Élő Nagyvilág

Zaporizzsjai atomerőmű: lekapcsolódott az utolsó vezeték is az ukrán hálózatról

Dmytro Smolyenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dmytro Smolyenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
  • Több települést is sikerült visszafoglalniuk az ukrán csapatoknak Volodimir Zelenszkij szerint.
  • A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok nem akarnak a Donbásznál tovább menni.
  • Információs iroda nyílt a menekülteknek Budapesten.
  • Vészesen fogynak az EU fegyverkészletei, Josep Borrell szerint ezt a problémát a tagállamoknak közösen kell megoldania.
  • Az Enerhoatom közlése szerint megszakadt az összeköttetés a zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán hálózat között.
  • Peszkov szerint az uniós külügyi vezető diplomataként eljelentéktelenítette magát.
  • Az előző nap híreit itt olvashatják. 

Von der Leyen: Putyin fegyverként használja az energiát

Az Európai Bizottság elnöke a twitteren írt arról, hogy az oroszok technikai hibákra hivatkozva teljesen elzárnák a gázszállítást Európába. Ursula von der Leyen azt írja,

Putyin fegyverként használja az energiát, amikor elzárja a forrásokat és manipulálja a piacokat. Nem fog neki sikerülni. Európa túl fogja élni. Az Európai Bizottság pedig már készül arra, hogy bemutassa a tervet, amivel a családokat és az üzleteket segítené az energiaárakkal kapcsolatban.

Von der Leyen meg is villantott néhány javaslatot a tervből, amin dolgoznak. Ami a legérdekesebb, hogy szerepel köztük az orosz gázra rakott ársapka is.

A Gazprom szerint robbanásveszélyes lenne, ha tovább üzemeltetnék az Északi Áramlatot

Tűz- vagy robbanásveszélyes lenne az Északi Áramlat gázvezeték Portovaja kompresszorállomásán lévő Trent 60-as gázturbina további üzemeltetése az olajszivárgás kijavítása nélkül – közölte a Gazprom orosz állami gázvállalat hétfőn este.

A Gazprom pénteken jelentette be, hogy az eredeti tervek szerint háromnapos karbantartásra leállított Északi Áramlat-1 nem tudta folytatni működését, mert az egyetlen üzemben lévő Trent 60-as egységénél olajszivárgás lépett fel.

A gázvezetéket a tervezett karbantartás után szombaton kellett volna ismét üzembe helyezni, azonban a gázszállítás hétfőn sem indult újra.

A német Siemens Energy szóvivője úgy reagált, hogy a cége a Gazprom megállapítását nem tekinti technikai indoknak a vezeték leállítására.

A gázturbina egység további üzemeltetése a feltárt hibák megszüntetése nélkül tűz- vagy robbanásveszélyt jelent, azaz az egész üzem ipari biztonságát érinti

– közölte Telegram-csatornáján a Gazprom.

Az orosz gázvállalat rámutatott, hogy korábban más turbináknál is észleltek hasonló szivárgást, ami rendszerszintű hibára vall.

(MTI)

Enerhoatom: megszakadt az összeköttetés a zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán hálózat között

Az orosz erők ágyúzásai okozta tűz miatt lekapcsolódott az utolsó vezeték is, amely a zaporizzsjai atomerőműben megtermelt áramot továbbította az ukrán hálózatba – közölte hétfő délután az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson kiadott közlemény szerint egy 330 kilovoltos villamosenergia-átviteli vezeték kapcsolódott le. Az Enerhoatom kiemelte, hogy ez volt az utolsó vezeték, amely összekötötte a zaporizzsjai atomerőmű és a hőerőmű közti csomópontot Ukrajna energiarendszerével. Ennek következményeként a 6-os számú energiablokk lemerült, és lekapcsolódott a hálózatról, és most csak a nukleáris létesítmény saját áramszükségleteit elégíti ki.

A vállalat közlése szerint az atomerőművet az ukrán energiahálózattal összekötő többi vezeték már korábban megsérült. Megjegyezték, hogy az orosz erők az elmúlt három napban intenzíven ágyúzták az atomerőmű környékét.

