Lelőtte a katonai parancsnokot egy besorozott férfi Szibériában, Lukasenka kifejtette a véleményét a menekülő oroszokról Putyinnak

Az európai országoknak tisztelettel kell viszonyulniuk Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Lukasenka a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Fehéroroszországéval. “Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk” – hangsúlyozta a fehérorosz elnök. “És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk” – mondta  Putyin.

Lukasenka egyebek között hangot adott véleményének, hogy azok az oroszok, akik külföldre távoztak az oroszországi részleges mozgósítás miatt, haza fognak térni. Úgy vélekedett, hogy a 25 millió mobilizálható ember közül csak 30-50 ezer ember utazott el, olyanok akik egyébként sem lennének “a mi embereink”. “Hadd fussanak! És visszajönnek” – mondta Lukasenka, azt állítva, hogy – a Nyugat által megkérdőjelezett hitelességű és érvénytelennek tartott – 2020-as fehérorosz elnökválasztást követően több ezer olyan ember hagyta el az Fehéroroszországot, aki most “visszakéredzkedik”.

Karácsony Gergely egy rég várt személyes találkozásról posztolt hétfőn a Facebook-oldalán, a főpolgármester ugyanis Prágában futott össze Kijev polgármesterével, Vitalij Klicskóval.

Karácsony kommentben azt ígérte, hamarosan részleteket is közöl majd a találkozóról.

Mint ismert, a két polgármester a háború kezdete óta többször is egyeztetett telefonon, egy alkalommal viszont több nyugat-európai nagyváros vezetőjéhez hasonlóan Karácsonyt is felhívta a kamu-Klicsko.

Aljakszandr Lukasenka hétfőn délelőtt Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyinnal, ahol sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét az orosz elnök által elrendelt részleges mozgósításról és annak közvetlen hatásairól.

A fehérorosz diktátor arról beszélt, áldás lehet álruhában, hogy rengetegen inkább elmenekülnek Oroszországban, minthogy harcoljanak Ukrajnában. Vízválasztónak nevezte a helyzetet, mondván így legalább kiderül, ki kicsoda.

Semmi baj nincs ezzel. Rémhírek terjednek a mozgósításról Fehéroroszországban. Néhányan elhagyták Oroszországot, amelynek 25 milliós mobilizációs tartaléka van. Jó, talán 30 vagy akár 50 ezer ember elmenekült az országból. De képzeld el, mi lenne, ha maradnának. Ezekben az emberekben nem lehet bízni. Hagyd futni őket. Nem tudom, te hogy érzel, de én különösebben nem aggódtam, amikor pár ezren elhagyták Fehéroroszországot 2020-ban

– mondta Putyinnak utalva a két évvel ezelőtti tüntetéshullámra.

Lukasenka úgy folytatta, ezek az emberek most már haza akarnának költözni.

Akik elhagyták Oroszországot, szintén visszajönnek majd. Csak el kell döntened, mit teszel velük: hagyod bejönni őket vagy sem. Amit tettek, az rossz

– közölte.

Kazahsztán nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai régiók esetleges Oroszországhoz csatolását az ott rendezett népszavazások nyomán – jelentette be hétfőn a közép-ázsiai ország külügyminisztériuma.

A referendumok ügyében Kazahsztán tartja magát az államok területi egységének elvéhez

– jelentette ki Ajbek Szmadijarov külügyi szóvivő. Hozzátette: Asztana kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a szemben álló felek politikai úton rendezzék a vitás kérdéseket, és kiemelte, hogy a kazah kormány legfontosabb célja a globális és a régiós stabilitás megőrzése.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök több ízben, köztük a közelmúltban az ENSZ fórumán is világosan kinyilvánította a nemzetközi jog alapelvei feltétlen betartásának fontosságát. Ez az ENSZ alapokmányán nyugszik, és tartalmazza a tagállamoknak a béke és az országok területi egysége megőrzéséért viselt felelősségét – mutatott rá. (MTI)

A Reuters a fehérorosz állami sajtóra hivatkozva azt írja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Moszkvában tárgyal fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával.

A két ország szoros kapcsolatot ápol egymással, az oroszok csapatokat, repülőgépeket és felszereléseket is állomásoztatnak a háború kezdete óta Fehéroroszországban, ahonnan korábban támadásokat is indítottak Ukrajna ellen.

Lukasenka egyébként a hétvégén kizárta, hogy Minszk Moszkvához hasonlóan mozgósítást rendeljen el.

Egy orosz férfi lelőtt egy helyi katonai parancsnokot Szibériában, miután közölte vele, hogy nem fog harcolni Ukrajnában, írja a Guardian.

Az incidens Irkutszk régiójában, a 85 ezres lakosságú Uszty-Ilimszk városában történt.

Az esetről nyilvánosságra került videón az látszik, hogy az elkövető testközelből nyitott tüzet a parancsnokra, a lövések hallatán a többi besorozásra váró férfi pedig kirohant a teremből.

Video of a Russian man opening fire and killing the military commandant in a draft centre in the city of Úst-Ilimsk in Irkutsk region. The military commandant was the head of the local draft committee. He has died, according to reports. pic.twitter.com/knnWNJxE9Y

— Andrew Roth (@Andrew__Roth) September 26, 2022

Sajtóhírek szerint a férfi legalább három lövést leadott.

