Élő Nagyvilág

Webernek elege van Orbánból, Magyarország nélkül is mielőbb bevezetnék az olajembargót, von der Leyen nem számít megállapodásra

Ying Tang / NurPhoto / AFP
Ying Tang / NurPhoto / AFP
  • Szergej Lavrov szerint az ukránok kiszorítása Donbaszból feltétel nélküli elsőbbséget élvez.
  • Az oroszok tovább nyomulnak előre Szeverodonyeck térségében.
  • Harkivba látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
  • Manfred Weber minél előbb bevezetné az olajembargót, akár Magyarország nélkül is.
  • A háború legfontosabb vasárnapi fejleményei itt olvashatók vissza.

Megint Harkivot lőtték az oroszok

Az orosz erők ismét tűz alá vették az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyeszékhelyű várost, a támadások következtében három polgári lakos sérült meg, köztük egy 16 éves fiú – közölte a Harkiv megyei ügyészség.

Az MTI tudósítása szerint a hivatal hozzáfűzte, hogy valamennyi áldozatot kórházba szállították. Az ágyúzások következtében számos lakóházban és melléképületben keletkeztek károk.

Az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték az északkelet-ukrajnai Szumi megye sosztkai, Oroszországgal határos járását is. Az ukrán állami határőrszolgálat közlése szerint a tüzérségi támadás körülbelül egy órán át tartott.

A határőrök több, mint húsz lőszerrobbanást rögzítettek a határhoz közeli egyik település infrastruktúrájánál

– írta a határőrszolgálat a hivatalos honlapján közzétett jelentésében. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján személyi sérülés nem történt.

Macron az Ukrajnában meghalt francia újságíróról tweetelt

Beszámoltunk róla, hogy Szeverodonyeckben életét vesztette egy francia újságíró, amikor orosz erők tüzet nyitottak a járműre, amiben többedmagával utazott. A férfiről, Frédéric Leclerc-Imhoffról Emanuel Macron francia elnök a Twitteren emlékezett meg. Posztjában azt írta,

Frédéric Leclerc-Imhoff  Ukrajnában volt, hogy megmutassa a háború valóságát. Egy humanitárius busz fedélzetén, az orosz bombák elől kényszerült menekülni  civilekkel együtt, amikor halálos találatot kapott.

Macron később hozzátette, osztozik az elhunyt férfi családjának gyászában.

Leclerc-Imhoff halála épp egybeesett Catherine Colonna, Franciaország újonnan kinevezett külügyminiszterének Ukrajnai látogatásával. A diplomata miután értesült honfitársa haláláról, úgy fogalmazott, Franciaország követeli, hogy mielőbb folytassanak le átlátható vizsgálatot az üggyel kapcsolatban.

A Le Parisien információi szerint Leclerc-Imhoff 32 éves volt és hat éven át dolgozott a BFMTV hírcsatornánál.

Oroszország leállítja Hollandia gázellátását

A Guardian írta meg, hogy Oroszország holnaptól leállítja Hollandia gázellátását, miután a holland kormány által támogatott helyi energetikai vállalat, a GasTerra nem volt hajlandó rubelben fizetni a Gazpromnak.

Még mindig nincs kizárva, hogy kivégzik a Mariupolban fogságba esett ukrán katonákat

Oroszországnak a múlt héten az ukrajnai háború legvéresebb ostroma után sikerült bevennie Mariupolt, miután a város acélgyárában, az Azovsztalban megbúvó utolsó ukrán védők is megadták magukat. Az ő sorsukról nyilatkozott az AFP-nek egy oroszbarát tisztségviselő, aki elmondta, egyáltalán nincs kizárva, hogy a foglyul ejtett katonákat halálra ítéljék.

Russian Defence Ministry / Sputnik / AFP Az Azovsztal acélgyárat védő ukrán katonák 2022. május 18-án, miután megadták magukat az orosz erőknek.

