Az ENSZ főtitkár Moszkvában találkozik Putyinnal, az Astovstalon nincs fehér zászló

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy matróz meghalt, 27 pedig eltűnt a Moszkva zászlóshajó elsüllyedésekor. Azt is közölték, hogy a legénység 396 tagját sikerült kimenteni. Eddig az oroszok nem sok információt közöltek a Moszkva elsüllyedésekor, de a legénység eltűnt tagjainak rokonai egyre több kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban az orosz sajtóban.

Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Moldova „mély aggodalmát” fejezte ki a nagykövetnek Rusztan Minnyekajev tábornok kijelentése miatt – tudatta közleményében a külügyminisztérium, amely felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben „területi szuverenitását” és „semlegességét”.

Rusztam Minnyekajev, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén úgy fogalmazott, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát.

A tábornok azt mondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzéssel Moszkva szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, amely érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit is, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

Moszkva az Ukrajna ellen indított háborút is azzal indokolta korábban, hogy a kijevi kormány üldözi az orosz ajkú lakosságot. Oroszország és a 2,6 millió lakosú – volt szovjet köztársaság – Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.

A mintegy félmillió lakosú „Dnyeszter melléki Köztársaság”, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja.

(MTI)

A nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában, amelyet pénteken tettek közzé.

A Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt.

A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani.

Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek.

Hangoztatta, hogy NATO-tagállamként nem csak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek, de a többi, Oroszországgal határos NATO-tagországot is szövetségesként támogatják, közülük több államban jelen is vannak a német csapatok. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.

A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: “mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.

Nem gondolom, hogy indokolt lenne akár Németországnak, akár a NATO-nak beszállnia a háborúba

– tette hozzá Scholz.

Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista – bár békepárti -, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.
Olaf Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártjának álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban. Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve.

Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le “a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, hideg fejjel kell gondolkozni, hiszen Németország felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.

A Der Spiegel saját, április 20-án és 21-én készült felmérése szerint a németek 47 százaléka véli úgy, hogy Németországnak nehézfegyverzetet (például harci repülőgépeket) is kellene adnia Ukrajnának, míg a válaszadók 45 százaléka ezzel ellenkező véleményen van.

Németország az orosz gázra nem vezetett be embargót, amit Scholz a többi közt a gazdasági válság elkerülésével magyarázott. Emellett elmondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal „gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, (Putyin) el sem kezdte volna a háborút”.

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát „felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (…) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg” – szögezte le.

(MTI)

Azonnal humanitárius tűzszünet lép életbe, ha a mariupoli Azovsztal acélműben lévő ukrán alakulatok felmutatják a fehér zászlót – jelentette ki pénteken Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

Mizincev szerint az orosz és a donyecki erők haladéktalanul felfüggesztik a harci tevékenységet, ha az Azovsztal területén bárhol fehér zászlót észlelnek, és biztosítják a biztonságos eljutást a humanitárius konvojok gyülekezési pontjához. Mint mondta, az orosz fél kész bármikor fegyvernyugvást bevezetni a civilek evakuálásához, amennyiben vannak civilek az üzemben. Elutasította az ukrán és a nyugati vádakat, amelyek szerint az orosz és a donyecki fegyveres erők akadályozzák a civilek távozását Mariupolból. (MTI)

Elengedték az orosz zászló alatt hajózó, Évia szigeténél lefoglalt kőolajszállító hajót – jelentette pénteken az Athéni Macedón Hírügynökség (AMNA). A Pegas orosz tankhajót, amely felügyelet alatt horgonyzott az éviai Kárisztosz kikötőjében, a pénzmosással foglalkozó hivatal utasítására elengedték – írta a hírügynökség.

A tankhajót az Ukrajna elleni orosz támadás miatt elrendelt európai uniós szankciók keretében állították meg. A tanker legénysége benyújtotta a hivatalos okmányokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO), s a dokumentumokból az derült ki, hogy a hajó tulajdonjogát átadták egy, a szankciók által nem sújtott vállalatnak még az ukrajnai háború előtt.

