A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték, más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni. Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, ami teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethet – közölte a Mol Nyrt. csütörtökön az MTI-vel.
A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több százmillió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lenne, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat – írták.
Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő. A Mol finomítóit az úgynevezett orosz kevert (REB – Russian Export Blend) kőolajra tervezték. Az ettől eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat – közölték. A tájékoztatás szerint vizsgálják, hogy pontosan milyen beruházásokra van szükség az átálláshoz, de az már most látszik, hogy a feladat végrehajtása több százmillió dolláros többletköltséget jelent.
Kiemelték azt is, hogy a különböző típusú kőolajoknak eltérő a finomítói termékkihozatala (dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket tudunk előállítani. Ezért az átállás egyes termékekből rövid- és középtávon ellátási problémákat okozhatna.
Abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, akkor az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói, a Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító – írták.
A Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janafnak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania – hangsúlyozza a Mol.
Megjegyezték azt is: az orosz export keverék hiányában a szükséges alapanyag-minőség eléréséhez több alternatív, helyettesítésre részben képes kőolajfajta keverésére lenne szükség, amelyhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló kapacitást. Ez a fejlesztés szintén többéves munka árán valósulhat meg. Emellett – egy esetleges orosz kőolajembargó esetén – az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni és új szerződéseket kell kötni.
Az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatalát is korlátoznák, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését okozná elsősorban a közép-európai régióban. Ennek pótlása az érintett országokban külön feladatot jelentene, átmeneti ellátási zavarok keletkezhetnének – írták.
A Mol elsődleges célja a vállalatcsoporthoz tartozó finomítókon keresztül a közép-európai ellátásbiztonság fenntartása, ezért több forgatókönyvön is dolgozik a vállalat – áll a közleményben.
(MTI)
