Az ukrajnai háború remek apropó az észt kormánynak, hogy végre megszabaduljon a terhes örökségtől. Bővebben:
Kanada is részt vesz az ukrán civilek katonai kiképzését célzó brit misszióban – közölte csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter. A tárcavezető, akit a The Globe and Mail kanadai hírportál idézett, arról számolt be, hogy egy mintegy 225 fős kanadai kontingenst küldenek Nagy-Britanniába, egyelőre négy hónapra. Egy 90 fős csoport már a jövő héten indul a szigetországba. A londoni vezetés júniusban jelentette be, hogy ukrán civilek ezreinek hajlandó – öthetes – katonai kiképzést nyújtani Nagy-Britanniában. A Globe and Mail felidézte, hogy Kanada a UNIFIER fedőnevű misszió keretében nyújtott kiképzést az ukrán katonáknak és tiszteknek a tavalyi év végéig. (MTI)
Eléggé sikerült felpaprikázni Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadót, de ezúttal nem valamely orosz kötődésű személynek/szervezetnek, hanem egy nyugati NGO-nak. Az Amnesty International jogvédő szervezet ugyanis hitelt ad azoknak az értesüléseknek, miszerint az ukrán fegyveres erők olykor olyan kórházakban és iskolákban rendezik be a bázisaikat, ahonnan még nem evakuálták a civileket, ráadásul innen tüzelnek is az ellenségre. Nyilván ekkor történhetnek olyan esetek, hogy az orosz ellenség visszalő, Ukrajna pedig bemutathatja, hogy civil infrastruktúrát támadnak az orosz erők.
Podoljak minderre úgy reagált, hogy Moszkva próbálja hitelteleníteni az ukrán haderőt a nyugati társadalmak szemében, hogy megszakítsa a fegyverutánpótlást. „Szégyen, hogy egy Amnestyhez hasonló szervezet részt vesz ebben a dezinformációs és propagandakampányban” – fogalmazott.
Advisor to the Head of Office of the President of Ukraine Mykhailo Podolyak commented on Amnesty International's statement that the AFU placed their military bases in hospitals and schools, and fired at the enemy from settlements from which civilians had not yet been evacuated. https://t.co/tn20ksWZAU
— NEXTA (@nexta_tv) August 4, 2022
Kiutasították Oroszországból csütörtökön Norvégia egyik konzulját, aki egy videofelvétel szerint azt hangoztatta egy szállodai recepción, hogy utálja az oroszokat.
A történtek után Elisabeth Ellingsen jelenléte Oroszországban ellehetetlenült,
áll az orosz külügyminisztérium közleményében, amely egyúttal megjegyezte, hogy Moszkva figyelembe vette Oslónak a történtek miatti sajnálkozását.
A tárca csütörtökön bekérette a norvég nagykövetet, és tiltakozott nála Ellingsen „sértő oroszgyűlölő megjegyzései” miatt.
A konzulnak egy murmanszki szálloda portáján július 6-án rögzített dühkitörését az okozta, hogy a hotel egyik alkalmazottja megkérte, várjon egy keveset, amíg kitakarítják a szobákát. A múlt hónap végén az interneten megjelent és nagy felháborodást keltett felvételek szerint Ellingsen azt kiabálta angolul, hogy utálja az oroszokat, és hogy skandinávként hozzászokott a tiszta szobákhoz.
Maria Zaharova külügyi szóvivő korábban közölte, hogy az orosz diplomáciai tárca a konzul kijelentéseit felháborító gyűlöletkeltésnek tartja. A norvég külügyminisztérium kifejezte sajnálkozását az incidens miatt, és közölte, hogy a konzul kirohanása nem tükrözi Norvégia politikáját.
(MTI)
A sport rovatunk itt fejtette ki bővebben az ügyet:
A kanadai légierő nyolc CF-188 Hornet harcászati elfogó harci repülőgépe érkezett járőrszolgálatra és közös gyakorlatozásra Romániába, emiatt csütörtökön díszszemlét rendeztek a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légi támaszponton.
A román védelmi minisztérium szerint a hat kanadai gép a román légierő F-16-osaival és MiG-21 Lancerjeivel közösen teljesít majd NATO-parancsnokság alatt megerősített járőrszolgálatot a következő négy hónapban, másik két Hornet pedig a NATO-szövetségesek által rendezett hadgyakorlatokon vesz majd részt.
A kanadai vadászgépek üzemeltetését mintegy 180 tagú kiszolgáló személyzet látja el. A kanadai pilóták már hatodszor vállalnak szerepet a romániai légi járőrözésben, korábban pedig az erdélyi Aranyosgyéres katonai repülőterén gyakorlatoztak közösen románokkal. (MTI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök undorítónak nevezte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló Gerhard Schröder korábbi német kancellár nyilatkozata szerint Moszkva „tárgyalásos megoldást” akar az orosz-ukrán háborúban.
