Hetven éve nem látott gazdasági krízis sújtja Srí Lankát. A 22 milliós szigetország hónapok óta küzd áramkimaradásokkal, akut élelmiszer- és üzemanyaghiánnyal, valamint a száguldó inflációval, melyek együtt addig dagasztották a népharagot, hogy egy húsz éve uralkodó politikai dinasztiát is térdre kényszerítettek.
Az elmúlt tíz évben a Srí Lanka-i kormány hatalmas kölcsönöket vett fel külföldi hitelezőktől, hogy az azt megelőző évek export csökkenése után élénkíteni tudja a gazdaságot. Súlyosbította a helyzetet, hogy 2019 húsvétján közel háromszáz ember vesztette életét a templomokat és szállodákat ért bombamerényletek során, ami után az országba érkező turisták száma 80 százalékkal csökkent, így elapadtak a külföldi devizabevételek, a 2020-as koronavírus-járvány pedig még tovább rontott a gazdasági környezeten.
Gotabaja Radzsapaksza elnök rosszul ütemezett adócsökkentése nyomán tovább nőtt az államháztartási hiány, a műtrágya betiltása pedig visszavetette a stratégiai fontosságú tea és kaucsuk termelékenységét. Ez megvágta az exportbevételeket, ráadásul a kormány négy év alatt megharmadolta a devizatartalékait (6,9-ről 2,2 milliárd dollárra), hogy törleszteni tudja az államadósságot.
A bevételkiesés következtében csökkent az élelmiszerimport mértéke, de miután a kereslet nem változott, februárban elszabadult az infláció. Alapvető árucikkek váltak elérhetetlenné tömegek számára, és a polgárháború (amely 1983 és 2009 közözz zajlott) vége óta erősödő középosztályt is üzemanyag- és gyógyszerhiány sújtotta, nem beszélve arról, hogy gyakran tíz órákra sötétbe borultak a srí lanka-i települések az áramszünetek miatt.
Április – Államcsőd
Március vége óta országszerte kezdtek szaporodni a rendszerellenes tüntetések, a demonstrálók útlezárásokkal bénították a közlekedést. Április elsején, egy nappal azután, hogy százak rohamozták meg az elnöki palotát, Radzsapaksza kihirdette a szükségállapotot. A rendvédelmi szervek széles körű jogosítványokat kaptak gyanúsítottak letartóztatására, őrizetbe vételére.
A miniszterelnök pár napra rá a parlament többséget is elveszítette, újonnan kinevezett pénzügyminisztere pedig egy nap után mondott le. Az egyik kormánypárttal szakító képviselő kilépésekor arról beszélt, „hogyha nem cselekszenek, patakokban fog folyni a vér az országban”.
Srí Lanka közben felkereste a Nemzetközi Valutaalapot, hogy az ország történetének 17. IMF-hitelével hidalják át a válságot. Az új feltételek része, hogy a kormány deflációs költségvetési politikát kövessen, ami tovább korlátozza a gazdasági fellendülés kilátásait. Ahhoz, hogy jobb tárgyalási pozícióhoz jussanak, az ország márciusban lebegő árfolyamrendszerre váltott, ami elértéktelenítette a rúpiát, és tovább növelte az élelmiszer- és üzemanyagárakat. A benzin ára például alig pár hét alatt 128-ról 300 rúpiára emelkedett. A kormány emellett pénzügyi támogatást kért Indiától és Kínától is.
a pénzügyminisztérium április 12-én közölte, hogy egy időre leállítja a 2026-ig visszafizetendő 25 milliárd dollárnyi külföldi hitel visszafizetését – melyből idén mintegy 7 milliárd dollárt kéne törleszteniük –, hogy képes legyen finanszírozni az alapvető élelmiszerek importját. Az ország teljes külföldi adóssága 51 milliárd dollárra (körülbelül 19 788 milliárd, vagyis 19,8 billió forint) rúg. A kormány a fizetésképtelenségét az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány hatásaival magyarázta.
Ekkora az egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére került. Srí Lanka az orvosi eszközök 85 százalékát külföldről importálja, azonban a fogyatkozó devizatartalékok miatt az alapvető gyógyszerek beszerzése is veszélybe került. Orvosok és egészségügyi szakemberek szerte az országban arra figyelmeztettek, hogy hiány lépett fel gyógyszerek, altatószerek, implantátumok és sebészeti varróanyagok terén.
Április 20-án a rendőrség lelőtt egy tüntetőt, tízet pedig megsebesített. Ez volt a hetek óta tartó zavargások első halálos áldozata.
Másnap az IMF kijelentette, hogy a mentőcsomagról való megállapodás előtt az ország vezetésének át kell strukturálnia a gigantikus államadósságot, egyúttal közölték, hogy a tárgyalások még egy „korai szakaszban járnak”.
