Egy öt hónapos csecsemő is életét vesztette Harkiv bombázásakor; 50 éves szovjet harckocsit vetettek be az oroszok

Legalábbis ezt írja a Twitteren a Nexta. A találkozó június 15-16-án lehet Brüsszelben.

‼️The meeting of #NATO defense ministers with the participation of #Ukraine, #Georgia, #Finland and #Sweden will be held on June 15-16 in #Brussels pic.twitter.com/L1tsodwfeJ

— NEXTA (@nexta_tv) May 27, 2022

Az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt szárnyának szinódusa pénteken kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát – számoltak be ukrán híradások.

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten „ne ölj!” parancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi szárny azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű szárny mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű “szárny” több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.

(MTI)

Megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során, hogy Oroszország teljesíteni fogja az Ausztriába irányuló gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit, közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin felhívta Nehammer figyelmét arra, hogy az ukrán hatóságok szabotálják az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. Rámutatott, hogy Ukrajnának minél előbb aknamentesítenie kell kikötőit az ott rekedt külföldi hajók szabad távozása érdekében.

Az orosz elnök az MTI tudósítása szerint elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a világpiac mezőgazdasági termékekkel való ellátásában fellépett nehézségeiért. A Kreml szerint részletes magyarázatot adott az élelmezési válság valódi okairól, amelyek egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió oroszellenes szankciói miatt keletkeztek.

A TASZSZ beszámolója szerint Nehammer a beszélgetést követően Bécsben elmondta: közölte Putyinnal, hogy a Gazpromot megfosztják a haidachi gáztárolójától, ha az orosz cég nem tölti fel gázzal és más energiaszolgáltatóknak adják át. Beszámolója szerint az ezúttal is „intenzív és nagyon komoly” tárgyaláson ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajnával kapcsolatos osztrák álláspontot és támogatásáról biztosította a békéhez vezető lépéseket.

Szlovákia júniustól jelentősen csökkenti függőségét az orosz gázszállításoktól azáltal, hogy alternatív gázmegállapodásokat kötött – közölte Richard Sulik miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter pénteken, akit a szlovák televízió idézett.

Sulik azt monda, hogy Szlovákia június 1-től 65 százalékkal csökkenti az orosz gáztól való függőségét, az ország gázellátása 2023 végéig garantált. A teljes szlovák fogyasztás fedezetéül szolgáló földgáz mintegy 32 százaléka Norvégiából származik majd, csaknem 34 százaléka pedig cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában horvát, olasz, belga és brit kikötőkből érkezik.

Rámutatott arra, hogy az ország gázkereslete évi mintegy 5 milliárd köbméter, és hogy továbbra is vásárolnak majd földgázt Oroszországtól, amellyel 2029-ig van érvényes szerződése a szlovák állami földgázipari vállalatnak (SPP).

Sulik rámutatott arra, hogy július 10-ig a különböző irányokból beérkező gázszállítmányok annyira feltöltik a tározókat, hogy az 2023 március végéig szavatolja a biztonságos gázellátást. Szlovákia gázszükségletének mintegy 85 százalékát fedezik jelenleg az orosz szállítások.

Ugyancsak pénteken Eduard Heger szlovák miniszterelnök Facebook-oldalán arról számolt be, hogy elkészült a Szlovákia és Lengyelország közötti 164 kilométer hosszú gázvezeték, ami hamarosan tesztelési módba kerül.

A gázvezeték üzembe helyezése Heger szerint erősíti Szlovákia energiabiztonságát. “Szlovákia az orosz olaj- és gázszállításoktól leginkább függő országok közé tartozik. Ezért a legfontosabb feladatunk, hogy alternatív beszerzési forrásokat és módokat találjunk” – írta a miniszterelnök.

A vezeték lengyelországi szakasza 61,3 kilométer, a szlovákiai pedig 103 kilométer hosszú. A szlovák kormányfő szerint a vezeték évi 5,1 milliárd köbméter földgáz továbbítására alkalmas, ami gyakorlatilag fedezi Szlovákia éves szükségletét. A vezetéken részben Norvégiából, valamint lengyel és más EU-országok kikötőiből érkezik majd a földgáz, ahová tengeri úton jut el.