A fogságba esett katonák száma az ezret is eléri a hivatalos adatok szerint, nagy részük az utóbbi hónapokban hírhedtté vált Azov ezred tagja. Az alakulat a háború kitörése óta reflektorfényben van és Moszkva szemét is a kezdetektől szúrja, egyrészt, mert az ukrán haderő egyik legfelkészültebb alakulatáról van szó, másrészt, mert Oroszország a hivatalos kommunikáció szerint azért támadta meg Ukrajnát, hogy nácitlanítsa az országot. Az Azov ezredet már a háború kirobbanása előtt is sokan neonáci csoportosulásnak bélyegezték, ami nem is áll messze a valóságtól, így borítékolható volt, hogy Moszkva nem fog velük kesztyűs kézzel bánni. Korábban szó volt arról is, hogy a foglyul ejtett katonákat esetleg Putyin egyik legfontosabb ukrajnai szövetségesére, Viktor Medvecsukra cserélik a felek, a most megszólaló Jurij Sirovatkónak azonban más elképzelései vannak.

A bíróság fog dönteni a sorsukról. Az ilyen bűncselekményekért a Donyecki Népköztársaságban a halálbüntetés a legszigorúbb kiszabható ítélet. És jelenleg az összes hadifogoly a Donyecki Népköztársaság területén van

– mondta a tisztségviselő.

Von der Leyen szerint nem lesz megegyezés

Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog

– jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő délután, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az elnök emlékeztetett, hogy az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a 6. csomaggal is. Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel – amely szerinte kezd kiforrottá válni –, de megállapodást még nem sikerült elérni.

Meghalt egy francia újságíró Szeverodonyeckben

Életét vesztette az oroszok által ostromolt Szeverodonyecben egy francia újságíró, miután orosz erők tűz alá vették a járművet, amiben többedmagával ült, írja a Guardian.

A történtekről Szerhij Hajdaj, a luhanszki katonai közigazgatás vezetője számolt be. Ő elmondta, hogy a francia újságíró egy evakuálást végző páncélozott járművön utazott, aminek a tervek szerint még tíz embert kellett volna felvennie a város különböző pontjain. Ez azonban meghiúsult, mert az orosz lőni kezdték a kocsit. Néhány lövedék áthatolt a jármű felületén, az újságírót a nyakán érte halálos találat.

Hajdaj arról is szólt, hogy Szeverodonyecben egyre keményebb harcok dúlnak, az oroszok északnyugatról és délnyugatról már behatoltak a városba. Hajdaj szerint a város ágyúzása olyan heves, hogy inkább felhagytak a veszteségek számolásával.

Webernek elege van abból, hogy Orbán diktál az olajembargó ügyében

 Az Európai Unió tagországainak a közösségi szint helyett a kormányközi együttműködés keretében kell bevezetniük embargót az orosz kőolajra, ha Magyarország nem hajlandó csatlakozni

– mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy hétfői interjúban.

Az MTI tudósítása szerint a német politikus leszögezte, hogy az Európai Tanács hétfőn kezdődő tanácskozásán megállapodásra kell jutni az orosz kőolajra kivetendő embargóról, mert erkölcsileg vállalhatatlan, hogy naponta eurószázmilliós nagyságrendű összegek vándorolnak az EU-ból Moszkvába. Weber ezzel összefüggésben kifogásolta a magyar kormány álláspontját.

Eliano Imperato / Controluce / AFP

„Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet. Ha a magyar kormány nem hajlandó felhagyni a blokáddal, akkor el kell érni, hogy az EU a leglassabbakat hátrahagyva haladhasson előre” – fogalmazott egyértelműen a német politikus, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök nem játszadozhat velük, szükség esetén közös, egységesen meghozott, EU-s szintű döntés nélkül is lehetséges az előrelépés, mert a tagállamok külön-külön, kormányközi megállapodások alapján is bevezethetik az embargót.

