Nagyvilág europoli

Morzsolódik le a visegrádi négyekből az egyre elszigeteltebb magyar kormány

Filip Radwanski / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Filip Radwanski / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
A visegrádi együttműködés korábban is repedezett, de az orosz-ukrán háború felgyorsította a folyamatot. Csehország és Szlovákia inkább Nyugatra néz, ám a Putyinnal szembeni lagymatag semlegesség a lengyelekkel is végleg elronthatja a kapcsolatot.

Sokan meglepődhettek azon, hogy az Európai Unió mennyire gyorsan és határozottan reagált az ukrajnai háborúra. Az unió tagországai az Egyesült Államoknál is határozottabban léptek fel, és minden idők legbrutálisabb gazdasági megtorló intézkedéseit vetették ki Oroszországra. Napok alatt évtizedek sztereotípiáit írták felül.

Az unión belüli törésvonalakon is alakított a határainál zajló háború. Már korábban lehetett hallani olyan híreket is, hogy Magyarország – hasonlóan Lengyelországhoz – megkaphatja azokat a helyreállítási alapból származó pénzeket, amelyeket a korrupció elleni határozottabb fellépést hiányolva eddig nem adtak oda. Ennek az oka persze inkább az, hogy az Oroszország elleni gazdasági háború jelentős kárt okoz a tagállamoknak is.

Minden átalakulás közül talán a közép-európai a legérdekesebb. Kedden három közép-európai ország miniszterelnöke szállt fel egy vonatra, és utazott el egy bombázott fővárosba. Kijevben Volodimir Zelenszkij fogadta Petr Fiala cseh, Janez Jansa szlovén és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnököt.

Ukrán Elnöki Hivatal / AFP

Sőt, a lengyelek ennél is komolyabb szinten képviselték magukat.

A lengyel politika azért is érdekes, mert a valódi hatalom nem a miniszterelnök vagy az elnök, hanem a miniszterelnök-helyettes, Jaroslaw Kaczynski kezében van. Az ország volt miniszterelnöke most a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnöke, és alapvetően őt tartják Lengyelországban olyan politikusnak, mint amilyen nálunk Orbán Viktor. Igaz, a 72 éves politikus soha nem hivatkozott magára utcai harcosként, ettől a lehető legtávolabb is áll. Kaczynski híresen egyedülálló, alapvetően az országot sem szereti elhagyni.

Bár a lengyel politikát szeretik összemosni a magyarral, de teljesen más kifogások merülnek fel vele szemben Ezrópában. Náluk alapvetően az a probléma, hogy a politika át szeretné venni az irányítást az igazságszolgáltatás felett, de közben Lengyelország nagyjából a nyugat-európai tagországok szintjén mentes a korrupciótól.

A másik fontos különbség, hogy Lengyelországban nem sak jelentős baloldali párt nincs, de oroszbarát sincs. A lengyel politika alapvetően Oroszországgal szemben határozza meg magát, aminek történelmi és földrajzi okai vannak. Az egyik legfontosabb akadálya annak, hogy az Európai Parlamenten belül eddig nem tudtak összefogni a szélsőjobboldali és populista pártok éppen az volt, hogy közülük sokan, mint Matteo Salvini Ligája és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, direkt támogatást kaptak Oroszországtól.

Kapcsolódó
Miért nem jött össze Orbán szélsőjobbos, populista szupercsapata az Európai Parlamentben?
A Fidesz hasonló cipőben jár az uniós politikai színtéren, mint itthon az ellenzék: úgy készülnek összefogni más pártokkal, hogy ennek nagyon zavaros az ideológiai alapja.

Kaczynski történetét még különlegesebbé teszi, hogy az ikertestvére, a korábbi köztársasági elnök, éppen Oroszországba utazva halt meg. A szmolenszki tragédiában a fél kormány és vezérkar meghalt. A baleset legvalószínűbb oka az lehetett, hogy a politikusok nyomást gyakoroltak a pilótára, hogy a régi repülőgépet rossz időjárási viszonyok között is próbálja meg letenni, mert késésben vannak. Kaczynski viszont híresen paranoid ezzel kapcsolatban, és évek óta azt gondolja, hogy az oroszok ölték meg a testvérét, amikor az a katinyi mártírokra ment emlékezni. Katinyban a szovjetek szinte a komplett lengyel értelmiséget kivégezték.