(MTI)

A Politico Playbook egy ukrán hivatalnokot idéz annak alátámasztására, hogy az ukránok elég szorosan követik a vitákat az Európai Unió orosz olajra kivetendő szankcióiról. A szankciók között most felmerült, hogy esetleg tényleg felmentést kapnának alóla a gázvezetéken érkező olajra, ami leginkább Magyarországot érinti. Az ukrán hivatalnok a Playbook szerint arra figyelmeztetett, hogy

bármi történhet

A Barátság kőolajvezetékkel, amely Ukrajna felől szállít gázt Magyarroszágra. Olena Zerkal szerint Magyarország hasznot húz a helyzetből. Az energiaügyi miniszter tanácsadója szerint Budapest étvágya az uniós forrásokra egyre nő, mert azt érzik, hogy bármit kérhetnek azért, hogy ne rombolják az unió egységét.

Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, európai egységünk mindig is a legnagyobb erősségünk volt, ez marad a vezérelvünk, írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a hétfőn kezdődő brüsszeli rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

A csúcstalálkozó témáit taglalva az elnök az MTI tudósítása szerint azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel fognak foglalkozni, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Mint hangsúlyozta, az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése, ezért a vezetők az ukrán újjáépítéshez kapcsolódó támogatásokról is tárgyalnak majd.

A meghívólevél szerint, az uniós csúcson napirenden lesz az energia kérdése is.

Fel kell gyorsítanunk az energetikai átállást, ha a lehető leghamarabb meg akarjuk szüntetni függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A Versailles-ban hozott döntéseinkre építve meg fogjuk vitatni, hogy miként lehet a legjobban előrehaladni e munkában

– hangsúlyozta Charles Michel.

Az ET elnöke kitért arra is, hogy a tanácskozáson szó lesz „Oroszország katonai agressziójának drámai hatásáról a globális élelmiszerbiztonságra, és a vezetők megvitatják, hogyan lehetne segíteni Ukrajnát abban, hogy mezőgazdasági termékeit az uniós infrastruktúra segítségével exportálja”. A vitában részt vesz Macky Sall szenegáli elnök, az Afrikai Unió elnöke is, tekintettel az afrikai országok élelmezés-biztonsággal szembeni akut sebezhetőségére.

Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcson megvitatják az EU védelmének erősítését, továbbá azt, hogy az Unió hogyan erősítheti meg ellenálló képességét és növelheti biztonsági kapacitását.

Válaszul Zágráb barátságtalan lépéseire, Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánította a horvát nagykövetség öt alkalmazottját – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

A tárca bekérette a moszkvai horvát nagykövetet, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a horvát hatóságok megalapozatlan kísérleteivel kapcsolatban, amelyek arra irányultak, hogy Oroszországot ukrajnai háborús bűnök miatt tegyék felelőssé, valamint amiatt, hogy Zágráb katonai segítséget nyújt a neonáci kijevi rezsimnek.

A horvát külügyminisztérium április 11-én közölte, hogy a zágrábi orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött, és emiatt az orosz diplomáciai képviselet 24 alkalmazottját utasította az ország elhagyására. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője oroszellenes akciónak nevezte akkor az orosz diplomaták kiutasítását, és hozzátette, hogy a felelősség a következményekért teljes mértékben a horvát felet terheli.

Az ukránok szerint Oroszország 400-500 régi szovjet aknát szórt szét a Fekete-tengeren, amelyek a viharok során kiszakadnak horgonyaikból, és elsodródnak, ezzel lehetetlenné téve az áruexportot az ukrán kikötőkből.

Szerhij Bratcsuk, az Odesszai területi katonai közigazgatás szóvivője szerint Oroszország a kikötők blokkolásával globális élelmiszerválságot idézett elő, amiért alaptalanul okolják Ukrajnát

Az ukránok állításait független forrásból nem tudták megerősíteni.

Ukrajna fekete-tengeri kikötői a háború február 24-i kezdete óta le vannak zárva. A globális élelmiszer-ellátási lánc szempontjából nélkülözhetetlen gabonaexport azóta fel van függesztve: a tisztviselők szerint 20 millió tonna gabona rekedt az országban.

Az ENSZ szerint egyes országokban hosszú távon éhínséggel kell szembenézniük, ha Ukrajna exportja nem áll vissza a háború előtti szintre. Oroszország felajánlotta, hogy a szankciók enyhítéséért cserébe megnyitja a Fekete-tengeren keresztül vezető folyosót az élelmiszer-szállítmányok számára.

