Az Ukrajna elleni orosz invázió első napján egy orosz nyelvű Telegram-fiók, a SCEPTIK azt állította, hogy 82 ukrán katona megadta magát a Kígyó-szigeten – egy távoli, sziklás szigeten a Fekete-tengeren –, és írásban rögzítették, hogy nem hajlandók továbbra is részt venni a katonai akcióban. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy 13 határőr volt az előőrsön, akik hősi halált haltak, miután megtagadták a megadást. Az esetről egy hangfelvétel is felkerült az internetre, melyen az hallható, hogy amint az oroszok felszólították őket a megadásra, az ukránok elküldték őket a picsába. Azóta mindannyian posztumusz kitüntetésben részesültek, és megkapták az „Ukrajna hőse” címet is.
Nem sokkal az eset után szárnyra kelt a hír, miszerint a Kígyó-sziget védői életben vannak. Ezt végül az ukrán haditengerészet is megerősítette, hozzátéve, hogy hadifogságban vannak.
Az eset jól illusztrálja az orosz invázió körüli információs zajt, melyet a közösségi média csak felhangosít. A történet alakulása az orosz és az ukrán fél valóságértelmezését is tartalmazza: míg előbbi gyávának, utóbbi pedig heroikusnak igyekszik beállítani a hazájukat védő ukránokat.
Zelenszkij a végeken
A nemzetközi sajtóban megjelenő képek, az állampolgárok videói magukért beszélnek – nincs szükség arra, hogy egy ország meggyőzze a közvéleményt, amikor egyértelműen háborús agresszió áldozatává válik.
– értékelte a helyzetet lapunknak Krekó Péter a Political Capital igazgatója. A nemzetközi közvélemény széles körben elítélte Oroszországot, amit Krekó szerint az ENSZ Közgyűlése fejez ki a legegyértelműbben: Oroszországon kívül csak Fehéroroszország, Észak-Korea, Eritrea és Szíria nem ítélte el az orosz agressziót, az idáig a kérdésben kétfelé beszélő Kína és Szerbia is tartózkodott. A háborút elítélő 141 ország között többségében nem nyugati szövetségesek vannak, ráadásul Oroszország és Kína az ENSZ-ben sokkal befolyásosabb, mint más nemzetközi intézményekben.
Az ukrán állam kommunikációja lényegesen hatásosabbnak bizonyult az orosz dezinformációs törekvéseknél. Zelenszkij sikerrel pozicionálta magát karakán vezetőként azzal, hogy az egyre feszültebb helyzet ellenére Kijevben maradt.
Az ukrán elnök kommunikációja a patriotizmusról szól: Zelenszkijt korábban sokat támadták – hiszen maga is orosz származású – azzal, hogy túl puha Oroszországgal, és túl engedékeny a keleti-régiók függetlenedésével kapcsolatban. A háború mégis történelmi jelentőségű figurává emelte
– értékelt Krekó.
Zelenszkij megnyilatkozásait kríziskommunikációs szakember is méltatta. Az elnök visszatérő témái között szerepel
- az ukrán nép heroizmusa,
- Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólítása a háború azonnali leállítására,
- hogy a NATO-nak repüléstilalmi zónát kellene bevezetnie az országa felett,
- illetve hogy miért és hogyan kell a világnak támogatnia Ukrajnát.
Előadóművészi karrierjének köszönhetően képes megteremteni a hallgató számára a hitelességet, és rendre emlékezetes kijelentésekkel gazdagítja beszédeit:
- „Amikor megtámadtok minket, az arcunkat fogjátok látni, nem a hátunkat.”
- „A harc itt van. Lőszerre van szükségem, nem fuvarra.”
- „Lehet, hogy most látnak utoljára élve.”
- „A Holokauszt áldozatait másodszor gyilkolták meg.”
Zelenszkij gyakran intézi szövegeit az orosz katonákhoz, akiket hol összezavart gyerekeknek nevez, hol arra kér, hogy menjenek haza. Fontos eleme az ukrán kommunikációnak, hogy az oroszokra is a konfliktus áldozataiként tekint. Szerhij Kiszljica, Ukrajna ENSZ-nagykövete felolvasta egy fiatal orosz katona SMS-váltását az anyjával az ENSZ közgyűlésén, az ukrán vezetés pedig közölte, hogy szabadon enged minden orosz hadifoglyot, akiért elmegy az anyja Kijevbe. Annak ellenére, hogy az üzenet hitelessége leellenőrizhetetlen, és hogy nehezen elképzelhető, hogy az ostrom alatt álló Kijevből valakit úgy visz haza az anyja, mint az iskolából, az ukrán állam ezzel is képes volt megnyerni a nemzetközi közvélemény rokonszenvét.