Az AMNA kedden közölte, hogy a görög hatóságok elkobozták a Pegas tankert tizenkilenc fős legénységgel a fedélzetén. Az orosz tankeren motorhiba történt, és egy vontatóhajó a nyugat-görögországi Peloponnészoszi-félszigethez kísérte, amikor a rossz időjárás miatt kénytelen volt horgonyt vetni Kárisztoszban. A tankhajó szállítmányát – amelyre nem vonatkozott a görög hatóságok intézkedése – a kikötőben egy másik tankerbe szivattyúzták át. (MTI)

Állítólag több ezer tonna ukrán lőszer került az oroszok kezére, miután elfoglaltak egy Harkiv régióban található fegyverraktárat, legalábbis ezt jelentette be az orosz katonaság.

A TASZSZ hírügynökség beszámolóját a BBC is átvette, de azzal, hogy a hírt egyelőre nem erősítették meg független források.

Vlagyimir Megyinszki erról beszélt, hogy több hosszú párbeszéd is volt az ukrán féllel, de nem mondott semmit arról, mi hangzott el. Szergej Lavrov külügyminiszter korábban azt mondta, a diplomáciai párbeszéd teljesen leállt. Szerinte a legutóbbi ajánlatot öt napja tették, erre eddig az ukránok nem válaszoltak. Zelenszkij azt is tagadta, hogy kapott volna bármilyen írásos ajánlatot.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára április 25-én Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzon, közölte az ENSZ szóvivője.

Erősen markolta az asztal sarkát Vlagyimir Putyin, miközben a védelmi miniszterével beszélt csütörtökön. A görcsösség egyértelműen látszott az ukrajnai hadműveletekről szóló megbeszélésről készült felvételen. A felvételen az is feltűnő volt, hogy az orosz elnök lába közben folyamatosan mozgott, rángatózott.

A Telex cikke szerint a felvétel hamar elkezdett terjedni a nemzetközi médiában, és szakértők megszólaltatásával azt pedzegetik, hogy milyen betegség áll Putyin zavart viselkedésének hátterében. Putyin egészségi állapotáról a háború kezdete óta jelennek meg különböző találgatások. Pár hete Louise Mensch, az Egyesült Királyság korábbi parlamenti képviselője már tudni vélte, hogy az orosz elnök Parkinson-kórban szenved, míg más azt feltételezi, hogy pajzsmirigyrákja van – írja a Newsweek.

A Proekt nevű független orosz oknyomozó lap szerint a moszkvai Központi Klinikai Kórház pajzsmirigyrákra szakosodott sebésze, Jevgenyij Szelivanov legalább 35 alkalommal repült az orosz vezetőhöz a fekete-tengeri üdülőhelyre, Szocsiba 2016 és 2020 között, míg 59 alkalommal fül-orr-gégész szakorvosnál járt Putyin.

Mások arról írnak, hogy Putyin „felpuffadtnak” és „legyengültnek” tűnik a közelmúltbeli nyilvános szerepléseken. A Kreml ugyanakkor többször is cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Putyin beteg lenne.

Az orosz pénzügyi vezetés igyekszik cáfolni, hogy pénzügyi csőd szélén áll az ország. Mint ismert, csütörtökön jelentették be, hogy a csődkockázati felárak (CDS) piacát szabályozó Credit Derivatives Determinations Committee (CDDC) kimondta, Oroszországban beüthetett az államcsőd.

Andrej Kosztin orosz bankár szerint azonban az orosz gazdaság stabil, az Oroszországi Bank tartalékai meghaladják az állam teljes külső adósságát, a problémákat kizárólag a nyugati partnerek elszámolásai okozzák.

Kosztin, a VTB vezetője a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában a TASZSZ szerint azt állította:

A valódi nemfizetés szóba sem jöhet. Oroszország pénzügyi helyzete mindig is nagyon stabil volt és továbbra is az, az Orosz Bank tartalékai meghaladják az állam teljes külső adósságát. Nem lenne probléma az elszámolásokkal, ha lenne legalább valami racionális politika a nyugati partnereknél.

Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteki vilniusi látogatásán kijelentette: ha a NATO úgy dönt, hogy megnöveli a katonai jelenlétet a Baltikumban és Európa keleti szárnyánál, Németország készen áll ehhez jelentős mértékben hozzájárulni.

