Az azeriek kihasználják Oroszország háborúját, Lázár szerint nem túl biztató, amit Putyin csinál

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a orosz média független részének adott 90 perces interjút. Ebben Zelenszkij kijelentette, hogy az Oroszországgal kötendő békemegállapodás keretében Ukrajna hajlandó tárgyalni a semleges státusz elfogadásáról, de ezt harmadik feleknek kell garantálniuk, és népszavazásra kellene bocsátani – írja a Reuters.

Az ukrán államfő az interjúban végig oroszul beszélt, így mondta el, hogy az orosz invázió orosz ajkú városok pusztulását okozta Ukrajnában.

Az orosz nyelv ukrajnai használata szintén szóba került az interjúban, ez ügyben is kész engedményeket tenni Ukrajna az Oroszországgal folytatott béketárgyalások során. Zelenszkij ugyanakkor hozzátette, olyan más orosz követeléseket, mint például Ukrajna demilitarizálása, nem hajlandó vitára bocsátani.

Biztonsági garanciák, az államunk semlegessége és atomsemlegessége. Ezekért hajlandóak vagunk tenni. Ez a leglényegesebb

– mondta Zelenszkij a független orosz médiának.

Az interjú elkészítésének körülményeit jellemzi, hogy a Kreml figyelmeztette az orosz médiát: ne adjanak hírt az eseményről.

(BBC/Guardian)

Az Auchan vezérigazgatójával vasárnap jelent meg egy interjú, amiben arról beszél, hogy a kivonulásuk több tízezer ember munkájának az elvesztésével járna, a békéhez viszont nem lennének vele közelebb.

Volodimir Zelenszkij már korábban is kritizálta a vállalatot, most minisztere az áruházlánc és termékeinek a bojkottjára szólította fel az embereket.

Kapcsolódó

Az Auchan nem vonul ki Oroszországból, mert az munkanélküliséget hozna magával, nem békét

Az ukrán kormány az áruházlánc bojkottjára szólított fel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és közölte vele, hogy tűzszünetre és jobb humanitárius feltételekre van szükség Ukrajnában – idézi a Reuters a török elnöki hivatal közleményét.

A felek megállapodtak abban, megállapodtak abban, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békéről szóló tárgyalások következő fordulóját Isztambulban tartják. Vasárnap az ukrán fél egyik tárgyalója, David Arakhamia a Twitteren azt közölte, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti személyes tárgyalások következő fordulójára március 28-a és 30-a között kerül sor Törökországban.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte: a megszállt területein megtartott álnépszavazások „érvénytelenek és semmisek”.

Emlékezetes, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaság szeparatista vezetője korábban azt mondta, hamarosan népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozásról.  Ezt a Reuters hírügynökség írta meg az önmagát kikiáltó köztársaság hírügynökségére hivatkozva.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko vasárnap délután a Twitteren annak a véleményének adott hangot, hogy

a világon egyetlen ország sem fogadja el Ukrajna nemzetközileg elismert határainak erőszakos megváltoztatását.

Szerinte ehelyett Oroszország még erősebb nemzetközi válaszlépésekkel néz szembe, ami tovább súlyosbítja elszigetelődését.

Három nappal azelőtt, hogy február 24-én orosz csapatokat vezényeltek Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök független államként ismerte el az Ukrajnától elszakadt Luhanszk és Donyeck régiókat, ám a világ többi része továbbra is Ukrajna részének tekinti őket.

Fake referendums in the occupied parts of Ukraine are null and void. No country in the world will ever recognize the forceful change of Ukraine’s internationally recognized borders. Instead, Russia will facе an even stronger international response, further deepening its isolation

— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) March 27, 2022

(BBC)

Vitalij Klicsko Kijev polgármestere vasárnap bejelentette, hogy hétfőtől kinyitnak a a fővárosi iskolák: azaz online formában folytatódik az oktatás.

A Telegramon közreadott üzenetében a polgármester ezt azzal indokolta, hogy az online oktatás „a  jelenlegi körülményekhez jobban igazodik majd”.

Fontos feladat ma, hogy a város még ilyen szigorú hadiállapot mellett is éljen és működjön. Meg akarnak minket megfélemlíteni, de ez nem fog menni! Nem adjuk fel!

– tette hozzá Klicsko.

(CNN)

Az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között rendezik élőben Törökországban – közölte David Arakhamia ukrán tárgyaló a Facebookon.

Arról nem közölt részleteket, hogy hol találkozik a két delegáció hétfőn Törökországon belül.

A korábbi tárgyalások egyelőre kevés eredményre vezettek.

(CNN)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Facebookon posztolt vasárnap délután arról, hogy Budapesten vasárnap a Mariupolban meggyilkoltak előtt tisztelegve demonstrálók cipőket helyzetek el a Duna-parti holokauszt-emlékműnél.