Arról ellentmondásos hírek láttak napvilágot, hogy a parancsnok meghalt-e. Egy másik videó tanúsága szerint az épületből hordágyon vitték el, de nem mozgott.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CBS 60 Minutes című műsorának adott interjújában beszélt arról, hogy az ország kormánya nyilvánosan és hivatalos úton is jelezte Oroszországnak, hagyják abba a megfontolatlan beszédet a nukleáris fegyverek használatáról.

Moszkvának hallania kell tőlünk azt, hogy a következmények szörnyűek lennének. Ezt rendkívül világosan elmondtuk

– fogalmazott a tárcavezető.

Blinken azt is mondta, ha Putyin úgy döntene, hogy nukleáris fegyvert vet be, akkor a Kreml falain belül aligha lenne ezzel szemben ellenállás, a hatalom feletti kontroll hiánya ugyanis az autokráciák Achilles-sarka.

Mint fogalmazott,

általában nincs senki, akinek van felhatalmazása elmondani az igazat a hatalom számára. Oroszország magát keverte bele ebbe, mert nincs a rendszerben senki, aki elmondaná Putyinnak, hogy rossz az, amit csinál.

Szerinte Putyin számára egyetlen háborúból kivezető út létezik, ami az, ha befejezi az egészet. Közölte, ha az oroszok abbahagyják a harcot, akkor a háború ér véget, ellenben ha az ukránok teszik le a fegyvert, akkor nekik van végük.

A részleges mozgósítás bejelentése óta 261 ezer férfi hagyta el Oroszországot az FSZB jelentése szerint, írja a Novaja Gazetára hivatkozva a 444.hu. Az orosz lap szerint az FSZB adatainak hitelessége megkérdőjelezhető, mivel az korábban „nem dolgozott ilyen gyorsan.”

A biztonsági és védelmi minisztérium képes lehet meggyőzni Putyint, hogy zárja le a határokat a hadköteles korú férfiak előtt, „mielőtt túl késő lenne.” Ugyanakkor „a vezetőknek szeptember második felében nem lesz találkozójuk az elnökkel” – mondta a forrás a lapnak. A hónap elején a vezetők hetente többször is találkoztak az elnökkel. Az újság információi szerint ugyanakkor a mozgósítás bejelentése után Vlagyimir Putyin egy hétre Valdajba ment pihenni.

Korábban az orosz média azt közölte, hogy a hatóságok Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék elcsatolásáról szóló „népszavazások” után lezárják a határokat a hadköteles korú férfiak előtt.

Összecsaptak a rendőrökkel a részleges mozgósítás ellen tüntetők az oroszországi Dagesztánban vasárnap, számolt be róla a BBC.

Mahacskala városában több mint 100 embert vettek őrizetbe a hatóságok.

Ugyan már szombaton több nagyvárosban tüntettek a tartalékosok mozgósítása ellen Oroszországban, az ritkaságnak számít, hogy a főként muszlimok által lakott Dagesztánban az emberek erőszakkal lépjenek fel a rendőrökkel szemben.

Dagestan is rapidly becoming Russia’s most ‘troublesome’ region. This morning locals gathered to protest against the mobilisation on the Khasavyurt-Makhachkala highway near the village of Endirei. Machine gun fire can be heard pic.twitter.com/sfNcH7dxwZ

— Tadeusz Giczan (@TadeuszGiczan) September 25, 2022

Az egyenruhások figyelmeztető lövéseket is leadtak, de sokkolót és gumibotot is alkalmaztak a tüntetők visszaszorítása érdekében.

In #Makhachkala, #Dagestan the detention of a protester was prevented. pic.twitter.com/DybiOoZPmr

— NEXTA (@nexta_tv) September 25, 2022

Mindeközben a helyi lakosok lezárták az Endirey faluja vezető utat annak érdekében, hogy a tisztviselők ne tudják elvinni a fiatal férfiakat onnan a háborúba.

Az ukrán kormány Twitter-oldalán megosztott felvételen az látszik, ahogy dagesztáni nők magyarázzák el a rendőröknek, mi a bajuk a mozgósítással.

Nem vagyunk vakok. Oroszország támadt meg Ukrajnát. Oroszország idegen földön van. Nemet mondunk a háborúra

– fogalmaztak.

«We are not blind! Russia attacked Ukraine. Russia is on foreign soil. No to war!” Dagestan women protest Putin’s criminal mobilization. We thank them for their bravery and urge others to join. Do not let Putin pay for his failed military adventures with lives of your close ones. pic.twitter.com/B1Q63SYbGV

— Ukraine / Україна (@Ukraine) September 25, 2022

Szergej Melikov, Dagesztán kormányzója nem sokkal később próbálta lehűteni a kedélyeket. Szerinte hibákat követtek el a mozgósítás során.

Korábban már elmondtam, de most megismétlem: a részleges mozgósítást azon kritériumok mellett kell megvalósítani, ahogy azt az elnök elrendelte

– írta a Telegram-csatornáján.

Dagesztánból már eddig is több ezer katona ment harcolni az ukrajnai háborúba, és sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint bármely más orosz tartomány. Szeptember elejéig 301 dagesztáni katona halt meg a fegyveres összecsapásokban, ami tízszer annyi, mint amit a moszkvai egységektől jelentettek.