Baerbock Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel tartott találkozóján biztosította a vilniusi tárcavezetőt, hogy Németország nem csak a jelenlegi katonai csapatok megerősítését, de a hosszútávú NATO-jelenlétet is támogatja a Baltikumban, még ha ez több ezer katona kivezénylését is jelenti. Úgy vélekedett: a NATO jelenlegi koncepciója, miszerint minimális katonai jelenléttel jelzi a Baltikumban, hogy a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész szervezet elleni támadásnak minősül, a jelenlegi helyzetben nem kielégítő. Mint fogalmazott: amikor egy országnak 100 kilométeres közös határa van Oroszországgal, akkor „nincs ideje az erősítésre várni”, ha megtörténik a baj.

Az MTI szerint Landsbergis, német kollégájának kijelentéseire reagálva elmondta, Litvánia nevében reméli, hogy valóban kaphatnak majd állandó támogatást mind a katonai csapatok, mind a páncélozott járművek terén, de külön kiemelte a légvédelmet is, amit a balti államok gyengepontjának tart. Hozzátette, hogy véleménye szerint a Balti-tenger partjai, kikötői és kereskedelmi útvonalai is megerősítésre szorulnak.

Prágában „Ukrán hősök” utcájára keresztelték át az orosz nagykövetség melletti utcarészt.

A Prague Morning cikke szerint a város képviselői csütörtökön felszólították a Városháza Tanácsát, hogy hivatalosan is hagyja jóvá a döntést. A változás amúgy sem okoz bonyodalmat, mert a Borisz Nyemcov tér melletti utcarészben nem lakik senki.

A lap idézi Ondřej Kolářt, Prága 6. kerületi polgármesterét is, aki a  Twitteren jelentette be, hogy jóváhagyták az egyik híd átnevezését is. A híd mostantól Vitalij Skakuna nevét viseli majd. Vitalij Skakun egy ukrán katona volt, aki maga is meghalt, amikor felrobbantott egy hidat a Herson felé nyomuló orosz inváziós hadsereg előtt.

Túl nagyok a nézeteltérések az orosz-ukrán háború megítélésében Kirill pátriárka, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legnagyobb támogatójának számít, és Ferenc pápa között.

Kapcsolódó

Elmarad a pápa és az ortodox egyházfő találkozója a háború miatt

Ez lett volna a második találkozó az elmúlt mintegy 970 évben.

Még százezren lehetnek abban a városban, ahol szinte minden épületet szétlőttek, leromboltak. A kijutás a lehetetlenséggel határos.

Kapcsolódó

Csak 79 ember jutott ki Mariupolból

Pedig még százezren várnak a kimentésükre a szétbombázott városban.

Egy orosz katonai vezető péntek reggel arról beszélt, hogy egész Dél-Ukrajnát el akarják foglalni.

Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz központi katonai kerület parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a „katonai műveletek” második fázisában Donbasz teljes ellenőrzése és Dél-Ukrajna elfoglalása a kitűzött céljuk. Az oroszok egészen Moldováig, egész pontosan a senki által el nem ismert szeparatista területig, a Denyeszter Menti Köztársaságig nyomulnának, ahol orosz bázis található orosz katonákkal. Ezzel teljesen elvágnák Ukrajnát a tengertől és aggódhatnak a moldovaiak is, mert közvetlen szomszédságukba kerülnének az oroszok.

Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 4761 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5001-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.

Kapcsolódó

Közel tízezren érkeztek Ukrajnából egy nap alatt

220 gyerek érkezett vonattal Budapestre.

Az oroszok 42 ukrán falut foglaltak el Donyeck-régió keleti felében csütörtökön, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez csak ideiglenes állapot, vissza fogják őket szorítani egészen az országhatárig.

„Délen és keleten a megszállók mindent megtesznek, hogy valami sikert fel tudjanak mutatni, ezért összegyűjtötték ott erőiket, új zászlóaljakat vezényeltek az országunkba, még mozgósítást is hirdettek az elfoglalt területeken. Ezekkel a lépésekkel legfeljebb késleltethetik, az elkerülhetetlenül elérkező kivonulásukat az országunkból” – mondta videóüzenetében Zelenszkij.