Az ukrán főügyészség a Telegramon közölte, hogy hétfőn orosz tüzérségi támadás érte a keleti országrészben lévő Harkiv megyei Zolocsiv falut, aminek következtében két civil lakos, egy 39 és egy 52 éves férfi életét vesztette. Hét lakóházban és egy autóban keletkeztek károk.

Délután az ország nyugati-középső részében lévő Vinnicja megyében megszólaltak a légoltalmi szirénák – számolt be Szerhij Borzov, a régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem jól működött. Kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken a riasztás végéig. További részletekről egyelőre nincs információ.

Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy speciális egységei különleges műveletet hajtottak végre Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Kamjanka-Dnyiprovszkában, ahol megsemmisítették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bázisát és a régió Oroszországhoz csatlakozásáról tervezett “népszavazás” szavazócéduláinak raktárát. Közölték, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, de a helyi civil lakosok közül senki sem sérült meg. Az orosz erők kijárási tilalmat rendeltek el a településen, és katonai helikoptereket észleltek a város felett – írta a hírszerzés közleményében.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten tartalékegységeket készítenek fel Ukrajna más területein való bevetésre, és hogy az ukrán erők zárótűz alatt tartják azokat az útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok bejuthatnának a háború elején orosz megszállás alá került Herszon megyébe.

Humenyuk szerint a herszoni régióban minden stratégiai híd alkalmatlanná vált nehézfegyverek áthaladására, és a déli védelmi erők már három orosz pontonátkelőhelyet is megsemmisítettek.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren felszólította az Oroszország által megszállt területek lakosait, hogy készüljenek fel régiójuk felszabadítására: szereljék fel az óvóhelyeket, készletezzenek ivóvizet, és töltsék fel az akkumulátorokat.

Arra kérjük a megszállt területek, köztük a Krím félsziget lakóit, hogy kövessék a hatóságok közleményeit az ajánlások betartásával kapcsolatban. Különösen most szereljék fel jól az óvóhelyeket, készletezzenek be elegendő vizet, és töltsék fel a pótakkumulátorokat

– írta a tisztségviselő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy egy hete – az ukrán ellentámadások kezdetekor – sürgős evakuálásra szólította fel az ukrán vezetés a megszállt területeken, különösen a délen lakó ukránokat.

Peszkov szerint az uniós külügyi vezető diplomataként eljelentéktelenítette magát

Azzal, hogy „fasiszta államnak” nevezte Oroszországot, Josep Borrell, az uniós külügyi szolgálat vezetője diplomataként teljesen jelentéktelenné tette magát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Az ilyen kijelentésekkel Borrell úr diplomataként teljesen lenullázza magát. Természetesen mostantól nem lehetnek relevánsak az Oroszországgal és a vele folytatott kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozatai

– mondta Peszkov.

A News.ru hírportál sajtójelentésekre hivatkozva azt írta, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Kreml szóvivője által nehezményezett kijelentést az Európai Parlament prágai parlamentközi konferenciáján tette, az Európai Bizottság portálján keresztül online bejelentkezve.

Az uniós fődiplomata az eseményen az angolról áttért anyanyelvére, a spanyolra. A szinkrontolmácscsere után Borrell hangja már nem hallatszott, a spanyol fordításban viszont a képviselők egyik kérdésére adott válasza így végződött:

Egyelőre nincs konkrét tervünk arra, hogyan győzzük le a fasiszta Oroszországot és annak fasiszta rezsimjét.

Később Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője azt mondta, hogy Borrell nem nevezte Oroszországot „fasiszta államnak vagy fasiszta rezsimnek”, és hogy szerinte fordítási hiba történt.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Borrellnek a „fasiszta államról és fasiszta rezsimről” szóló szavait az Egyesült Államokra kellett volna tartogatnia, mert a Fehér Ház szóvivője fasisztának minősítette az amerikai republikánusokat.

Hajrá, Josep!