Oroszország
különböző képviselőket aktivált azzal az üzenettel, amely szerint a terrorista állam tárgyalásokat akar,
jelentette ki csütörtöki videóüzenetében az ukrán elnök, anélkül, hogy megnevezte volna Schrödert.
Ha Oroszország valóban véget akarna vetni a háborúnak, nem telepítené tartalékosait Dél-Ukrajnába, és nem követne el tömeggyilkosságokat ukrajnai területeken,
tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója Telegram-oldalán csütörtökön bejelentette, hogy nyolc ember meghalt, négy pedig megsérült, köztük három gyerek a kelet-ukrajnai Toreck csütörtöki orosz tüzérségi rakétatámadásában. A Donyecktől 70 kilométerre északra fekvő Toreck lövetése során a rakéták eltalálták a városi közösségi közlekedési hálózat egyik megállóját, ahol többen várakoztak.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke szerint a támadás újabb terrorcselekmény volt, és megismételte korábbi felhívását, hogy a nemzetközi közösség tagjai nyilvánítsák Oroszországot terrorizmust támogató állammá, amellyel további büntetőintézkedéseket lehetne elfogadtatni Moszkvával szemben. Oroszország korábban tagadta, hogy Ukrajnában polgári célpontokat támadna, és visszautasította a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat.
A libanoni kormány bejelentette, hogy a Laodicea nevű szíriai hajó, amely Kijev szerint a megszálló orosz katonai erők által ellopott ukrán gabonát szállít, csütörtökön elindult Libanonból Szíriába.
A hajó még július 27-én kötött ki a libanoni Tripoli kikötőjében mintegy 5000 tonna árpával és 5000 tonna liszttel a fedélzetén, amelyet Kijev szerint ukrán raktárokból zsákmányoltak. Egy libanoni bíró rendelete alapján hétfőn 72 órára lefoglalták a hajó rakományát, de ez szerda éjjel lejárt, és a tripoli kikötő megadta a kihajózási engedélyt a Laodiceának, így a hajó szabadon távozhatott.
A Laodicea egyike annak a három szíriai hajónak, amelyet az Egyesült Államok 2015 óta büntetőintézkedésekkel sújt a tíz éve tartó szíriai polgárháborúban játszott állítólagos szerepe miatt. A bejrúti ukrán nagykövetség a három hajót azzal vádolja, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i kezdete óta rendszeresen szállít lopott ukrán gabonát Szíriába.
Mindeközben az orosz külügyminisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai norvég nagykövetet, hogy tiltakozzanak a murmanszki norvég konzul „sértő oroszellenes megjegyzése” miatt. Az orosz közösségi médiában megjelent videóban állítólag a murmanszki norvég konzul azt mondta: „utálom az oroszokat”. A norvég külügyminisztérium közleménye szerint Oslo mélységesen sajnálja a diplomáciai incidenst.
(MTI)
A jelenleg fennálló világrend elleni támadásnak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, leszögezve: nem szabad megengedni, hogy Moszkva megnyerje ezt a háborút.
Stoltenberg a norvégiai Utoya szigetén elmondott beszédében leszögezte: a szervezet érdeke az, hogy az ilyen jellegű agresszió ne lehessen sikeres.
A második világháború óta nem volt ilyen veszélyes a helyzet Európában
– emelte ki továbbá Stoltenberg, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik NATO-tagország ellen rendelne el támadást, a szervezet összes tagállama mozgósítana. Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem azért van, hogy háborúzzon, a szervezet feladata a háborúk megakadályozása, és a béke megőrzése, és ezt teszi már több mint 70 éve.
Beszéde további részében Putyin szemére vetette, hogy „egy teljes országot, egy teljes, ártatlan népet rohant le azért, hogy érvényt szerezzen politikai céljainak”, és azzal vádolta, hogy a világrendet akarja megváltoztatni, és nem tartja tiszteletben más országok szuverenitását.
Stoltenberg úgy vélte, a kialakult konfliktusban a NATO-nak két feladata van: Ukrajna támogatása és a harcok eszkalációjának megakadályozása, azaz elkerülni a NATO és Oroszország közti háborút.
Méltatta egyúttal az ukrán nép bátorságát, és hangsúlyozta: a szervezetnek morális kötelessége támogatni őket.
Háborús cselekményeknek vagyunk tanúi, civilek elleni támadásoknak vagyunk tanúi, és a második világháború óta példátlan pusztítást látunk. Nem maradhatunk közömbösek
– jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Oroszország győzelme esetén Putyin azt hinné, hogy az erőszak a megoldás a vitás kérdések rendezésére, „és a következő a többi szomszédos ország lehet”.
„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte a főtitkár a latin közmondást, s bejelentette, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 40 ezer katona működik a NATO parancsnoksága alatt, nagy részük a szervezet keleti határainál. Elmondta azt is, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón újabb, a védelmi kapacitás növelését célzó határozatokat fogadtak el.
Leszögezte: jóllehet Putyin azt akarta elérni, hogy a NATO visszavonja csapatait Oroszország határairól és felhagyjon a bővítéssel, ennek ellenkezőjét érte el, hozzátéve, hogy a szervezet nemsokára tagjai között üdvözli Svédországot és Finnországot is.