Ma háromszáz pár kopott cipő jelent meg a bronzszobor mellett. Legalább 300 nő, gyermek és idős ember emlékére, akiket egy orosz légibomba ölt meg

– áll a bejegyzésben. Az ukrán külügyminiszter a posztjában azt írta, Oroszország jelenleg „olyan barbárságot visz végbe”, amelyet Európa a második világháború óta nem látott.

Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége nem sokkal később közleményt adott ki, ebben azt írják, hogy az Egység Ukrán Egyesület szervezte az akciót a Cipők a Duna parton holokauszt-emlékműnél, azoknak az áldozatoknak az emlékére, akik Mariupolban vesztették életüket.

Képzeljék el, hogy majdnem 30 napig folyamatos ágyúzás és bombázás alatt állnak. Képzeld el, hogy a városban nincs fűtés. Nincs gyógyszer. Nincs víz. Nincs élelmiszer. Képzeljék el, hogy a barátaik nem a temetőben vannak eltemetve, hanem egyszerűen az önök udvarában. Képzeljék el, hogy az oroszok a civil infrastruktúrát bombázzák: házakat, iskolákat, templomokat, egyetemeket. Még egy óvóhelyet is, ahol az emberek megpróbálnak elbújni a halál elől

– írja a nagykövetség a Facebookon posztolt közleményben, majd a mariupoli színházat március 16-án ért orosz bombatámadást állítják párhuzamba a Magyarországon a második világháborúban történtekkel.

Kapcsolódó

Zelenszkij Orbánnak: Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok

Zelenszkij az Európai Tanácsban élesen kritizálta a neutrális magyar álláspontot.

Az akciót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktorhoz intézett pénteki nyilvános megszólalása inspirálta. Az ukrán államfő az Európa Tanács előtt szólította meg a magyar miniszterelnököt, mondván, Magyarországnak egyszer és mindenkorra el kell döntenie, ki mellett áll az orosz-ukrán háborúban. Zelenszkij pénteken Orbánnak arról is beszélt: imádja Budapestet, már számtalanszor járt ott, és hozzátette, hogy a magyaroknak is szörnyű dolgokon kellett keresztülmenni a történelem során.

Láttam az emlékművet is. A cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Nézd, Viktor, tudod mi történik most Mariupolban? Kérlek, menj a vízpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy ez a mai világban is megtörténhet. Oroszország pontosan ezt csinálja. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, ugyanilyen emberek. Szülők és gyerekek, nagyszülők. Sok ezren.

– mondta pénteken Zelenszkij európai partnerei előtt Orbán Viktornak.

Az ukrán külügyminiszter posztját itt lehet megnézni:

Orosz lövedékek megrongáltak egy holokauszt-emlékművet a Harkivhoz közeli Drobickij Jarban, amely a nácik által a helyszínen meggyilkolt zsidók ezreire emlékezik – közölte szombaton az ukrán kormány.

A második világháború alatt a nácik körülbelül húszezer embert végeztek ki ott

–  tért ki az esetre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este a Facebookon tartott beszédében. Szerinte most, nyolcvan évvel később másodszor is megölik őket, ezt azoban az oroszok teszik.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztere a Twitteren tett közzé egy képet, amelyen valóban az látszik, hogy  megsérült a hatalmas menóra, amely az emlékhely részét képezi.

Az orosz invázió kezdete óta ez már a második alkalom, hogy ukrán tisztviselők azzal vádolják az orosz erőket, hogy olyan helyszíneket támadnak, ahol zsidókat mészároltak le a Szovjetunió elleni 1941-ben kezdődött náci invázió során.

Március 1-jén Dmitro Kuleba azt közölte, hogy egy orosz rakéta eltalálta Babij jar területét, ahol 1941 szeptemberében mindössze két nap alatt közel harmincnégyezer embert mészároltak le. A Babij Jar-i mészárlás  volt a holokauszt egyik legkocentráltabb tömeggyilkossága, amelyet nagyrézst zsidóknak tartott emberek ellen hajtottak végre.

Az ukrán kormány reagálásra szólította fel az izraeli hatóságokat. A külügyminiszter a Twitteren azt írja, elvárja, hogy Izrael határozottan ítélje el a barbárságot.

Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete válaszul a Twitteren közzétett nyilatkozatában elismerte a jelentések hitelességét, és megjegyezte, hogy csak „pár hónappal ezelőtt” járt a helyszínen. Jair Lapid izraeli külügyminiszter elítélte elítélte ugyan a Babij Jar elleni támadást, de Oroszország említését kerülte az ügyben.. Zelenszkij elnöknek az izraeli törvényhozáshoz intézett beszéde után néhány izraeli törvényhozó bírálta az ukrajnai háború és a holokauszt összehasonlítását.