– írta Zaharova.

(MTI)

Hazaárulás miatt 22 év fegyházra ítéltek egy újságírót Oroszországban

Hazaárulás vádjában bűnösnek találta és 22 évi fegyházbüntetésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn Ivan Szafronovot, a Roszkoszmosz vezérigazgatójának tanácsadóját, a Kommerszant és a Vedomosztyi lapok volt katonai szakíróját.

A TASZSZ hírügynökség szerint hazaárulás ügyében ez volt az orosz bíróságok gyakorlatában az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete. Halmazati büntetésként a 32 éves Szafronovra még félmillió rubel (több mint 3 millió 300 ezer forint) bírságot és a szabadulás utáni kétévi mozgásszabadság-korlátozást kapott.

Az ügyészség eredetileg azt kérte, hogy a vádlottat 24 évre ítéljék az 500 ezer rubeles pénzbírság mellett. Szafronov az eljárás során ártatlannak vallotta magát, a jogi képviselője pedig, aki felmentést kért, közölte, hogy ügyfele fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügy részleteit titkosították.

Korábbi ügyvédje, a tavaly külföldre menekült Ivan Pavlov elmondása szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két éve azzal gyanúsította meg Szafronovot, hogy a VeraCrypt kódoló szoftver segítésével államtitkot jelentő, az afrikai és a közel-keleti orosz fegyverszállításokra vonatkozó információkat szolgáltatott ki a cseh polgári hírszerzésnek (UZSI), amely ezeket az Egyesült Államoknak adta tovább. A főügyészség szűkszavú közleménye szerint Szafronovot, akinek az apja is katonai szakíró volt a Kommerszantnál, 2012-ben szervezték be.

A hivatalos tájékoztatás értelmében 2015 és 2019 között Szafronov titkos és szigorúan titkos információkat adott el kódolva, egyebek között arra vonatkozóan, hogy Oroszország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival, valamint a Közel-Kelet, Afrika és a Balkán-félsziget országaival milyen katonai és műszaki együttműködést folytatott. Az újságírótól származó értesülések közvetítőn keresztül sajtóforrások szerint a német szövetségi hírszerző szolgálathoz (BND) is eljutottak.

A tárgyalóteremben a hétfői ítélethirdetés után helyszíni beszámolók szerint mintegy félszázan követeltek szabadságot Szafronovnak. Ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok állítása szerint az elítéltet korábbi újságírói tevékenysége miatt támadta meg a hatalom, és az általa kiszolgáltatott anyagok jó része szabadon hozzáférhető az interneten.

(MTI)

Ferenc pápa sérülés miatt nem megy Kijevbe vagy Moszkvába

Térdsérülése miatt Ferenc pápa a közeljövőben nem tud Kijevbe vagy Moszkvába utazni, és orvosa utasítására nem vesz részt a vallási vezetők szeptember 13-15. közötti kazahsztáni megbeszélésén sem – jelentette be maga a katolikus egyházfő a CNN portugáliai csatornájának adott interjújában, amelyet teljes terjedelmében hétfőn este vetítenek.

A csatorna honlapján hétfőn közzétett részletek szerint Ferenc pápát július végi kanadai látogatását követően a már korábban bejelentett ukrajnai és oroszországi látogatásáról is kérdezték, amelynek célja az lett volna, hogy elősegítse a két ország közötti háború lezárását célzó párbeszédet.

A Reuters hírügynökségnek adott júliusi exkluzív interjújában az egyházfő megerősítette: szeretne Kijevbe látogatni, de előtte Moszkvába is elutazna, hogy elősegítse a békét.

Azt is elmondta a nyári interjúban, hogy kisebb törést szenvedett a térde, amikor a gyulladt térdszalagja miatt rosszul lépett.

Ferenc pápa korábbi tervei szerint részt vett volna a világvallások és hagyományos vallási gyülekezetek vezetőinek VII. kongresszusán szeptember 13-15. között a kazah fővárosban, Nur-Szultanban, de erre a látogatásra sem kerül sor.