Szülőhazájára, Norvégiára, amelynek 2005 és 2013 között miniszterelnöki tisztét is betöltötte, kitérve Stoltenberg arra figyelmeztette Oslót, hogy Putyin a szomszédos országokhoz intézett fenyegetései Norvégiát is érinthetik, és elsősorban az Oroszországból érkező kibertámadásokra hívta fel a figyelmet, valamint elismerően szólt a norvég kormány beruházásairól a hadi ipar terén. „Az erős védelem az erős és stabil társadalmak alapja”, fogalmazott.
Mintegy félezer ukrán katona vesztette életét két, az orosz légierő által végrehajtott precíziós csapásban, jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.
Az MTI tudósítása szerint azt mondta, Szoledar, Artemivszk és Avdiivka környékén az ukrán 54. gépesített, valamint az 56. és az 58. gépesített lövészdandár alegységei elvesztették harcképességüket és a súlyos veszteségek miatt feladták állásaikat.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok két vezetési pontra, 194 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két lőszerraktárra és egy üzemanyagtárolóra mértek csapást. A donyecki régióban folytatott lövegelhárító művelet következtében a jelentés értelmében három ukrán Grad-, négy Gvozgyika-, három D-30-as szakasz semmisült meg. Az orosz légvédelem négy drónt és öt sorozatvető-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1673 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4244 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 786 rakétasorozatvetőt, 3251 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4696 speciális katonai járművet semmisítettek meg.
Az ukrán tüzérség csütörtökön ismét tűz alá vette Donyeck belvárosát. Az állami Vesztyi FM rádió szerint legkevesebb két rakétatalálat érte a drámaszínházat, ahol Olga Kacsura, a donyecki „népi milícia” ezredesének búcsúztatására készültek. A támadás következtében öten életüket vesztették,
Kacsura, aki közismert volt a szakadár köztársaságban, 2014 óta harcolt a Donyec-medencei konfliktusban és egy rakétavetős alegység parancsnoka volt. Arról, hogy életét vesztette Horlivkánál, szerdán hangzott el bejelentés. A parancsnoknőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön posztumusz az Oroszország Hőse kitűntetést adományozta.
A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint az elmúlt nap folyamán két civil vesztette életét, tizenöten pedig megsebesültek, közülük négyen Lepesztok típusú, kazettás rakéták által szétszórt taposóaknától.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója egy keddi interjújában azt mondta, hogy a helyzet napról napra rosszabb a zaporizzsjai erőműben. Grossi szerint az oroszok a nukleáris biztonság szinte minden elvét megsértették az erőműben, ahova szakértőket sem engednek be.
Ahhoz, hogy bármely nukleáris létesítmény normálisan és biztonságosan működjön, számos alapelvet és normát kell betartani. És ha megnézzük a Zaporizzsjában kialakult nagyon egyedi helyzetet, azt látjuk, hogy ezek többségét, ha nem is mindet, de megsértették
– közölte Rafael Grossi, aki azt kérte, hogy engedjék be a szakértőket az erőmű területére.
(Euronews, The Guardian)
Volodimir Zelenszkij szeretne tárgyalni Hszi Csin-pinggel, írja a Guardian. Az ukrán elnök a kínai elnök segítségét akarja kérni abban, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
Egy interjúban Zelenszkij arra sürgette a kínai vezetőt, hogy használja a politikai és gazdasági befolyását Oroszország felett arra, hogy véget érhessenek a harcok. Hozzátette, hivatalosan is jelezte már igényét a tárgyalásra, de egyelőre nem járt sikerrel. (Guardian)
Szerdán 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7231 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6152 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, közölte a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 350 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szerdán 99 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt, tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján.
Az MTI tudósítása szerint közölte, hogy Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt.
A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat-2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.
A szóvivő közölte, a beszélgetést rögzítették arra az esetre, „ha valaki úgy döntene, hogy eljátszik a tartalmával”.
Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is.
Putyin emlékeztetett, hogy az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.
Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról.
Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre
– mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy egy másik turbina is tönkrement, és több más meghibásodás is történt, amelyek megjavítását a Gazprom várja, ám a brit leányvállalat nem siet a javítással. Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.
Olaf Scholz német kancellár szerdán bejelentette, hogy befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit.
Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba történő szállításához nincs szükség további garanciákra, mivel erre az egységre nem vonatkoznak a szankciók. Hozzátette, hogy Németország részéről minden adott ahhoz, hogy a turbinát Oroszországba küldjék.
Az Északi Áramlat két gázturbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. Az egyiket, amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva elleni ottawai szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a berendezést Németországnak, de Berlin számos kérése után ezt mégis megtette.
Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője július végén azzal vádolta meg a Siemens Energyt, hogy nem teljesíti az Északi Áramlat-1 meghibásodott hajtóműveinek javítására vonatkozó kötelezettségeit. Ennek következtében a portovajai kompresszorállomáson csak egy turbina működőképes.