Május – Erőszak
Május elején általános sztrájkot hirdettek Srí Lankán. A szakszervezetek felhívására munkavállalók milliói hagytak fel a munkával, ami megbénította a vasúti közlekedést. A magán busztársaságok sem indítottak járatokat, a munkások pedig a gyárak előtt tiltakoztak. A helyiek fekete zászlókkal jelezték, hogy elégedetlenek a kormánnyal.
A tiltakozási hullámra válaszul az államfő újból rendkívüli jogrendet hirdetett, az indulatokat azonban nem sikerült tovább elfojtani. Május 9-én Colombóban a kormány támogatóinak egy csoportja botokkal és vasrudakkal támadt rá az az elnöki hivatal épülete előtt április eleje óta táborozó békés tüntetőkre, és felgyújtották a sátraikat, ami véres erőszakhullámot indított el:
A hónapokig tartó, alapvetően békés tüntetések egy nap leforgása alatt erőszakba torkoltak: a felbőszült tömeg a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom ellenére megtámadta a Radzsapaksza támogatók és a kormánypárti politikusok otthonait. Felgyújtották a colombói polgármester házát, egy luxusszállodát, amely az elnöki család üzleti körének tulajdonában állt, és lerombolták a sokat vitatott Radzsapaksza múzeumot, a család felmenőinek a falujában.
Ugyanezen a napon egy menekülő kormánypárti képviselő megölt egy tüntetőt, két másikat pedig megsebesített, miután körbezárták az autóját és akadályozták a továbbhaladásban a főváros külkerületén. A képviselő az esetet követően öngyilkos lett.
Az erőszakos események következtében Mahinda Radzsapaksza miniszterelnök bejelentette lemondását. Alig néhány órával a bejelentése után a hadseregnek kellett kimenekíteni otthonából, miután a tüntetők áttörtek a kapun és felgyújtották az épületet. A haditengerészeti támaszpontra menekülő miniszterelnökkel szemben öccse, Gotabaja Radzsapaksza elnök a népharag ellenére továbbra is hatalomban maradt.
Update: PM Mahinda Rajapaksa’s residence in Kurunagala set on fire. pic.twitter.com/LaHOKztt27
— DailyMirror (@Dailymirror_SL) May 9, 2022
Az összetűzések után a katonaságot is bevetették, egyúttal határozatlan időre kijárási tilalmat rendeltek el. A helyzet normalizálása érdekében a biztonsági erők parancsot kaptak, hogy nyissanak tüzet a vandálokra és a fosztogatókra. A zavargásoknak azonban nem sikerült elejét venni: a tüntetők megtámadták a főváros egyik vezető rendőrtisztjét és felgyújtották az autóját. Az elnök a közbiztonság fenntartására hivatkozva ismételten kihirdette a rendkívüli állapotot.
A miniszterelnök megbuktatásával végződő hét után a rendőrség 159 embert tartóztatott le, miután 756 erőszakos cselekményről kaptak bejelentést.
A mostani krízis azonban a legsúlyosabb azóta, hogy az ország 74 éve függetlenedett Nagy-Britanniától: a benzin ára szeptember óta megháromszorozódott, az alapvető élelmiszereké pedig az elmúlt hónapokban a kétszeresére nőtt.
Május 24-én az elnöki hivatal közölte, hogy a pénzügyi tárca vezetője is Vikremeszinge lesz, és ő fogja vezetni a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat. Vikremeszinge a Reuters-nek elmondta, hogy fenntartható hitelcsomagot remél az IMF-től, miközben strukturális reformokkal vonzana új befektetőket az országba.
A drámai üzemanyaghiány miatt egy napra bezárták az iskolákat, és az állami dolgozókat is átszervezték otthoni munkavégzésre. Az ország energiaügyi minisztere nem sokkal ezután bejelentette, hogy 20-24 százalékkal fog emelkedni a benzin-, 35-38 százalékkal pedig a gázolaj ára, hogy minimalizálják az energiafelhasználást, egyúttal arra ösztönzik a magánszektorban dolgozókat, hogy otthonról végezzék a munkájukat.
Június – Zuhanórepülés
Hó elején a kormányfő közölte, hogy országának a következő fél évre 5 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy legalább a létfontosságú árucikkekért (élelmiszer, üzemanyag, műtrágya) fizetni tudjon. A kormány élelmiszerprogramot indított, hogy a jövedelem nélkül maradt családokat se fenyegesse éhínség, ami miatt előre jelezték a közalkalmazottaknak és a vállalkozásoknak, hogy az állami kifizetések akadozhatnak.
