhet majd meg a hivatalos döntés az EUMAM elindításáról.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Károli Gáspár Református egyetem oktatója