(The New York Times)

Az egy hónapig tartó heves harcok után egyes orosz katonai egységek a csernobili tiltott zónán át Fehéroroszország felé vonulnak vissza, hogy ott rendezzék a soraikat – írja a New York az ukrán hadsereg vasárnapi közlésére hivatkozva. Ez arra utal, hogy az orosz hadsereg leginkább logisztikai célokra használja a rég bezárt atomerőmű területét.

Az ukrán hadsereg nyilatkozata újabb jele annak, hogy a Kijev elleni orosz támadás megakadt.

Az csernobili kivonulásra vonatkozó állítást az amerikai lap nem tudta ellenőrizni, de állítják, hogy ez összhangban azzal, amit a nyugati hírszerző ügynökségek a Kijevtől északnyugatra folyó harcokról közöltek.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az oroszok a 35. kombinált szárazföldi csapat meg nem határozott számú egységét vonták ki, miután veszteségeket szenvedtek a harcokban. Több egység állítólag visszahúzódott Csernobil területére, majd átkelhettek a Fehérorosz határon. Az ukránok szerint elképzelhető, hogy az egységek átcsoportosítása és megerősítése után ismét megpróbálkoznak Kijev bekerítésével.

A Kijev elleni katonai műveletek közben azért nem álltak le teljesen. Szombaton először bombázták le Bojarkát, a fővárostól mintegy húsz kilométerre, délnyugatra fekvő, a harcok szempontjából stratégiai fontosságú települést. A városvezetés szerint emiatt öten kerültek kórházba – derült ki egy az Alekszandr Zarubiv polgármesterrel készült telefonos interjúból.

Ugyancsak szombaton a Kijev Irpin nevű elővárosában zajló heves harcok miatt reggel leállt az elektromos szolgáltatás a főváros egyik északi kerületében. További jelentések szerint ukrán katonák szombat délelőtt kézifegyveres ütközetbe bocsátkoztak feltehetően egy orosz felderítő csoporttal a főváros egyik külső kerületében. Kijevtől keletre viszont sikeresen visszaverték az oroszok előrenyomulását a főváros északi elővárosa, Brovarij felé.

A Times Radionak beszélt Leszija Vaszilenko, az ukrán parlament képviselője, aki azt mondta, hogy Kijevben fogytán van az élelem, miközben az embereket a lakáson belülre és a metróba kényszerítik a támadások. Arról is beszélt, hogy Mariupolban emberek ezreit deportálják erőszakkal Oroszországba, és szerinte senki nem hall róluk később.

Junusz-Bek Evkurov kitüntetett egy orosz katonát, aki elvesztette az egyik lábát Ukrajnában. A kitüntetés feltűzése után azt mondta a katonának, hogy reméli, hamar talpra áll.

Russian deputy defense minister Yunus-Bek Evkurov gave a soldier who lost a leg fighting in Ukraine a medal yesterday and told him: “I hope you’ll get back on your feet” pic.twitter.com/Cw8Sn3BCys

— max seddon (@maxseddon) March 27, 2022

A helyzet egyébként ennél is tragikusabbnak tűnik Oroszország számára, ugyanis egy sor fiatalembert tüntettek ki most, akik mind az alig egy hónapja tartó ukrajnai „különleges katonai hadműveletben” vesztették el a lábukat.

Russian state television broadcasts footage of “special operation” veterans being awarded medals. They actually showed young men who’ve lost their limbs in the war. pic.twitter.com/BRBCUvo2PK

— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 27, 2022

A magyar miniszterelnök reggel arról beszélt a közrádióban, hogy miért támadhatta Volodimir Zelenszkij elnök.

Én jogász vagyok, abból a tudásból élek, amit a jog világában gyűjtöttem. Aki pedig színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze.

– mondta erről Orbán Viktor.

A probléma ezzel az, hogy Volodimir Zelenszkij 2000-ben szerzett jogi diplomát a Kijevi Nemzeti Gazdasági Egyetemen.

A legjelentősebb különbség köztük, hogy Zelenszkij dolgozott a piaci szférában is.

Erről maga a polgármester, Sadiq Khan posztolt:

Thousands of Londoners took to the streets yesterday to show that we stand with Ukraine 🇺🇦, and that we’ll never stop raising our voices in support of the struggle for freedom, peace and democracy.

Watch yesterday’s vigil 👇🏾https://t.co/Q5zbQEAWcc

— Mayor of London (@MayorofLondon) March 27, 2022

A videót pedig itt lehet megnézni róla:

Interjút adott Lázár.

Kapcsolódó

Lázár János Putyinról: Amit mostanában csinál, az nem túl biztató

„Jó, de nem is vagyok a kormányban!” – válaszolta a riporternek, amikor utóbbi arról beszélt, Lázár sokkal erősebb állításokat használva és nyíltabban beszél az orosz agresszióról, mint a kormány tagjai.