A visegrádi négyek két országának nem volt jelen a miniszterelnöke Kijevben: Eduard Heger szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (ott volt viszont a mára Orbán legközelebbi európai szövetségessé váló szlovén kormányfő, Janez Jansa). Heger a biztonsági szolgálatok tanácsára maradt távol, melyek szerint az út nagyon veszélyes lenne. Ez azért is hangzik furcsán, mert a kijevi látogatásnak pontosan az adott súlyt, hogy veszélyes. A három miniszterelnök a bombázott fővárosban fejezte ki szolidaritását az ukrán néppel és Zelenszkijjel, de bízhattak abban is, hogy az orosz haderő addig nem fogja bombázni a környéket, amíg három NATO-tagország miniszterelnöke ott van.

Heger a Twitteren is keményen bírálja Oroszországot és Vlagyimir Putyint a háború miatt, Szlovákia nemrég kiutasított több orosz diplomatát is, mert azok kémeket próbáltak beszervezni.

Orbán ehhez képest a látogatás helyett a március 15-i Békemeneten lépett fel, ahol egyszer sem mondta ki Putyin nevét, viszont semlegességet hirdetett az orosz-ukrán háborúban, amiből szerinte mi nem jöhetünk ki jól, de sejtette, hogy vannak, akik ezen is nyerészkednek.

Orbán egyébként, pótolandó a frontra tett látogatást, azóta elment egy kadétképzőbe, majd a határon is megjelent, majdnem ugyanolyan öltözékben, mint amit Zelenszkij visel a háború kezdete óta. A politikus ruhája mindig politikai üzenet is, a magyar miniszterelnöknél sincs ez máshogy, de Kaczynski például öltönyben ment el az ostrom alatt álló Kijevbe.

A háború Magyarország szempontjából azért is problematikus,

mert messze Orbán Viktor volt a legjobb viszonyban Vlagyimir Putyin kormányával Kelet-Európából az elmúlt évtizedben.

A visegrádi négyek többi országa viszont szépen lassan elkezdett inkább Nyugat-Európa felé fordulni.

A visegrádi négyek együttműködése nem új, a rendszerváltás utáni években született meg, hogy a szovjet érdekszférából felszabadult kis közép-európai országok hatékonyabban tudják képviselni a saját érdekeiket a nagy nyugati országokkal, vagy akár a keletiekkel szemben. Az utóbbi években viszont a szövetség egyre fontosabb lett, különösen Magyarország számára.

A közép-európai együttműködés a saját súlyánál jóval erőteljesebb politikai hatást gyakorolt az egész unióra, maga az együttműködés pedig példaértékű volt a szövetségi politizálásban. A négy ország miniszterelnökei minden uniós csúcs előtt külön találkoztak és egyeztettek. Akkor volt igazán hatékony a visegrádi formátum, amikor mind a négy ország vezetője nagyjából ugyanazt gondolta a világról. Robert Fico, Andrej Babis, Mateusz Morawieczki és Orbán Viktor nagyon hasonlóan viszonyult a politikához. A nagy négyes rövid ideig volt együtt hatalmon, Fico távozott először, ami önmagában törést jelentett a visegrádi négyekben.

Koszticsák Szilárd / MTI Mateusz Morawiecki lengyel, Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar, valamint Andrej Babis cseh miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek találkozóján Budapesten, a Várkert Bazárban 2018. január 26-án.

Andrej Babis cseh miniszterelnök bukása volt a másik döntő változás. Csehország egyébként is elkezdett kilógni a visegrádi négyekből, mert fejlettségét és politikai kultúráját tekintve sokkal közelebb áll már a nyugat-európai országokhoz, mint mondjuk Magyarországhoz, de a mostani együttműködést több dolog is jelentősen akadályozza.

Az egyik, hogy Orbán Viktor személyesen is kampányolt Babisnak, elutazott Csehországba a választás hajrájában. Mivel nem Babis nyert, hanem a többpárti ellenzéki szövetség, ez komoly árnyékot vet a két ország vezetése közötti együttműködésre.

Lengyelországgal sem felhőtlen a viszony. Leginkább azért, mert évek óta húzódott a két ország között a vita a határ mentén, de Lengyelországban, a Turowban fekvő bányáról, amelyben ugyan az utolsó pillanatban elvileg sikerült megegyezni, de azt nem sikerült elkerülni, hogy Lengyelországgal napi félmillió eurós bírságot fizettessen az Európai Bíróság, amiért nem volt hajlandó eleget tenni egy korábbi ítéletnek.