Putyin a saját katonáit is becsapta
Az igazi kihívás az orosz dezinformációval kapcsolatban az a mennyiség, amivel elárasztják a közösségi médiát
– mondta Fiorella Giancarlo, a BellingCat nevű tényellenőrző szervezet munkatársa a CBS-nek. Giancarlo szerint legtöbb anyagot a Telegramon találják, mely nagy népszerűségnek örvend Oroszországban. A csoport célja rövid távon a hiteles tájékoztatás elősegítése, de remélik, hogy hosszú távon bizonyítékként szolgálhatnak majd a bíróságon, hiszen a nyugati nagyhatalmak komolyan fogadkoznak, hogy harcolni fognak az orosz dezinformáció ellen.
Az orosz narratíva hónapokig arról szólt, hogy nyugati hisztériakeltés zajlik a határmenti haderőmozgások körül, mígnem Putyin megindította az offenzívát. A putyini háborús narratíva cáfolatai sok tényellenőrző, dezinformáció ellen küzdő szervezet honlapján olvashatók.
Én úgy látom, hogy ez egy mission impossible
– mondta Krekó a 24.hu-nak. Szerinte Oroszország már sehogy sem tudja a világ közvéleményét maga mellé állítani az után, hogy hónapokig mindenkit becsapott. Mára látszik, hogy az invázió előre megírt terv szerint zajlott.
A saját katonáit is becsapta Putyin: hadifoglyok beszámolóiból tudni lehet, ők is azt hitték, hogy hadgyakorlatra mennek, és nem egy másik országot lerohanni.
Krekó szerinte az orosz propagandának három fronton sikerült részsikereket elérnie.
- Ukrajna egy náci ország, ami abszurd annak tükrében, hogy az országnak egy orosz zsidó származású elnöke van, és a szélsőjobboldali pártok is kikoptak a parlamentből.
- Az ukránok provokálták ki a konfliktust, miután népirtást hajtottak végre a kelet-ukrajnai régióban, amit se az ENSZ, se az EBESZ nem ismert el.
- A konfliktus relativizálása, miszerint valójában Amerika és Oroszország háborúja zajlik, Ukrajna ennek az áldozata.
Békeharcos oroszok és gyáva ukránok
„Oroszország attól kezdve, hogy támadásba lendült, próbálja az ukrán hadsereget gyengének beállítani” – mondta Valentina Shaplova, aki a Koppenhágai Egyetemen kutatja az orosz propagandát a CBS-nek. „Az orosz médiában több történetet láttam arról, hogy az ukrán katonai személyzet vagy megadja magát, vagy megpróbál átállni az orosz oldalra. Úgy gondolom, még több olyan történetet fogunk látni, ami Oroszországról mint békés nemzetről szól, mely csupán a békét próbálja megőrizni egy szomszédos országban.”
Wesley Wark biztonsági és hírszerzési szakértő szerint a propaganda használata jól bevált orosz módszer, és az oroszok konkrét célközönséget tartanak szem előtt. Elsősorban az Ukrajna keleti részén élő orosz ajkúakat győzheti meg a propagandakampány. Wark szerint a hamis narratívák és képek terjesztésének másik célja, hogy destabilizálják, összezavarják az ukránokat, és félelmet keltsenek bennük. És persze van nemzetközi közönsége is a dezinformációs kampányoknak, melyeknek az is célja, hogy minél több támogatót nyerjenek meg.
Krekó Péter kiemeli, hogy ott tud hatást kifejteni az orosz propaganda, ahol a belpolitikai szereplők felerősítik az üzeneteit, és komoly oroszbarát internetes infrastruktúra épült ki. Szerinte ez a jelenség Magyarországon is erős.
De ezen a fronton alapvetően egy hatalmas kudarcot látunk. Putyin korábbi barátai a szélsőjobboldalon és a szélsőbaloldalon kénytelenek szembefordulni vele. A magyar kormány viselkedésében is ezt látjuk. A Putyin-barátság egyszerűen diszkvalifikálódott a közéletből. Most szigetelődik el teljesen az orosz politika. A trollok kicsit összezavarhatják a közvéleményt, ami nyilván fontos, de a hivatalos politika szintjére láthatóan nem tudnak hatni
– teszi hozzá Krekó.
Oroszország évtizedekig fejlesztette azt a dezinformációs technikát, amellyel ma is uralni próbálja a közbeszédet. Krekó szerint Putyinéknak alapvetően a zajkeltés a céljuk.
Relativizálni a tényeket, elbizonytalanítani az embereket, hogy a végén csak legyintsenek, és azt mondják, nem tudjuk mi van, mert mindenki hazudik. Ha ebbe sikerül belelavírozni a közvéleményt, a vége az lesz, hogy senki sem hibáztatja az oroszokat. Mindenki mindenkit hibáztat
– magyarázza Krekó, és hozzáteszi, a nemzetközi nyilvánosságban egyre jobban szűkül az a tér, ahol az orosz propaganda üzenetei megjelenhetnek, miután az EU két, külföldön is sugárzott orosz propagandamédia, az RT és a Sputnik kitiltásáról döntött. Magyarországon kissé más a helyzet. Itthon az EU-n belül példátlan propaganda zajlik állami pénzből az oroszok mellett. A köztévében látható oroszbarát propaganda értelmezhető a kormány nem hivatalos állásfoglalásaként is.