Az ENSZ eközben 47 millió dolláros humanitárius programot indított a rászorulók megsegítésére, és egyúttal arra figyelmeztetett, hogy humanitárius katasztrófa fenyegeti Srí Lankát. A szervezet elmondta, hogy a súlyos élelmiszerhiány miatt a lakosság több mint háromnegyede csökkentette élelmiszerbevitelét.
Srí Lanka az 1948-as függetlenség óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal néz szembe. Aggódunk, hogy a jelenlegi helyzet teljes körű humanitárius vészhelyzetbe torkollhat
– jelentette ki Jens Laerke, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője.
A szervezet gyermekalapja, a UNICEF közölte, hogy az országban élő, öt éven aluli gyermekek mintegy 17 százaléka már a válság előtt is rosszul táplált volt, és immár 56 ezer alultáplált gyermekről tudnak, akik közvetlen életveszélyben vannak.
A kormány június 18-án először egy hétre, majd nem sokra rá július 10-éig elrendelte a komplett közszféra bezárását, az iskolák pedig átálltak az online oktatásra. Az üzemanyagkészletek kiürülése miatt több gazdasági ágazat is leállt, a kormányra pedig egyre nagyobb nyomás helyeződött, hogy külföldi devizát szerezzen az importja fedezésére. A benzinkutaknál országszerte spontán demonstrációk törtek ki, miután az emberek órák hosszat vesztegeltek, kígyózó sorokban, hogy üzemanyaghoz jussanak. A véget nem érő várakozások többször fosztogatásba és fegyveres összecsapásokba torkoltak a rendőrséggel és a hadsereggel.
Két hétig csak buszok, vonatok, valamint az orvosi ellátásra és élelmiszer-szállításra használt járművek tankolhattak üzemanyagot. Az olcsó olajellátás érdekében Katarba és Oroszországba is küldtek tisztviselőket.
A drasztikus lépés után a kabinet szóvivője kijelentette, hogy Srí Lanka a történelme során még soha nem szembesült ilyen súlyos gazdasági válsággal.
Ranil Vikremeszinge arra figyelmeztetett, hogy az országnak – az olajipar súlyos, mintegy 700 millió dolláros adóssága miatt – egyszerűen nincs elég pénze üzemanyagimportra.
Srí Lankán sokkal nagyobb a baj a gáz-, a víz- és az áramellátásban jelentkező nehézségeknél, a gazdaságunk teljesen összeomlott. Úgy tűnik, zuhanórepülésben vagyunk
– jelentette ki a kormányfő. Bejelentette egyúttal, hogy számos országból fogadnak delegációkat, hogy segélycsomagokról egyeztessenek, továbbá szerinte optimizmusra ad okot a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tíznapos tárgyalássorozat Colombóban, ahol az ország adósságának átütemezéséről egyeztettek. A tárgyalásokról az IMF is kiadott egy reményt keltő nyilatkozatot, így hosszú idő után esély mutatkozott arra, hogy jóváhagyják az életmentő hitelt. Bejelentették, hogy megszületett a szakértői megállapodás, így már csak az IMF igazgatótanácsának beleegyezése kellett a segélycsomag folyósításához.
Július – Elmenekült, majd lemondott az elnök
A hónap elején a kormány közzétette az inflációs adatokat: júniusban az egymást követő kilencedik hónapban is rekordokat döntött az árszínvonal emelkedése. Egy nappal azután, hogy az IMF felszólította a fizetésképtelen országot, hogy fékezze meg az árak emelkedését és a korrupciót,
A jegybank 21 éve nem látott agresszív kamatemeléssel reagált.
Nem sokkal később a miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy az ország csődbe ment. A törvényhozóknak arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal a segélycsomagról zajló egyeztetések is nehézségekbe ütköztek, mivel Srí Lanka nem fejlődő, hanem csődbe ment országként lépett be a tárgyalásokba. Éppen ezért a legkorábban augusztusban tudják elküldeni az IMF-nek az államadósság újrastrukturálására vonatkozó terveket.
Külön tervet kell benyújtanunk az IMF-nek az adósságunk fenntarthatóságáról. Csak ha elégedettek ezzel a tervvel, akkor juthatunk megállapodásra. Ez nem egy egyszerű folyamat
– szögezte le Vikremeszinge.
Ezen a ponton patthelyzet alakult ki. Az új kormány valutaalappal folytatott tárgyalásai megakadtak, az ország a működésképtelenség szélére került. Beköszöntött az újabb politikai válság.