(BBC)

A napokban orosz és ukrán források is arról számoltak be, hogy átfogó szárazföldi támadást indított az orosz haderő Liman városa ellen, a harcok sújtotta Donbasz régióban. Az önjelölt Donyecki Népköztársaság oroszbarát szeparatistái közölték, hogy teljes ellenőrzésük alá vonták a vasúti csomópontja miatt stratégiai fontosságú Limant, Ukrajna északkeleti részén.

Liman egy körülbelül 20 ezres lélekszámú település, és egyben az egyik utolsó bástya, amely tartja magát, mielőtt az oroszok bekerítik Szlovjankszk várost, az utolsó nagyobb települést Donyec megyében, amely még az ukrán fegyveres erők kezén van.

A szakadárok a Telegram-csatornájukon tettek közzé a hírt, független forrásból egyelőre nem hitelesítették az információt.

(Al Jazeera)

Az orosz szárazföldi erők célja Szeverodonyeck és Liszicsanszk városának bekerítése. A napokban több falut is elfoglaltak Popasznától északnyugatra

– olvasható a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/8oy0CIaoIP

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/6gQjEGEiRb

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 27, 2022

Az orosz erők nyomást gyakorolnak a szeverodonyecki zónára, de Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tart több védett szektort, ezzel továbbra sem engedi Oroszországnak teljes egészében ellenőrzése alá vonni a Donbaszt.

Az elmúlt napokban az oroszok 50 éves T-62-es harckocsikat szállítottak a mélyraktárakból a déli frontra. A T-62-esek várhatóan különösen sebezhetőek lesznek a páncéltörő fegyverekkel szemben. A britek szerint a jelenlétük a harctéren rávilágít az oroszok hiányára modern, harcképes felszerelés terén.

Csütörtökön kilenc ember, köztük egy 5 hónapos csecsemő vesztette életét Harkiv városközpontjának közelében a lakónegyedek intenzív bombázása után – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai közigazgatás vezetője.

Az áldozatok között volt „egy utcán sétáló család is: a férfi a kezében tartotta öt hónapos csecsemőjét, aki a kezében tartva halt meg. Az édesanya súlyosan megsebesült, jelenleg kórházban van” – közölte Szinyehubov.

A tisztviselő szerint a lakónegyedeket ért támadásoknak nem lehet más célja, mint a civil lakosság terrorizálása. Ukrajna második legnagyobb városában hevesen lőtték Sevcsenkivszkij és Kijevszkij kerületeket. A támadások során 19-en sebesültek meg, köztük egy 9 éves gyermek.

Jelenleg fegyveres erőink szilárdan tartják pozícióikat, így továbbra sem kérdés Harkiv városának esetleges elfoglalása

– tette hozzá.

(CNN)

Mariupol elestével Szeverodonyeck vált az oroszok fő célpontjává a háborúban. A kelet-ukrajnai várost hevesen bombázzák, amiben a város polgármestere szerint legalább 1500 ember vesztette életét.

Olekszandr Sztrjuk szerint mintegy 12-13 ezer ember maradt a 106 ezres lélekszámú városban, ahol a lakóépületek 60 százaléka megsemmisült.

Szeverodonyeck a donbászi Luhanszk régió egyetlen ukrán ellenőrzés alatt álló része. Az orosz erők igyekeznek elvágni a várost a többi ukrán területtől.

Sztrjuk szerint az ukrán hadsereg annak ellenére is kitart, hogy egy orosz felderítő és szabotázscsoport behatolt a város egyik szállodájába. Azt is elmondta, hogy a szomszédos Liszicsanszk és a délnyugatra fekvő Bakhmut közötti főút továbbra is nyitva van, az utazás viszont veszélyes.

(Al Jazeera)

A katasztrofális eseményeket meg lehetett volna előzni, ha a világ sajátjaként kezeli az ukrajnai helyzetet. Ha a világ erős emberei nem csak játszadoznak Oroszországgal, hanem valóban nyomást gyakorolnak a háború lezárására.

– fogalmazott videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az EU-n belüli megosztottságot kritizálta az Oroszországra kivetett szankciók ügyében.

Nézzük csak meg a mostani helyzetet. Nézzük meg, hány hete próbál az Európai Unió megállapodni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. Máig naponta majdnem egymilliárd eurót fizetnek az európaiaknak az energiaszállításért. Honnan van ekkora hatalmuk azoknak, akik blokkolják a hatodik csomagot? Miért van  még mindig ekkora hatalmuk az európai szintű ügyekben is?

– mondta az elnök, hozzátéve, hogy hálás az európai közösség segítségéért, ugyanakkor szerinte az Oroszországra gyakorolt nyomás életeket ment.