(BBC)

Több tucat ukrán katona tartózkodik jelenleg Nagy-Britanniában, akiket brit páncélos járművek vezetésére és kezelésére képeznek ki az angol kollégái – árulta el Boris Johnson brit miniszterelnök. A britek ugyanis legalább 120 páncélozott járművet küldenek Ukrajnába az oroszok elleni háborúba.

Műholdfelvételek segítségével újabb tömegsírt fedeztek fel az ukrán hatóságok, amely szerintük újabb bizonyíték az oroszok által elkövetett háborús bűncselekményekre.

„A Mariupol ostroma közben meghalt civilek holttesteit orosz katonák teherautókra rakták és a várostól húsz kilométernyire, egy temetőhöz közeli út mentén, harminc méter hosszan elásták” – mondta a város ukrán polgármestere Vadim Bojcsenko. A tömegsírokat március 23-26. között kezdhették el kiásni, ami egészen áprilisig tarthatott – írta a CNN.

A tömegsírban akár 9 ezer holttestet is elföldelhettek a városi tanács Telegramon közzétett posztja szerint.

Az ukránok szerint több mint húszezren veszthették életüket a kikötőváros ostromában és nagyjából százezren nem tudtak elmenekülni a korábban négyszázezres nagyvárosból.

Tűz ütött ki egy védelmi minisztériumhoz tartozó kutatóintézetben Tverben, amely Moszkvától 160 kilométerre található. A tűzben legalább heten életüket vesztették és harmincan megsebesülhettek. Nem sokkal korábban volt egy másik komoly tűz Oroszországban, egy fővárostól 400 kilométerre levő vegyi üzem égett le.

The roof, the roof.

The roof of military research institute in Tver' has partially collapsed. Number of wounded increased to 30 pic.twitter.com/fLx8u2Wdpf

— Liveuamap (@Liveuamap) April 21, 2022

Nemcsak katonák, hanem civilek is vannak a még ukrán kézen levő Azovstal acélgyár kazamatáiban, amelyet az oroszok hevesen támadtak Mariupolban.

„Az összes felszíni épületet lerombolták. Nehézbombákat és bunkerromboló bombákat dobtak le, amely óriási pusztítást okozott. Sebesültjeink és hallottaink vannak” – mondta az ottani erők parancsnokhelyettese, akinek beszámolója szerint a pincénként 80-100 civil lehet a bunkerrendszerben, de nem tudják, hogy pontosan mennyien lehetnek, mert nem tudják elérni a bombázások miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be, hogy nem mennek be harcolni a föld alá az orosz katonák, helyette olyan blokádot kért az acélgyár körül, amelyen még “egy légy sem tud keresztülrepülni”.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1516486105973022724?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1516486105973022724%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fapr%2F21%2Frussia-ukraine-war-latest-ukraine-offers-unconditional-talks-on-mariupol-as-west-warns-of-russian-cyber-attacks-live

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok Ukrajna déli, megszállt részein „függetlenségi népszavazásra” készülnek, hogy ezzel szakítsák el Ukrajnától Kherszon és Zaporizsia régiókat. „Arra kérem az ott lakókat, hogy kezeljék fenntartásokkal a megszállóktól kapott információkat. És ha azt kérik, hogy töltsenek ki kérdőíveket személyes adataikkal, akkor tudniuk kell, hogy nem segíteni akarnak… A céljuk az, hogy egy „úgynevezett népszavazást” tartsanak a területről Moszkva utasítására, hogy fel tudjanak mutatni valamilyen eredményt. Legyenek nagyon óvatosak” – fordult az ott lakó polgárokhoz Zelenszkij, aki szerint az oroszok a “Kherszoni Népköztársaság” létrehozására irányuló tervei nem fognak sikerülni.

“Ha valaki új területeket akar annektálni, az csak új, még erősebb szankciókat von maga után. Mindez olyan szegénységhez vezet, mint amilyet még nem tapasztaltak Oroszországban 1917 óta” – jósolta az ukrán elnök.