A BBC ír arról percről percre közvetítésben, hogy az ukrán elnök a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak üzent. Zelenszkij arra kérte őket, hogy küldjenek repülőket, tankokat és rakétavédelmi rendszereket Ukrajnába. A késő este feltöltött videóban arról is beszélt, hogy azok a fegyverek, amelyek meg tudnák védeni a szabadságot Európában, most egy raktárban porosodnak.

A NATO mit csinál? Az oroszok működtetik? Mire várnak? 31 nap eltelt. Csak az egy százalékát kérjük annak, ami a NATO-nak van, semmi többet.

A Getty Images fotóügynökség közölt egy képet Tamara Nazarováról, akit Irpinyből evakuáltak és aki jelenleg a kutyáival él Kijevben egy sátorban. A nő 24 kutyát hozott magával, ebből a fele a sajátja. A képaláírás szerint a nő reménykedik abban, hogy hamarosan segítenek rajta a vonatkozó kijevi szervezetek.

Kemény kritikával illette az EU-t és az ENSZ-t a kétszeres Michelin-csillagos spanyol-amerikai séf, José Andrés, aki jelenleg is Lvivben van, és már több millió ételadagot készített a háború elől menekülőknek. Szerinte a nagy nemzetközi szervezetek nem irányítják kellőképp a helyzet kezelését, miközben épp egy hatalmas humanitárius vészhelyzet bontakozik ki Európa határain. A World Central Kitchen nevű nonprofit szervezetet irányító Andrés szerint sokkal több emberre lenne szükség a helyszínen, hogy megfelelően el tudják látni a menekülteket.

Többet vártunk a nagy nemzetközi szervezetektől. Ha erre nem képesek, akkor az a kérdésem, hogy minek tartjuk fent őket? Mire költjük el a milliókat? Hiányzik a vezetői fellépés

– monda a Guardian szerint a séf, aki ugyanakkor dicsérte a lengyel kormány erőfeszítéseit.

Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről – jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester.

Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.

Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is.

Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről

– fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, nincs rá jobb szó.

Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad – húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. „A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb” – mondta.

Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. „Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül” – tette hozzá.

A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét.

Elmondhatom, hogy a szám időközben jóval magasabb lett

– fogalmazott a polgármester, bár pontos információkat erről nem említett. Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.

(MTI)

Oroszország szombaton azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy csapataival behatolt és csapásokat mért Hegyi-Karabah orosz békefenntartók által ellenőrzött övezetében.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri csapatok az utóbbi napokban török Bayraktar TB-2 drónokkal négy alkalommal támadták a hegyi-karabahi erők állásait Furuh településének térségében. Az azeri erőket felszólították, hogy vonják ki alakulataikat az övezetből. A védelmi minisztérium közlése szerint a békefenntartók jelenleg a helyzet rendezésén fáradoznak.

A nemzetközi elismeréssel nem rendelkező Hegyi-Karabah sajtójelentések szerint átmenetileg hadiállapot bevezetéséről döntött. A legfrissebb összecsapásokban pénteken három örmény vesztette életét.

Azerbajdzsán szombat este visszautasította a vádat, hogy megsértette volna a 2020 novemberében kötött háromoldalú tűzszüneti egyezményt, amelynek keretében orosz békefenntartókat telepítettek a térségbe. A bakui vezetés egyben azt vetette az örmény erők szemére, hogy még mindig nem vonultak ki olyan területekről, amelyeket Azerbajdzsánnak ítéltek oda.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020 őszén éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet, a felek 2020 novemberében fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.

A helyi sajtó nemrég arról cikkezett, hogy Oroszország vélhetően kivonta békefenntartói egy részét az ukrajnai háború miatt, és ezzel destabilizálta a dél-kaukázusi régiót. Moszkva egyelőre nem erősítette ezt meg.

(MTI)

A Guardian újságírója posztolta.

Chilling footage from the drive out of Mariupol pic.twitter.com/biN3yrWP5L

— Shaun Walker (@shaunwalker7) March 26, 2022

A Kyiv Independent arról ír, hogy Poltavka és Maljnivka falukat visszafoglalta az ukrán hadsereg Zaporizszsja régióban, és Trostjanec települést még korábban visszafoglalhatták. Ezek mind Szumi régióban vannak, körülbelül 30 kilométerre az orosz határtól.

⚡️Ukrainian forces liberate Poltavka, Malynivka.

On March 26, Ukrainian forces launched successful counterattacks against Russian troops, ousting them from the temporarily-occupied villages in Zaporizhzhia Oblast. Heavy fighting occurred in both villages.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 27, 2022