Két szakértő maradt a zaporizzsjai atomerőműben

Befejezte munkáját és elutazott a zaporizzsjai atomerőműből a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének négy tagja, de ketten még maradtak a nukleáris létesítményben – erősítette meg az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat hétfőn a Telegram üzenetküldő portálon.

Az Enerhoatom úgy tudja, hogy a két ellenőr állandó jelleggel fog dolgozni az atomerőműben.

Kezd kifogyni a fegyverekből az EU

Vészesen fogynak az Európai Unió fegyverkészletei, miközben a tagországok továbbra is munícióval látják el Ukrajnát, figyelmeztetett a blokk külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell egy uniós vitában hívta fel a törvényhozók figyelmét arra, hogy összhangba kellene hozni a hadipari kiadásokat.

Nem mondanám, hogy a legtöbb tagállam fegyverkészlete kimerült volna, de nagy arányban megfogyatkoztak, mert rengeteg adunk belőle az ukránoknak.

A legtöbb tagállam katonai készletei, nem mondanám, kimerültek, de nagy arányban kimerültek, mert rengeteg kapacitást adtunk az ukránoknak. Ezeket újra kell tölteni. A legjobb, ha ezt együtt csináljuk. Olcsóbb is lesz

– fogalmazott.

Szerinte ha a tagországok az eddigiekhez hasonlóan növelik a hadipari kiadásaikat, akkor annak az eredménye pénzszórás lesz.

Elismerte, az EU-nak egy évvel ezelőtt el kellett volna kezdenie segítenie az ukrán hadseregnek, még hónapokkal az orosz invázió kezdete előtt, ahogy azt többen is követelték. Mint mondta, most jobb helyzetben lenne az unió, ha azt a lehetőséget nem szalasztják el.

Információs iroda nyílt Budapest belvárosában a menekültek segítésére

A Fővárosi Önkormányzat információs irodát nyitott Budapest belvárosában a menekültek segítésére – írja az MTI. A megnyitón Karácsony Gergely azt mondta: a főváros eddig is és ezután is kiveszi részét az ukrajnai háború elől menekülők megsegítéséből.

A főpolgármester a belvárosi Bárczy István utca 1-3. szám alatti Budapest Helps információs és közösségi központ megnyitásán kifejtette: az ukrajnai háború mindenkit új helyzet elé állított, és mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legtöbb segítséget nyújtsák a krízis elől menekülőknek.

Jelezte, hogy a főváros a kezdetektől kiveszi a részét a menekültek segítéséből, szállással, étkezés biztosításával, információ adásával. Úgy folytatta, szembesülni kell azzal a kihívással, hogy – a nemzetközi szervezetek becslése szerint – sokkal több ukrajnai menekült tartózkodik Budapesten, mint amennyit hivatalosan látunk az intézményeiken keresztül.

Ez a központ eligazodást nyújt az itt tartózkodó menekülteknek – mondta, egyben megköszönte a nemzetközi partnerszervezetek szakmai segítségét.

Budapest befogadó város, a béke és a szolidaritás szigete egy borzasztó világban, és szeretnénk megmutatni, hogy a főváros helytáll a nehéz helyzetben lévők segítésében,

tette hozzá Karácsony Gergely.

Muriel Tschopp, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) regionális operatív vezetője arról beszélt, hogy ez a központ az UNHCR és a fővárosi önkormányzat együttműködésében jött létre.

Az ukrajnai háború kétszáz napja tart, és eddig 13 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából. Közülük hétmillióan belső menekültnek számítanak, hatmillióan pedig el is hagyták Ukrajnát – mondta.

Sok embernek van szüksége segítségre, a gyerekeknek iskolába kell járniuk, a felnőtteknek szállást és munkát kell keresniük. Ez a központ ebben nyújt segítséget – ismertette.

Muriel Tschopp hozzátette: a központ szeretne egyfajta hídszerepet is betölteni az ukránok és a magyarok között. A szakember ugyanakkor azt is mondta: bízik abban, hogy erre a központra nem lesz sokáig szükség, és a háború után mindenki hazatérhet Ukrajnába.