A fentiek tükrében Weber szerint az embargó körüli vita egyúttal azt jelzi, hogy az EU-nak a cselekvőképesség megőrzése érdekében el kell távolodnia a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatali mechanizmustól.

Magyarország miseborral támogatja Ukrajnát

Az ukrajnai hívőknek szánt miseborszállítmányt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak Budapestről. Soltész Miklós arról beszélt, hogy a háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket. Az államtitkárt idéző MTI szerint az Egri és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság ajánlott fel csaknem 500 liter, liturgikus célra használható, jó minőségű bort. Azt a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a külügyi tárca szállítja Lengyelországba, onnan a lengyel karitász juttatja el Ukrajnába. Az államtitkár közölte, hogy „lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” fegyvert, katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”, amellyel akár a Magyarországra menekült családoknak, akár a Kárpátalján vagy Belső-Ukrajnában maradt embereknek segítünk.

Kovács Tamás / MTI

Oroszország belengette az olajkibocsátása 30 százalékos csökkentését

Oroszországnak 30 százalékkal csökkentenie kellene az olajkibocsátását, hogy jobb árat tudjon kialkudni – közölte Leonyid Fedun, a Lukoil olajipari vállalat alelnöke.

David Ryder / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Az orosz cégvezető szerint azzal, hogy napi hét-nyolc millió hordóra csökkentenék a kitermelést, elkerülhetnék a kedvezményes értékesítés okozta költségvetési károkat.

Miért kellene Oroszországnak fenntartani a napi 10 millió hordó olajkibocsátást, ha 7-8 millió hordóval naponta hatékonyan biztosíthatjuk a fogyasztást és az exportot anélkül, hogy az állami költségvetést és hazai fogyasztást veszteség érné?

– tette fel a retorikai kérdést az olajvállalat alelnöke.

„Melyik a jobb: 10 hordó nyersolajat  50 dolláros áron eladni vagy inkább csak 7-et, de azt 80 dollárért?” – szemléltette a különbséget Fedun, aki emellett az orosz tankerflottába való befektetés növelését is sürgette, mondván, hogy a szankciók felhajtották a hajóbérlés költségeit.

Az Ukrajna februári orosz inváziója után bevezetett nyugati szankciók elszigetelték az orosz pénzügyi szektort a globális rendszertől, és nyomást gyakoroltak az olajtermelésre és -értékesítésre is.

Mint ismert, az EU vezetői éppen ma találkoznak, hogy újra megvitassák azt a javaslatot, amely az orosz kőolaj EU tagállamokba való beszállításának tilalmára irányul ez év végéig.  A tilalom elsősorban várhatóan a tengeren érkező szállítmányokra vonatkozik majd. A Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot ellátó, vezetéken szállított orosz kőolaj a tervek szerint nem esne korlátozás alá mindaddig, amíg az ellátási alternatívák biztosítását meg nem szervezik.

(SkyNews)

Az oroszok szerint pokolgép robbant az általuk megszállt Melitopolban

Az orosz állami média szerint autóba rejtett pokolgép robbant fel hétfőn az oroszok által elfoglalt Melitopolban.

Az Russia Today orosz állami hírtelevízió beszámolója szerint az autó a város központjában, a kultúrház közelében parkolt, ahova az orosz megszállók tisztségviselői fészkelték be magukat.

A jelentés szerint a robbanás olyan erős volt, hogy a közeli épületek ablakait is betörte.

A Kreml által támogatott új városvezetés egyik forrása szerint az állítólagos merényletben hárman megsérültek. Ez a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentéséből derül ki, arról azonban egyelőre nincs hír, hogy az ukránok is megerősítették volna a robbanás tényét.

Az ukránok szerint az oroszok már Szeverodonyeck belvárosában vannak

Az oroszok benyomultak a „város közepére” Szeverodonyeckben – közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője hétfőn. Hajdaj szerint vasárnap ketten haltak meg, öten megsebesültek, és ötven ház megsemmisült.