Bár Szlovákia szakított a négy ország közül a leghamarabb a populista jobboldallal – és választotta inkább a populista liberalizmust –, de egy darabig nehéz volt egyetlen országként kifelé húzni az együttműködésből. A cseh kormányváltás viszont lehetővé tette, hogy a csehekkel együtt nézzenek másfelé szövetségesek után kutatva. A szlovák-magyar viszony egyébként jobb, mint korábban volt, de ez tényleg nem magas mérce. A két ország között így is komoly konfliktus lett abból, hogy Magyarország földeket szeretett volna felvásárolni Szlovákiában, amitől végül a magyar kormány inkább el is állt, látva a heves szlovák tiltakozást és belpolitikai botrányt.

A lengyelekkel maradt meg legtovább a jó viszony a visegrádi négyeken belül. Annyira, hogy az EU-ban  a csoportot már inkább visegrádi 2+2 néven emlegetik, ugyanis a lengyelek és a magyarok nagyrészt együtt szavaztak, és ha érdekeik úgy kívánták, a szlovákok és a csehek is csatlakoztak ehhez. A lengyel-magyar viszony mindkét félnek kifejezetten fontos volt, amikor egyre erőteljesebben támadták a két kormányt az illiberális lépései miatt. Ez a szövetség volt a biztosíték arra, hogy egyik ország ellen se tudjanak megszavazni semmilyen, egyhangú döntéshez kötött uniós döntést, mert a két ország garantálta, hogy vétózni fognak ebben az esetben.

Lengyelország számára inkább praktikus szövetség volt ez, de a magyar kormánynak az EU-n belüli elszigetelődésével párhuzamosan vált egyre fontosabbá a lengyel barátság. Magyarországnak ma sokkal kevesebb szövetségese van Európában, mint másfél évtizede volt. Legutoljára a német kereszténydemokraták barátságát vesztettük el, amikor a Fidesz kilépett – elkerülve a kirúgást – az Európai Néppártból.

Kapcsolódó
Most már inkább békülnének a lengyelek az unióval, de csak nem jön össze
Kellene a pénz a lengyel kormánynak, főleg a választások előtt, de a kisebbik kormánypárt gyakorlatilag foglyul ejtette a koalíciót, és nem engedi a békülést Brüsszellel.

Az Orbán-kormány számára egyre fontosabb lett az, hogy barátokat mutathasson fel a világban, ezért dolgozott Orbán annyira lelkesen a szélsőjobboldali európai parlamenti frakció összerakásán, ezért volt ennyire fontos a visegrádi négyek együttműködése, és ezért dolgozott a hírek szerint egy Fidesz-közeli szervezet azon, hogy Donald Trump még a választások előtt Magyarországra látogasson.

Ezekből egyik sem sikerült. A szélsőjobbos frakcióból semmi nem lett, és úgy néz ki, nem is lesz. Donald Trump nem jött el Budapestre. A lengyelekkel pedig komoly törést jelenthet az, hogy Magyarország nem képes agresszorként kezelni Vlagyimir Putyin kormányát. Ez a lengyel politika egyik legfontosabb ügye, konkrétan vita sincs belőle az országon belül, annyira egységesen putyinellenes mindenki a lengyel politikában.

A törés már meg is mutatta magát. Március 15-én egyetlen lengyel politikus jött el Magyarországra: Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Platform és az Európai Néppárt vezetője, és nem a Békemenetre, hanem az ellenzéki tüntetésre. A Békemenetre ezúttal nem utaztak lengyelek, pedig még Olaszországból is érkezett egy kisebb salvinista különítmény.

A 24.hu több újságírója is kint volt a Békemeneten, egyikük a lengyelekkel kapcsolatban elég szomorú jelenetet írt le. Két ember lengyel zászlóval a vállán találkozott a Margit hídon, majd köszöntek egymásnak, de kiderült, hogy mindketten magyarok voltak. Ennyi volt, amit a Békemeneten a lengyelekből látni lehetett.

Ez nem azt jelenti természetesen, hogy nem lesznek a jövőben olyan ügyek, amelyekben Lengyelország támogatni fogja Magyarországot, és fordítva. Eseti jelleggel valószínűleg megmarad a pragmatikus együttműködés, de annak a szoros szövetségnek, amely az elmúlt időszakban a magyar-lengyel kapcsolatokat jellemezte, valószínűleg vége. Hasonlóan komoly pofon lehet Orbán Viktornak az, hogy Kijevbe egy másik szoros szövetségese, Janez Jansa is elutazott, amivel Orbán Viktornak gyakorlatilag az ukrajnai háborúval kapcsolatban egyetlen szövetségese maradt a térségben: Aleksandar Vucic szerb elnök.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik