Élő Nagyvilág

Putyin bejelentése után villámgyorsan elkapkodták az egyirányú repülőjegyeket Oroszországban

SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / AFP
SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / AFP
  • Az összes repülőjegyet elkapkodták Oroszországból a részleges mozgósítás hírére.
  • Az északkeleti ukrán ellentámadás után beszédet mondott Vlagyimir Putyin: részleges mozgósítást jelentett be, behívják a tartalékosokat.
  • Előrehozhatják a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai népszavazásokat, melyeken az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról döntenek.
  • Antony Blinken az Egyesült Államok külügyminiszter kijelentette, hogy országa soha nem fogja elismerni az orosz igényeket Ukrajna elcsatolt részeire.
  • A világ számos további vezetője kijelentette, hogy nem ismeri el a népszavazást vagy újabb ukrán területek elcsatolását.
  • Keddi élő közvetítésünket itt olvashatják.

Ezer fölött a tüntetéseken őrizetbe vett állampolgárok száma

Az OVD-Info független megfigyelőcsoport szerint mostanra már  több mint 1178 embert vettek őrizetbe Oroszország 38 városában, a fogvatartottak többsége Moszkvában és Szentpéterváron van – számolt be újfent a fejleményeről a The Guardian.

A tiltakozáshullámra Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kiadott, részleges katonai mozgósításra vonatkozó parancsa adott okot. Ennek keretében becslések szerint 300 ezer orosz embert mozgósíthatnak az Ukrajna ellen februárban elkezdett átfogó katonai offenzívában.

OLGA MALTSEVA / AFP Egy szentpétervári tüntetésen készített felvétel.

Putyin Oroszország szabadságáért, Kirlill pártiárka a néppel szembeni gyűlölet miatt aggódik

Miközben Oroszország-szerte százakat vesznek őrizetbe, amiért tiltakozó akciókba kezdtek 300 ezer orosz állampolgár katonai mozgósítása ellen, a magyar állami hírügynökség hírfolyamában megjelent egy tudósítás Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédéről, amelyet Velikij Novgorodban mondott el az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulója alkalmából megrendezett szerdai megemlékezésen.

Az MTI moszkvai tudósítója az alábbiakat idézi az orosz elnök ünnepi beszédéből:

Az 1160 év alatt biztosan megtanultuk, hogy Oroszország számára halálosan veszélyes, ha akár csak átmenetileg is meggyengíti szuverenitását, ha feladja nemzeti érdekeit. Ilyen időszakokban Oroszországnak a puszta léte is veszélybe került; senki ne számítson többé tőlünk ilyen hibára. Nem engedünk a zsarolásnak és a megfélemlítésnek.

Gavriil GRIGOROV / SPUTNIK / AFP

A fenyegetettség hangjai után a büszkeség kerül előtérbe:

A civilizációnk különleges, a saját útját járja, és ebben egy cseppnyi önhittség és felsőbbrendűségi érzés sincs. Ez a civilizáció a miénk, ez a legfontosabb számunkra.

Majd a bizonyosság:

Senki sem képes betiltani vagy eltörölni egyedülálló civilizációnkat és gazdag kultúránkat.

És a haza szabadsága, amiért harcolni érdemes:

És a hazánkért, a szülőföldünkért, amelyből csak egy van nekünk, a szabadságunkért, függetlenségünkért és szuverenitásunkért, a kultúránkért és hagyományainkért harcolni fogunk, megvédjük őket őseink és utódaink nevében, Oroszország, valamint az ország nagy történelme és nagy jövője érdekében.

A tudósító nem mulasztja el ismertetni az orosz ortodox egyház fejének, Kirill pátriárkának a gondolatait sem, aki szerdán, a moszkvai Fogantatás kolostorában megtartott liturgiát követően beszélt arról, hogy az orosz ortodox egyház egysége a béke garanciája Ukrajnában.

Az egyházfő úgy látja, külső erők próbálják „átformálni” az ukrán népet, és „ellenségessé tenni Oroszországgal szemben”. Ilyen körülmények között pedig szerinte fontos, hogy a hívők ne engedjenek a gyűlöletnek magával a néppel szemben.

Szabadon engedtek tíz külföldi hadifoglyot az oroszok által támogatott donyecki szakadárok

Kiszabadult tíz külföldi állampolgár, akiket a szakadár Donyecki Köztársaságban tartottak hadifogolyként – írja a Guardian. A szabadon engedettek között van amerikai, brit, horvát, marokkói és svéd állampolgár is, közölte a szaúd-arábiai külügyminisztérium, amely segédkezett a tárgyalásokban.

A tárca nem közölt neveket, de Robert Jenrick, az angol parlament alsóházának képviselője bejelentette, hogy köztük van Aiden Aslin is, aki két társával, a szintén brit Shaun Pinnerrel és a marokkói Saaudun Brahimmal együtt nyáron ítéltek halálra zsoldosság vádjával. Aslin és Pinner négy éve léptek be az ukrán tengerészgyalogsághoz, az orosz állami média azonban zsoldosként ábrázolta a férfiakat.

Liz Truss brit kormányfő megköszönte a szaúdiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítségét, hozzátéve, hogy összesen öt brit állampolgárt mentettek ki.

Már több mint hétszáz tiltakozót vettek őrizetbe Oroszországban

Mostanra több mint 700 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban. Az OVD-Info független megfigyelőcsoport szerint Oroszország tucatnyi városában zajlottak a letartóztatások, miután a lakosság egy része tiltakozott az orosz állampolgárok részleges katonai mozgósítása ellen, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelt el.

Alexander NEMENOV / AFP
Alexander NEMENOV / AFP A moszkvai tüntetés egyik, rendőrök által elvezetett résztvevője.

Több száz embert tartóztattak le Szentpéterváron és Moszkvában, és fényképek kerültek elő, amelyeken a rendőrség gumibotokat vetett be a tüntetők ellen.

Biden: Oroszország szégyentelenül megsértette az ENSZ alapokmányát

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta az ENSZ Közgyűlés ülésén a küldötteknek, hogy Oroszország „szégyentelenül megsértette” az ENSZ alapokmányát az Ukrajna ellen indított „brutális, szükségtelen háborúval”.

Anna Moneymaker / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Putyin elnök mozgósítási beszédét és nukleáris fenyegetéseit kommentálva kijelentette, hogy „a világnak olyanként kell látnia ezeket a felháborító cselekedeteket, mint amilyenek”.

Oroszországot Biden azzal is vádolta, hogy el akarja törölni Ukrajna államként való létét, de kijelentette, hogy az ENSZ továbbra is „egyértelműen elítéli” Moszkva cselekedeteit.

Biden arra biztatta a világ népeit, hogy vállalják szerepet újra a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában. Putyin atomfegyverrel való fenyegetéseiről azt mondta:

Az atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad elkezdeni

Az energiaválságra kitérve azt mondta, az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy egyetlen ország se tudja újra „fegyverként használni az energiát”.

Zárásként az amerikai elnök elismerte, hogy a világ vezetői komoly kihívásokkal néznek szembe – különösen az emberi jogok megsértése területén. Az országoknak szerinte tartózkodniuk kell attól, hogy „passzív tanúi legyenek a történelemnek”, azt mondta, hogy inkább legyenek „a történelem alakítói”.

Nagyjából száz embert tartóztattak le Oroszországban tüntetésen való részvételért

Mintegy száz embert tartóztattak le Oroszország-szerte a tüntetéseken, miután Vlagyimir Putyin elnök részleges katonai mozgósítást jelentett be, hogy növeljék a csapatok rendelkezésre állását az ukrajnai háborúban.

Oroszország-szerte több városban tüntetések indultak, ezeken egyenként mindössze néhány tucat ember vett részt.

Az OVD-Info független megfigyelőcsoport összesítése szerint Irkutszkban és Krasznojarszkban, Jekatyerinburgban, Cseljabinszkban, Novoszibirszkben, Ulan-Udében, Tomszkban, Ufában, Permben, Belgorodban és Moszkvában történtek letartóztatások.

A moszkvai ügyészség szerdán közleményt adott ki, amelyben 15 év börtönnel fenyegeti a tüntetéseken részt vevő állampolgárokat.

(CNN)

Putyin pánikol a holland miniszterelnök szerint

Vlagyimir Putyin orosz elnök pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán Hágában a parlament ülésén.

Rutte véleménye szerint nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy „érdekes eszközökhöz nyúljon”. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet.

Tény, hogy az oroszok egy Magyarország méretű területet foglaltak el Ukrajnában. Ennek biztosan nincs vége. Óvatosnak kell maradnunk, és továbbra is támogatnunk kell Kijevet,

hívta fel a figyelmet.

Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Ruttét hidegen hagyták a nukleáris erő esetleges bevetésére utaló orosz kijelentések. Véleménye szerint „ez csak egyfajta retorika, amilyet egyre gyakrabban hallani”. Azt is hozzátette, úgy véli, „az oroszoknak inkább pihenniük kellene egy keveset”.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök szerdán hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel.

Úgy gondolom, hogy nyugalomra van szükség. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni,

jelentette ki a belga közmédiának nyilatkozva. De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, „a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette”.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának. „Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” – hangsúlyozta.

(MTI)

Stoltenberg: Putyin nagyon elszámolta a magát

„Meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverek bevetésére utaló kijelentését szerdán.

A Reutersnek emellett azt mondta: a mozgósítás ugyan nem meglepetés, de kiélezi a február 24. óta tartó konfliktust.

Stoltenberg szerint Putyin lépései azt mutatják, „hogy a háború nem az ő tervei szerint alakul”, az orosz csapatok rosszul felszereltek, nem megfelelő a parancsnokság és az irányítás, és egyértelmű, hogy az orosz elnök „nagyon elszámolta magát”.

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A korábban oroszbarát cseh elnök Ukrajna nagyobb támogatására szólított fel

Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz – reagált Milos Zeman cseh államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére arról, hogy Oroszország részleges mozgósítást rendelt el ukrajnai hadműveletével kapcsolatban.

Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren,

vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jirí Ovcácek szóvivő hozta nyilvánosságra a Twitteren.

Milos Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta.

Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással „az ukrajnai háború további fokozására törekszik”. A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni. Az uniós országok egyetértenek abban, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, mégpedig humanitárius, katonai és pénzügyi téren egyaránt – szögezte le nyilatkozatában a cseh kormányfő.

Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szerinte azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök „nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik”, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy „hagyjon fel felelőtlen viselkedésével”.

Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként,

hangsúlyozta Stano.

Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban.

Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, „bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek”, az EU azt soha nem fogja elismerni.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta:

A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak.

Hozzátette: „ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát”.

(MTI)

Zelenszkij: A világ nem fogja megengedni Putyinnak, hogy atomfegyverhez nyúljon

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a német BILD TV-nek adott interjújában kijelentette: nem hiszi, hogy a világ megengedi Vlagyimir Putyinnak, hogy atomfegyvert vessen be az általa továbbra is „különleges katonai műveletnek” nevezett, Ukrajna elleni átfogó katonai offenzíva során. Közölte azt is: folytatja az orosz csapatok által elfoglalt ukrán területek felszabadítását.

Zelenszkij néhány órával azután jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy az orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be.

Nem hiszem, hogy használni fogja ezeket a fegyvereket. Nem hiszem, hogy a világ megengedi neki, hogy ezeket a fegyvereket használja

– idézik Zelenszkij mondatait.

AFP PHOTO / UKRAINE PRESIDENCY

Szijjártó szerint a 25. órában vagyunk, és el kell kezdeni a béketágyalásokat

Már nem is a 24., hanem a 25. órában vagyunk, ezért mielőbb véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, amihez az érintett feleknek az ENSZ közgyűlési hetét kihasználva végre komoly párbeszédet kellene kezdeniük – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A tárcavezető az M1-nek adott interjújában a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (…) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással,

szögezte le.

Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének,

tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság. Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy Kelet és Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül, ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések. Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló magas szintű ülésen is.

Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor. „A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.

(MTI)

Oroszországban már el is kezdődtek a Putyin mozgósítása elleni tüntetések

Megkezdődtek Oroszországban azok a tüntetések,  amelyek Vlagyimir Putyin bejelentése ellen tiltakoznak, miszerint a tartalékosok részleges mozgósítását rendelik el az Ukrajnában zajló úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

A háborúellenes Veszna mozgalom a mozgósítás elleni tiltakozásul ma helyi idő szerint este hét órára tüntetéseket hirdetett Oroszország városaiba. A szervezők a honlapon közzétett felhívásban azt írták:

Nem kell meghalnod Putyinért. Szükségük van rád Oroszországban azoknak, akik szeretnek. A hatóságok számára te csak ágyútöltelék vagy, akit minden értelem és cél nélkül herdálnak el.

Egy tüntetőt előállítanak a rendőrök Moszkvában, a katonai mozgósítás ellen szervezett tüntetésen 2022. szeptember 21-én.

Egyúttal felszólítják az orosz hadsereg egységeiben és a frontokon szolgálatot teljesítő katonákat, hogy tagadják meg a szolgálatot, illetve a lehető leghamarabb adják meg magukat. A mozgósítások elleni tiltakozások egyelőre kisebb léptékűek Oroszország számos városában, ám elvétve így is letartóztatások kísérik az akciókat.

A Wall Street Journal tudósítója, Matthew Luxmoore a Twitteren osztott meg pár képet a tiltakozókról és a rendőri fellépés előkészületeiről:

Az orosz ellenzék tüntetésekre szólított fel a háború ellen

Az orosz ellenzék szerdán tiltakozásra szólított fel Vlagyimir Putyin elnök ellen, aki aznap reggel elrendelte 300 ezer tartalékos mozgósítását. Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető azt mondta, hogy Putyin még több orosz embert küld a halálba egy kudarcos háború miatt.

Egyértelmű, hogy a bűnös háború egyre rosszabb, egyre mélyül, és Putyin igyekszik minél több embert belekeverni ebbe,

üzente a börtönből Navalnij, az ügyvédei által rögzített és nyilvánosságra hozott videofelvételen. „Emberek százezreit akarja bemocskolni (Putyin) ezzel a vérrel” – hangoztatta Navalnij.

SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP Alekszej Navalnij 2021. február 20-án, a moszkvai tárgyalásán.

A február 24-i invázió óta Putyin keményen fellépett a másként gondolkodók és a média ellen: több ezer embert tartóztattak le a háborúellenes tüntetéseken, és egy új törvény 15 év börtönbüntetést ír elő azoknak, akik „álhíreket” terjesztenek a hadseregről.

Az orosz állami televízió a kritikusokat árulóknak állítja be, akik a Nyugat zsoldjában állnak. Putyin szerint az ország harcban áll a Nyugattal Ukrajna miatt, amelyet szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei arra használnak fel, hogy elpusztítsák Oroszországot – írta jelentésében a Reuters. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy orosz háborúellenes csoportok utcai tüntetésekre szólítottak fel a mozgósítási parancs ellen.

Ez azt jelenti, hogy orosz férfiak ezreit – apáinkat, testvéreinket és férjeinket – a háború húsdarálójába vetik,

közölte a Veszna jogvédő, háborúellenes központ.

Most a háború minden otthonba és minden családba eljutott.

A szervezet egyben felszólította az oroszokat, hogy szerdán vonuljanak utcára a nagyobb városokban.

A Kreml által „különleges katonai műveletnek” nevezett háború február 24-i kezdete utáni napokban a rohamrendőrök lecsaptak az éjszakai utcai tüntetések résztvevőire, és az OVD-Info tüntetővédelmi szervezet szerint legalább 16 ezer tüntetőt vettek őrizetbe.

(MTI)

Morawiecki: Putyin mozgósítására válaszolni kell

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán.

Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását – értékelte a lengyel miniszterelnök. Szerinte az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét.

Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni.

Artur Widak / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal. Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket

Megígérte, hogy ő személyesen is készül mozgósítani és segítséget szervezni Nyugat-Európában.

Lettország nem ad ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak

A lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak – jelentette be szerdán Edgars Rinkevics lett külügyminiszter.

A politikus a Twitter közösségi oldalán azt írta, hogy biztonsági okokból Lettország nem ad ki humanitárius vagy más típusú vízumot a mozgósítást elkerülő orosz állampolgároknak, és nem változtat a szeptember 19-én bevezetett határátlépési korlátozásokon sem a schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárok számára.

Fatih Kurt / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Lettország, Litvánia és Észtország szeptember 19-e óta korlátozza a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Lengyelország később szintén csatlakozik hozzájuk. A balti államok fenntartották a mentességet az ellenzékiek, a családtagok, a tartózkodási engedéllyel rendelkezők, a diplomáciai képviseletek munkatársai számára, valamint humanitárius ügyekben, az áruszállítás és a közlekedési szolgáltatások megkönnyítésére, valamint a Kalinyingrádba be- és kiutazók részére.

(MTI)

Villámgyorsan megteltek az Oroszországból induló egyirányú járatok Putyin bejelentése után

Szerdán villámgyorsan elkapkodták az Oroszországból induló egyirányú repülőjegyeket, miután reggel Vlagyimir Putyin elnök elrendelte 300 ezer tartalékos katona azonnali behívását.

A televíziós beszéd felébresztette a félelmet a lakosságban, hogy egyes harcképes korú férfiaknak megtiltják a kiutazást Oroszországból, ugyanakkor Szergej Sojgu védelmi miniszter később közölte, hogy a részleges mozgósításban azok vesznek részt, akik katonai tapasztalattal rendelkeznek.

 Ennek ellenére a Google Trends adatai szerint megugrott az Aviasalesre irányuló keresések száma, amely Oroszország legnépszerűbb repülőjegy-értékesítő weboldala.

Az Aviasales adatai szerint a Moszkvából a törökországi Isztambulba és az örményországi Jerevánba – mindkét célállomásra vízum nélkül utazhatnak az oroszok – induló közvetlen járatok már szerdán megteltek.

(Reuters)

Újranyitott a McDonald's Kijevben

Miközben Putyin elrendelte a részleges mozgósítást Oroszországban (ahonnan a háború kirobbanása után kivonult a gyorsétteremlánc), Kijevben a McDonald’s három éttermét is újranyitotta.

Kapcsolódó
„Visszatértek a háború előtti idők” – újra kinyitott a McDonald's Kijevben
A helyiek órákon át álltak sorban az éttermek előtt, amik egy kicsit visszahozták azokat az időket, amikor még nem volt háború az országban.

Brit védelmi miniszter: Putyin elismerte, hogy kudarcot vallott

Vlagyimir Putyin elnök bejelentése az orosz állampolgárok részleges mozgósításáról annak elismerése, hogy Moszkva ukrajnai inváziója kudarcot vallott

–  jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A vezető brit tisztviselő szerint Putyin szerdai beszéde, amelyben részleges katonai mozgósítást hirdetett és nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzött, azt jelezte, hogy Ukrajna áll nyerésre.

Philip Davali / Ritzau Scanpix / AFP

Az, hogy Putyin elnök megszegte azon ígéretét, hogy nem mozgósítja a lakosság egy részét, továbbá, hogy Ukrajna egyes részeinek az elcsatolása mellett döntött, annak beismerése, hogy inváziója kudarcra van ítélve

– szögezte le Wallace egy nyilatkozatban.

A védelmi miniszter szerint Putyin és a védelmi minisztere – Szergej Sojgu –  saját állampolgárainak tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve, rossz utasításokkal ellátva.

Semmilyen fenyegetés és propaganda nem tudja elfedni azt a tényt, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút, a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig világszerte számkivetetté válik.

– zárja gondolatait a védelmi miniszer.

(CNN)

Blinken: Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni az orosz igényeket az elcsatolt ukrajnai országrészekre

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni az orosz igényeket Ukrajna elcsatolt részeire, akkor sem, ha a népszavazásokat megtartják.

Ha Oroszország valóban megrendezi ezeket a látszatnépszavazásokat, az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség soha nem fogja elismerni Oroszország igényeit Ukrajna elcsatolt részeire. Továbbra is az ukrán nép mellett állunk

– jelentette ki a tárcavezető.

A világ számos vezetője jelezte, hogy nem tekinti érvényesnek az oroszok által tervezett donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai népszavazások eredményét – melyeken a megszállt területek lakói az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról dönthetnek – vagy újabb ukrán területek újabb annektálását. Emmanuel Macron francia elnök  paródiának nevezte az oroszok tervét.

(Guardian)

Fiala Putyin mozgósításáról: Oroszország az egyedüli agresszor

A Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges mozgósítás újabb kísérlet az Oroszország által indított ukrajnai háború további eszkalálására, és újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor. Szükség van az Ukrajnának nyújtott segítségre, és ezt a saját érdekünkben továbbra is folytatnunk kell.

írja Twitter bejegyzésében Petr Fiala, Csehország miniszterelnöke.

Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Klicsko: A gonoszt a gyökerétől kell kiirtani és nem béketárgyalásokról kell beszélni

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is reagált Vlagyimir Putyin ma reggeli bejelentésére. Szerinte a Putyin által bejelentett mozgósítás és nukleáris fenyegetés nem segíti Oroszországot célja elérésében, vagyis hogy meghódítsa Ukrajnát. Sőt ellenkezőleg, Klicsko szerint Putyin ezzel a döntéssel maga alatt vágja a fát,

a civilizált világnak pedig végre meg kell értenie, hogy a gonoszt a gyökerétől kell kiirtani, nem pedig béketárgyalásokról beszélni.

Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Menczer: Szenvedési verseny van

Brüsszel ígéretével szemben az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét, és az sem igaz, hogy ezek a szankciók jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerda reggel az M1-en. Menczer szerint

elindult egy szenvedési verseny, és a brüsszeli politikusok úgy látják, hogy ha mi többet szenvedtünk, mint az oroszok, ha átszenvedtük magunkat ezen a történeten, akkor minden rendben lesz. Csakhogy nem ezt ígérték, nem azt ígérték, hogy nekünk kell többet szenvednünk

Menczer azt is elmondta, hogy: aki a jelenlegi helyzetben a hosszú távú kilátásokról beszél, nem érzékeli a politikai realitást, vagyis a jelenlegi problémák súlyát.

Podoljak Putyinnak: Minden a terv szerint halad, ugye?

Számítani lehetett arra, hogy Oroszországban mozgósítást fognak elrendelni, és ez az intézkedés azt mutatja, hogy a háború Ukrajnában nem Moszkva tervei szerint zajlik – mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Reutersnek.

Podoljak üzenetében utalt arra, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás nagyon népszerűtlen lesz. Hozzátette azt is, hogy Putyin szerinte igyekszik a Nyugatra hárítani a felelősséget az indokolatlanul megindított háború és Oroszország egyre romló gazdasági helyzete miatt.

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A háromnapos háború 210. napja. Az oroszok, akik Ukrajna megsemmisítését követelték, végül az alábbiakat kapták meg: 1. Mozgósítás. 2. Lezárt határok, bankszámlák zárolása. 3. Börtön a dezertálásért. Még mindig minden a terv szerint halad, ugye? Az életnek nagyszerű humora van.

– fogalmazott a döntést követően Twitter bejegyzésében Podoljak.

(MTI/CNN)

Olvasói sztorik