75 percig tárgyalt Putyin és az osztrák kancellár, tízezrek halhattak meg Mariupolban

Új munkát talált Arina Ovsyannikova orosz újságíró, aki az orosz állami televízió élő adásában tiltakozott Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja ellen – írja a Newsweek. Az újságíró a német Die Welt lapnál helyezkedett el, hogy Ukrajnából és Oroszországból tudósítson.

A woman burst onto Russia’s main live evening newscast today with a sign that says:

“Stop the war
Don’t believe propaganda
They’re lying to you”

And chanting: “Stop the war! No to war!”pic.twitter.com/pKVKZFVEM3

— max seddon (@maxseddon) March 14, 2022

Horvátország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tizennyolc orosz diplomatát és az adminisztratív-technikai személyzet hat tagját, összesen 24 orosz nagykövetségi dolgozót utasított ki az országból – közölte hétfőn a horvát külügyminisztérium az MTI tudósítása szerint.

A tárca bekérette Andrej Neszterenko zágrábi orosz nagykövetet, hogy kifejezze Horvátország leghatározottabb tiltakozását Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziója és az elkövetett bűncselekmények miatt.

Az orosz nagykövetnek elmondták: Horvátország úgy döntött, a zágrábi orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához.

A közlemény szerint Zágráb ismételten felszólította az orosz felet az Ukrajna elleni katonai agresszió azonnali abbahagyására, az orosz csapatok kivonására Ukrajna egész területéről, valamint a lakosság evakuálási útvonalának és a humanitárius segélyek eljuttatásának sürgős biztosítására. Hangsúlyozták: Horvátország elvárja, hogy a bűncselekmények felelőseit bíróság elé állítsák.

Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki az Ukrajna ellen indított háborúra válaszul.

Ukrajna orosz lerohanása miatt átneveztek egy németországi vadasparkban egy vaddisznót, amely négy éven át viselte a Putyin nevet.

A 200 kilós, Oroszországból származó vaddisznó az Eberhofer nevet kapta egy online szavazáson – jelentette be vasárnap este a bajorországi Wildpark Waldhaus Mehlmeisel.

Mi egy harmonikus, szép kis rezervátum vagyunk, és egy ilyen név egyszerűen nem illik hozzánk

– indokolta az átkeresztelést Eckard Mickisch tulajdonos, utalva a háborút elindító Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

A győztes név egy népszerű detektívsorozat főszereplőjére utal. A javasolt nevek között volt a Mir is, amely oroszul békét jelent, valamint a Zelenszkij és a Klicsko is, de a vadaspark ezeket kizárta a végső fordulóból, mert úgymond nem akarnak tovább politizálni a nevekkel.

Putyin nevét rögtön az Ukrajna elleni orosz támadás után száműzték a felső-frankföldi vadasparkból, és átmenetileg a Nobody (Senki) nevet adták a vaddisznónak.

Valószínűleg több tízezer ember halt meg a Mariupol város elleni orosz támadásban – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma reggel a dél-koreai parlamentben.

Mariupol elpusztult, több tízezer halott van, de az oroszok ennek ellenére sem hagyják abba az offenzívát

– idézi a Reuters a reggeli beszédét. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Oroszország egész Európát fenyegeti, nem csak Ukrajnát, és nem áll meg, hacsak nem kényszerül megállni.

Elmondása szerint az oroszok országszerte körülbelül 300 kórházat bombáztak le.

Beszédét azzal zárta, hogy Ukrajnának több segítségre van szüksége, ha túl akarja élni a háborút.

(via The Guardian)

A költészet napja alkalmából Ljuba Jakimcsuk Hogyan öltem című versével üzentek a miniszterelnöknek.

Kapcsolódó

Orbán Viktor idén egy ukrán költőnő versét kapta budai háza elé

A költészet napján évek óta versekkel üzennek a miniszterelnöknek. 

Új-Zéland C-130 Hercules katonai szállító repülőgépet és 58 fős személyzetet küld Európába, Ukrajnát támogatandó – jelentette be hétfőn az új-zélandi miniszterelnök. Új-Zéland támogatja Ukrajnát abban, hogy visszaverje az orosz inváziót – fogalmazott Jacinda Ardern, és kiemelte, hogy az európai béke alapvető fontosságú a globális stabilitás megőrzésében.

Wellington emellett 13 millió új-zélandi dollárt (mintegy 3 milliárd forint) adományoz hadi és humanitárius célokra. Az összegből 7,5 millió (1,7 milliárd forint) az Egyesült Királysághoz kerül fegyverek és lőszerek beszerzése céljából.

Peeni Henare védelmi miniszter azt közölte, hogy az 58 ember nem lép ukrán területre, feladatuk az Ukrajnának szánt felszerelés és készletek elosztása lesz az erre kialakított európai központokban.

(MTI)

Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén, tekintettel az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozásokra, megszakadt exportokra és a megsemmisült termelőeszközökre – ismertette vasárnap a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében. A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékot fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására.

Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90 százalékától, illetve összes exportjának felétől. A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is. Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.

Anna Bjerde, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy Ukrajnának haladéktalanul masszív pénzügyi támogatásra van szüksége. A Világbank eddig 923 millió dollárt különített el, illetve egy további kétmilliárd dolláros csomagot tervez kölcsönök és garanciák formájában Ukrajna számára.

A Világbank előrejelzései szerint a kelet-európai régió (Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova) GDP-je az idén 30,7 százalékkal fog zsugorodni.

A közép-európai régió (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia) gazdasági növekedése a korábban becsült 4,7 százalékhoz képest mindössze 3,5 százalék lesz, tekintettel a nagyszámú menekültre és a növekvő nyersanyagárakra.

Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli fekvésű Mikolajiv térségéből. Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik – közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. Beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés időközben folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Telegram-oldalán újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is.
Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket… aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is

– hangoztatta Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

(MTI)

Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében. Szerinte félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán-orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni.

Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött, mert „ezek a személyek csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt”. Szerint a hibák eltussolására újabb hibákat követtek el, s a politikai eszközök hiányában Moszkva végül a háború megindítása mellett döntött. Zelenszkij szerint Oroszország mindenben Ukrajnát hibáztatja. Hozzátette, hogy eljön a nap, amikor Oroszországnak el kell ismernie az igazságot.

A The Times hétfői számában arról cikkez, hogy Svédország és Finnország már a nyáron készek lennének belépni a NATO-ba. A brit lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint a két észak-európai állam NATO csatlakozása az észak-atlanti szövetség utóbbi hetekben tartott külügyminiszteri tanácskozásain beszédtéma volt. Az üléseken Finnország és Svédország is képviseltette magát. A The Times forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Oroszország azzal, hogy bevonult Ukrajnába, hatalmas stratégiai hibát követett el.

(MTI)