A Társadalomtudományi Kutatóközpont nemzetközi konferenciát tartott csütörtökön az Európai társadalmak zűrzavaros időkben – pillanatképek az ESS felmérésből címmel az Európai Társadalmi Felmérésről. A Qubit összefoglalója szerint a főbb megállapítások azok voltak, amik szerint a 32 vizsgált európai ország között a magyarok az utolsó helyen állnak a politikai aktivizmusban, ennek ellenére a lakosok 36,7 százaléka elégedetlen a demokrácia állapotával.
A felmérést 2001 óta kétévente végzik el, Magyarország a kezdetek óta szerepel benne. Ebben felmérik a résztvevő országok lakosságának hozzáállását több kérdéshez a klímaváltozástól a demokrácián át a jólétig. Sok ország olyan, hogy a szervezők meglátása szerint nem használja fel a politika alakítása során a felmérésből érkező, sokszor roppant hasznos felismeréseket.
A mostaniból kiderült többek közt a fenti adat, miszerint közel 37 százalék elégedetlen itthon a demokrácia állapotával. De az is napvilágot látott, hogy a felnőttképzés nálunk csak Bulgáriában van rosszabb állapotban.
Ha az embereknek lehetőségük van arra, hogy a véleményüket kifejezhessék, a hangjukat hallathassák, akkor a politikai részvétel lehetősége hozzájárulhat a politikával szembeni bizalomhoz és akár a kormányzattal való elégedettséghez.
Ezt Julia Trautendorfer, a linzi Johannes Kepler és a bécsi Közgazdaságtudományi és Üzleti Egyetem kutatója mondta a konferencián. Persze van különbség: ha valaki párttag vagy pártaktivista, az sok esetben a politikához közelíti az embert, de aki inkább nem intézményesített formában aktív, pl. sztrájkol, tüntet, az az instabilitást fokozhatja. Mindenesetre politikai részvétel terén Magyarország utolsó lett a vizsgált államok közt.
A vizsgálatban az igazságossághoz kapcsolódó témákat is vizsgáltak. Ebből kiderült például, hogy a szélsőjobboldaliak kevésbé értenek egyet a szükségletre és az egyenlőségre épülő normákkal, inkább a jogosultság felé húznak. Kiderült az is, Európa keletebbi felén sokkal inkább jobbra tolódik ez a kérdéskör, az emberek kevésbé ragaszkodnak a szociális egyenlőséghez. A szélsőjobb pedig erős: átlagosan 12 százalékos, szemben a Nyugat- és Dél-Európára jellemző 4-4,5 százalékkal.
Litván kutatók elmondták a konferencián, hogy a térségben azért is lehet erős a széljobb, mert sok ember úgy érzi, kevesebbet kap, mint amennyit megérdemel, és a politikai vezetők nem feltétlen hoznak igazságos döntéseket.
(Kiemelt kép: 2019-es tüntetés a rabszolgatörvénynek csúfolt jogszabály ellen.)