TikTok-hadviselés
Rengeteg felhasználó fabrikál házilag felvételeket az orosz-ukrán háborúról, hogy figyelemhez vagy bizonyos esetekben pénzhez jusson. Ennek fő terepe a TikTok.
A platformot elárasztják a felvételek, ami egy részről jó dolog, mert az emberek úgy érzik, hogy autentikus élményt kapnak, nem egy hírügynökség szűrőjén keresztül látják az eseményeket. Másrészről viszont ellenőrzés nélkül terjednek a tartalmak
– mondta Abbie Richards, a TikTok kutatója a nonprofit Accelerationism Research Consortiumnál, amely a terror online jelenlétét tanulmányozza.
Krekó is kiemeli, hogy a felhasználók által feltöltött tartalmak megbízhatósága erősen kérdéses.
Arra jók, hogy összezavarják az embereket. A propaganda minden felületen zajlik, és próbál hétköznapi emberek szavának feltűnni.
Jellemző, hogy egykori konfliktusokat kereteznek át az újrafeltöltésnél a felhasználók. A TikTokon elképesztő karriert futott be egy 2014-es felvétel, amelyen ukrán és orosz fegyveres erők kerülnek konfliktusba. A felvétel úgy kezdett el terjedni, mintha az idén készült volna, és több mint 18 millióan megtekintést hozott a videómegosztón.
De sokszor még összecsapást sem kell látni ahhoz, hogy háborús felvételként cirkuláljon egy videó. Húszmillióan láttak egy videót, melyen egy férfi jókedvűen készít szelfivideót magáról és társairól ejtőernyős ereszkedés közben. A leírás szerint egy katonát látunk, aki éppen az inváziót örökíti meg, de valójában a felvételt 2015-ben töltötték fel először az Instagramra. Szintén hamisnak bizonyult egy felvétel, amelyen állítólag katonák táncolnak, mielőtt a háborúba mennek, ám egy katonai zenekar látható rajta egy taskenti metrómegállóban.
Egy livestreamben egy TikTok-felhasználó egy utcaképet közvetített, és légvédelmi szirénák hangját keverte alá. Az invázió előtti napokban ugyanez a felhasználó ugyanarról az utcáról egy másik szögből mutatott képet, amelyen látszik, hogy az autók brit rendszámúak.
Az ehhez hasonló livestreamek a TikTok adományozási rendszerének köszönhetően szaporodtak meg. Ezt eredetileg az hívta életre, hogy a követők közvetlenül tudjanak adományokat küldeni a tartalomgyártónak az élőzések alatt. A TikTok szóvivője az NBC-nek elmondta, fellépnek azokkal a felhasználókkal szemben, akik úgy tesznek, mintha Ukrajnából közvetítenének, azzal a céllal, hogy pénzhez jussanak. A TikTok végül kénytelen volt a háború idejére visszavonni az élő funkcióját, hogy visszafogja a hamis felvételeket, és Oroszországból már egyáltalán nem lehet tartalmat feltölteni az oldalra.
A videómegosztó alkalmazást a szájszinkronizáló funkciójának könnyű kezelhetősége is különösen alkalmassá teszi arra, hogy ilyen mértékben keringjenek rajta kamuvideók. Ezt a funkciót kezdetben a zenére tátogós videókhoz találták ki, és kulcsfontosságú volt a TikTok növekedése szempontjából. Most azonban sokan arra használják, hogy a számítógépen generált vagy a kontextusából kiragadott videókat valósághűbb háborús hangokkal lássanak el.
Viszonylag új jelenségnek számítanak a videójátékokból származó, de valóságosnak feltüntetett jelenetek, melyek egyre népszerűbb dezinformációs eszközzé váltak a TikTokon és a Twitteren. Az elterjedésük feltétele az volt, hogy a videójátékok egyre inkább fotórealisztikussá váljanak. A Digital Combat Simulator World nevű harci repülős szimulációs játékból származó felvételeket az ukrán fegyveres erőket is megtévesztették. Az ország védelmi minisztériuma is megosztott egy a játékban készült videót a Twitteren, melyet több mint 600 ezer néztek meg. Beszámolójuk szerint a felvételen egy MiG-29-es vadászgép rakétával semmisít meg egy orosz Szu-35-öst.
A leggyakrabban megosztott tartalmakról az EU dezinformáció ellen küzdő szerve, az EDMO folyamatosan frissülő listát vezet.