Bagaméri Dániel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Magyarország vezetője arról beszélt, hogy a humanitárius krízishelyzet nemcsak a számokban jelenik meg, hanem a menekülők összetételében is, hiszen nagyon sok nő és gyerek, idős vagy mozgáskorlátozott ember hagyta el hazáját.

A humanitárius szükségletek nagy része a helyi önkormányzatokra hárul, ahol Budapest szerepe nagy, hiszen a felmérésekből látszik, hogy Európában Budapest a harmadik leggyakoribb úti cél – Prága és Varsó után – a menekülteknek, mondta.

Beszámolt arról, hogy az együttműködés keretében egyrészt a lakhatásban tudnak segítséget nyújtani: eddig saját, illetve partnereik szállásain, továbbá egy szálláshely-közvetítő cég közreműködésével 30 ezer éjszakára adtak szálláshelyet a menekülteknek Budapesten.

Segítségnyújtásuk másik markáns területe a menekültek ellátása naprakész információval. Leggyakrabban az oktatás, a legális munkavállalás és tartózkodás feltételeiről érdeklődnek – mondta Bagaméri Dániel.

A Budapest Helps információs és közösségi központ hétfőtől-szombatig, reggel 8 és 20 óra között, igény szerint 21 óráig lesz nyitva.

A NAÜ két ellenőre a zaporizzsjai erőműben marad

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hat ellenőréből négyen elhagyták az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű területét – közölte az ukrán erőműveket felügyelő hatóság, az Energoatom. Két ellenőr ugyanakkor állandó jelleggel az erőmű területén marad.

A NAÜ küldöttsége múlt héten érkezett meg Zaporizzsjába, a delegáció tagja volt az ügynökség igazgatója, Rafael Grossi is, ő azonban csak egy napot tartózkodott a helyszínen.

Brit védelmi minisztérium: Az oroszok végső célja a Donbász elfoglalása lehet

A brit védelmi minisztérium hétfő reggeli jelentésében azt valószínűsíti, hogy az orosz csapatok célja az egész Donbász elfoglalása lehet, annál tovább nem akarnak menni az ukrajnai invázió során. Ha ezt sikerül végrehajtaniuk, akkor a Kreml azt mondhatja majd, hogy „felszabadították” a Donbászt. A tárca ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jelek szerint a műveletre vonatkozó határidőkkel folyamatosan csúsznak és bár az ukránok szerint az orosz csapatoknak szeptember 15-ig el kellene foglalni a területet, erre nincs sok esély. Megjegyezték azt is, hogy az egyik célpont Bahmut városa lehet, de még attól is 60 kilométerre vannak a támdók és hetente mindössze 1 kilométert tudnak előre haladni.

Több mint 15 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6649-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8833-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 206 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 39-en érkeztek – köztük 9 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre, tudatta az ORFK.

Felháborodást keltett egy ausztrál művész háborús festménye

Akkora felháborodást keltett egy ausztrál művész háborúval kapcsolatos falfestménye, hogy el kellett távolítania azt – írja a BBC.

Az ausztrál Peter Seaton egy egymást átölelő ukrán és orosz katonát festett fel egy melbourne-i ház falára, a célja pedig az volt, hogy a megbékélést hirdesse. Az üzenete azonban visszafelé sült el, mivel sokan felháborodtak, mondván, nem lehet egyenlőségjelet húzni a megszállók és a megszállottak között. Ukrajna ausztráliai nagykövete azt mondta, hogy a festmény minden ukrán számára sértő.

Seaton az ausztrál köztévének azt mondta, hogy 2-3000 ausztrál dollárba került elkészítenie a muráliát, és ha tudta volna, hogy ekkora felháborodást kelt, akkor biztosan nem festette volna meg. A festményt mostanra eltüntette, de a képet NFT formájában árusítja, a bevételt pedig jótékony célokra fordítja.

CTOART.com
Olvasói sztorik