A katonai vezető szerint az oroszok „megszilárdították helyzetüket a város északkeleti és délkeleti peremén”, most pedig „megpróbálják bekeríteni Szeverodonyecket és Liszicsanszkot”. Elmondása szerint jelenleg nagyon heves harcok folynak a térségben.

A városban internetkapcsolat nincs, leszámítva a Starlink nagyon korlátozottan hozzáférhető műholdas szolgáltatását.

A Szeverodonyeckkel szomszédos Liszicsanszk továbbra is Ukrajna ellenőrzése alatt áll. A Liszicsanszktól délnyugatra fekvő Bahmutba vezető út  ugyan „nincs elzárva, de tűz alatt van”, így „nagyon veszélyes a használata” – derültek ki további részletek a katonai vezető tájékoztatásából. Hajdaj hozzátette: „szinte minden nap” érkezik humanitárius segély, és emberei igyekeznek evakuálni a lakosokat, amikor csak tehetik.

Az oroszok nagy mennyiségben szállítanak lőszert és felszerelést Szeverodonyeck térségébe – áll a luhanszki katonai közigazgatás által kiadott Telegram-közleményben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a francia TFI-nek azt mondta, hogy Moszkva számára feltétlen prioritás Donbasz „felszabadítása”, amely magába foglalja az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságokat, amely szeparatista államalakulatokat Oroszország függetlenként ismert el Ukrajna lerohanása előtt.

(CNN)

Josep Borrell szerint csak lesz megállapodás olajembargó-ügyben

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az EU-tagországok minden bizonnyal megegyezésre jutnak hétfőn az Oroszország elleni újabb (hatodik) szankciócsomagról, ideértve az olajembargót is.

Egyhangúlag kell döntenünk. Nehéz megbeszélések voltak tegnap délután és ma reggel is

– mondta Borrell a France Info műsorszolgáltatónak.

Arra a kérdésre, hogy az orosz olaj behozatalának tilalmára vonatkozó tervek megbukhatnak-e Magyarország és más kelet-európai államok ellenállásán, Borrell így válaszolt:

Nem, nem hiszem… A végén úgyis lesz megállapodás.

A Reuters hírösszefoglalója szerint az EU-nak vasárnap azonban megint nem sikerült megállapodnia az olajembargó ügyében, noha a diplomaták iparkodtak, hogy előrelépést érjenek el a hétfőn és kedden zajló csúcsértekezlet előtt.

A csúcs a tengerparttal nem rendelkező közép-európai országok vezetékes szállításaira vonatkozó mentességről szól.

A hírügynökségnek vasárnap nyilatkozó egyik magas rangú EU-s forrás szerint még nagyon sok részletet kell tisztázni ahhoz, hogy megállapodás születhessen az uniós vezetők hétfő délutáni brüsszeli ülése előtt. Az Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt bevezetni tervezett hatodik szankciócsomag magában foglalja

  • a Sberbank kivonását a SWIFT-rendszerből,
  • orosz műsorszolgáltatók kitiltását az EU-ból,
  • további személyek felvételét azoknak a listájára, akiknek zárolják a vagyonát,
  • és akik nem léphetnek be az EU területére.

A szankciócsomag elfogadását Magyarország akadályozza, azzal az indokkal, hogy az olajembargó bevezetése leterítené a magyar gazdaságot, mivel Magyarország nem tud máshogyan olajat beszerezni. A tengerparttal ugyancsak nem rendelkező Szlovákia és Csehország szintén hasonló aggodalmaknak adott hangot.

Az olajembargóról szóló tárgyalások egy hónapja zajlanak sikertelenül. A holtpontról való elmozdulás érdekében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tilalom csak a tankerekkel behozott orosz olajra vonatkozzon, így Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is fogadhassa az orosz olajat a működő vezetéken keresztül, amíg  az alternatív ellátás megszervezése nem sikerül.