Az elmúlt hónapok sikeretlen kísérletei után ezúttal sikerült behatolni az épületbe, ahol páran megmártóztak az elnöki medencében és birtokba vették a konditermet. A tüntetők Vikremeszinge colombói házát ugyanezen a napon felgyújtották, és további kormányzati épületeket foglaltak el. A megmozdulás vezetői leszögezték, egészen az államfő és a miniszterelnök lemondásáig nem hagyják el az elfoglalt kormányzati épületeket.
A miniszterelnök még aznap rendkívüli pártvezetői értekezletet hívott össze, hogy sürgősen találjanak valamilyen megoldást a helyzetre, és egyúttal a házelnököt is felkérte, hogy hívja össze a parlament rendkívüli ülését.
Ezt követően Vikremeszinge kijelentette, hogy a teljes kormány kész lemondani, amint megállapodás születik egy, az összes pártot magába foglaló kabinet megalakításáról, Radzsapaksza elnök pedig azt közölte, hogy szerdán megválik hivatalától.
A tüntetők azonban elutasították az összes pártot magába olvasztó kormány gondolatát. A tüntetők július 5-én fogadtak el egy hat pontból álló akció tervet, melynek részeként az elnök lemondásán túl egy átmeneti kabinet felállítását, valamint a népszuverenitást biztosító, új alkotmány bevezetését is követelik.
Július 13-án Radzsapaksza elnöknek katonai repülőgépen sikerült a Maldív-szigetekre menekülnie az országból, ahonnan később továbbrepült Szingapúrba. Az elnök pár nappal korábban már próbálkozott szökéssel, akkor még a repülőtér személyzete feltartóztatta.
Miután az elnök ígéretével szemben továbbra sem mondott le, ismét kezdtek erőszakossá válni a tüntetések: az elnök menekülésének éjjelén a biztonsági erők és a kormányellenes tüntetők összecsaptak a parlament előtt, melynek következtében 42 ember sérült meg. Eközben a tüntetők továbbra is ellenőrzésük alatt tartották az elnöki palotát, és további kormányzati épületeket.
Levelében Radzsapaksza azt írta, Srí Lanka pénzügyi válságának okai túlmutatnak saját elnökségén, és az azt megelőző vezetés elhibázott gazdaságpolitikájában gyökereznek, valamint a koronavírus-járványban, amely drasztikusan csökkentette Srí Lanka turistaforgalmát és a külföldi munkavállalók hazautalásait.
Az elnök megkésett lemondási kérelmét a parlament elfogadta – amivel a Radzsapaksza család húsz évig tartó hatalma ért véget –, és közölték, hogy az új elnökről július 20-án szavaz a parlament. Arról is döntöttek, hogy a megüresedett államfői tisztséget erre az átmeneti időszakra Vikremeszinge kormányfő tölti be.
Vikremeszinge ügyvezető elnök ismét szükségállapotot hirdetett, hogy a közelgő elnökválasztás idejére mérsékelje a hetek óta tartó belpolitikai válságot és a tüntetéseket, amivel kivívta a demonstrációk századik napját ünneplő tüntetők haragját. Szerdán Vikremeszinge mellett két jelölt közül választhatnak a képviselők, titkos szavazás útján egy független és a baloldali jelöltet választottak a parlamenti pártok.
A politikus korábban hatszor volt a miniszterelnöke az országnak, azonban most először tölti be az államfői tisztséget. Az új elnöknek a tervek szerint 2024 novemberéig lesz alkalma arra, hogy az egymásra halmozódó válságokból kivezesse az országot, de várhatóan meg kell majd harcolnia azért, hogy a székében maradjon. Sok tüntető már jelezte, hogy megválasztása esetén nem fogadják el elnöknek Vikremeszingét, mivel a bukott Radzsapaksza szövetségesét látják benne. A tiltakozók tartanak tőle, hogy akadályozni fogja a volt elnök felelősségre vonását, és nem gondolják, hogy kezdeményezné a tömeg által követelt rendszerszintű változásokat sem.
Kiélezett viszonyt jelez előre a tüntetők és a hatalom között, hogy két nappal Vikremeszinge megválasztása után a hadsereg visszafoglalta a tüntetőktől az elnöki titkárság épületét, egy másik demonstráción pedig szétverték a tüntetők sátrait. A tiltakozók „brutális támadásnak” nevezték a karhatalom fellépését.
A környéket az új miniszterelnök beiktatás végett kellett megtisztítani, ugyanis Dinesh Gunawardena, Radzsapaksza régi szövetségese, a kormányzó Népi Front tagja került a kormány élére. A valódi rendszerváltásra így továbbra is várat magára.
https://twitter.com/AJEnglish/status/1550397739845943296?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1550397739845943296%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.aljazeera.com%2Fnews%2F2022%2F7%2F22%2Fmilitary-raids-sri-lanka-protest-camps-leaders-arrested