Jelenleg úgy néz ki, hogy a magyar kormány támogatná is ezt a javaslatot. A vasárnapi megbeszélések inkább az uniós finanszírozás ügyében akadtak el. Magyarország ebből szeretné fizetni a horvátországi olajvezetékkapacitás-növelést, illetve ebből a pénzből állítaná át a finomítóit az orosz kőolajról a másfajta összetételű Brent-kőolajra.

Az EU küldöttei ezekről a kérdésekről hétfőn délelőtt beszélnek, miképpen arról is, hogy hogyan biztosítható a tisztességes verseny, ha a szankciók következtében magasabb árakkal kell számolniuk a jövőben a nem vezetéken érkező Brent-kőolajra támaszkodó tagállamoknak.

A háború árát a jelek szerint az afrikai családok fizetik meg

45 százalékkal fizetnek többet a búzalisztért az afrikai családok az ukrajnai háború miatt – írja az Associted Press.

Egyes országok, például Szomália búzakészletének több mint 90 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzik be. Ez a körülmény sok embert most arra kényszerít, hogy a búzát más gabonákkal helyettesítse. Ezeknek a gabonaféléknek az ára azonban szintén az egekbe szökik.

Az Afrika szarván fennálló éhínségért a háború következményei mellett a tartós aszály is okolható – írják.

Novák Katalin: Magyarország követeli minden háborús bűn kivizsgálását

Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk, mondta Novák Katalin a Facebook-oldalán hétfőtől elérhető videóban, a köztársasági elnök üzenete az ukrán tv-csatorna adománygyűjtő műsorában hangzott el.

Vasárnap adománygyűjtő műsort vetítettek a jelenleg egyetlen működő ukrán tv-csatornán. A Save Ukraine – StopWar jótékonysági televíziós műsorba, Magyarország köztársasági elnökeként, Novák Katalin is felkérést kapott megszólalni más állam- és kormányfők mellett. Így többek között Albánia, Lettország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia és Nagy-Britannia vezetői tolmácsolták népük üzenetét a nézők felé rövid videóüzenet formájában, írja az MTI.. A műsorban zenei előadások is elhangzottak.

Novák Katalin üzenetében kiemelte: Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását, követeli minden háborús bűn kivizsgálását, és megfelelő büntetést kér azokra, akik ezeket az emberiség elleni barbár tetteket elkövették.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy biztonságos menedéket nyújtson az ide érkezett több mint 700 ezer menekültnek, „továbbra is ellátjuk a sebesülteket, élelmiszert küldünk az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget kínálunk a hazánkba érkező gyerekeknek, fedelet, ételt és munkát biztosítunk a családoknak, ameddig arra szükség van”.

Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk; minél előbb, annál jobb

– mutatott rá.

Orosz külügyminiszter: Putyin nem beteg

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tagadta azokat a spekulációkat, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök beteg lenne, írja a Guardian. Lavrov a francia TF1 televízió kérdésére úgy fogalmazott:

Nem hiszem, hogy az épeszű emberek valamilyen betegség vagy betegség jeleit látnák ezen az emberen.

A külügyminiszter azzal érvelt, hogy noha Putyin idén októberben 70 éves lesz, folyamatosan megjelenik a nyilvánosság előtt. „Láthatják a képernyőkön, olvashatják és hallgathatják a beszédeit”, jelezte.

A brit lap megjegyezte, hogy az orosz elnök egészségügyi állapota és magánélete tabu témának számít Oroszországban, így szinte sosem beszélnek róla a nyilvánosság előtt.

A főtitkárhelyettes szerint a NATO-nak joga van csapatokat telepíteni Kelet-Európába

A NATO-nak joga van ahhoz, hogy csapatokat telepítsen Kelet-Európába, az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt már nem kötik azok a vállalásai, amelyeket régebben tett Moszkvával fenntartott kapcsolatainak keretében, jelentette ki Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese abban az interjúban, amelyet az AFP francia hírügynökségnek adott vasárnap este a litvániai Vilniusban.

A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó, 25 éve aláírt alapokmány előirányozza ugyan, hogy az észak-atlanti szövetség tartózkodik attól, hogy jelentős méretű hagyományos erőket vonjon össze Kelet- és Közép-Európában, de Ukrajna megtámadásával és a NATO-val folytatott párbeszéd teljes megszakításával Oroszország maga érvénytelenítette e dokumentum tartalmát, emelte ki Geoana az MTI tudósítása szerint.

Moszkva ugyanis akkor vállalta, hogy nem tesz agresszív lépéseket szomszédai ellen, és rendszeresen konzultációkat tart a NATO-val, márpedig most egyiket sem teszi

– tette hozzá. Geoana úgy vélte, a NATO-t most már semmi nem korlátozza abban, hogy jelentősebb erőkkel legyen jelen keleti régiójában, így a balti államokban is. Ezt a kérdést a következő hetekben a szövetség tagországai miniszteri, majd kormányfői szinten is megtárgyalják.

Gabonával megrakott orosz hajót láttak Szíriában

Új műholdfelvételek kerültek elő, amelyek azt mutatják, hogy egy gabonával megrakott orosz teherszállító hajó érkezett a szíriai Latakia kikötőbe. Négy héten belül ez már a második ilyen út.

Mikhail Voskresenskiy / Sputnik / Sputnik via AFP

A Maxar Technologies által kiadott új képeken a Matrosz Pozsnics áruszállító hajó látható Latakiában május 27-én.

Ez egyike annak a három hajónak, amelyekre az ukrajnai orosz invázió ideje alatt gabonát rakodtak a Krím-félszigeten található szevasztopoli kikötőben. A hajót legutóbb május 19-én Szevasztopolban látták, majd a Boszporusz-szoroson és a török ​​partok mentén délre haladva követték nyomon. A szállítójármű becslések szerint körülbelül 30 ezer tonna gabonát tud szállítani.

Mint ismert, korábban teherautó-konvojokat láttak, amelyek gabonát szállítottak a dél-ukrajnai farmokról és silókból a Krím-félsziget felé. Az ukrán hatóságok a hónap elején úgy becsülték, hogy az orosz csapatok a megszállt területekről több mint 400 ezer tonna gabonát zsákmányoltak. Az ukrán hatóságok ezzel együtt felhívták a figyelmet arra, hogy az orosz gabonalopások veszélyeztetik az idei termést is Ukrajnában.  Az oroszok által megtámadott kelet-eurpai ország a világ egyik legfontosabb gabonatermelő országa.

Oroszország számára a gabona vonzó árucikk. A búza ára az idén meredeken emelkedett, tonnánként jelenleg körülbelül 400 dollár a világpiacon.

(CNN)

Lavrov felszabadítaná a donyecki és luhanszki népköztársaságokat

Interjút adott a TFI francia műsorszolgáltatónak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki arról beszélt: Moszkva számára elsőbbséget élvez az ukrán hadsereg kiszorítása a Donbasz térségéből.

Feltétlen prioritásunk a donyecki és luhanszki régiók felszabadítása, amelyeket az Orosz Föderáció független államként ismer el

– fogalmazott az orosz külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország annektálja-e a donbászi területeket, Lavrov azt mondta, nem erről van szó. Szerinte ez egy olyan katonai művelet, amelyet a donyecki és luhanszki népköztársaságok szuverén államai kértek az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelye alapján, ami az egyéni és kollektív önvédelem jogát védi.

„Megvédjük a lakosságot, és segítünk nekik területi integritásuk helyreállításában”– mondta Szergej Lavrov hozzátéve, hogy a többi ukrajnai régió szabadon dönthet majd a sorsáról.

Az orosz külügyminiszter annak a véleményének is adott hangot, hogy Ukrajna többi területén szintén vannak olyanok, akik nem akarják megszakítani a kapcsolatokat Oroszországgal. Ezeken a helyeken szerinte a lakosságának kell döntenie a sorsáról.

Olvasói sztorik