Nagy csapás készülődhet Kijevben, a magyar ellenzék Orbánék oroszbarátsága ellen tüntetett

Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgetnek Oroszországgal szemben, és Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának.

Az EP közleménye szerint a témáról szóló keddi vitát követően 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra kérték az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.

Az eljárást azonban továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni – hangsúlyozták. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba.

A képviselők továbbá szigorítanák az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat, és további korlátozásokat sürgettek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére. Véleményük szerint a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne szükség. Felszólították az EU-tagállamokat, hogy a nukleáris területen szüntessenek be minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatom céggel és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét. Kijelentették, hogy az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, magát Oroszországot pedig a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. A szankciók legtöbbjét szerintük Fehéroroszországra is ki kellene terjeszteni.

Arra kérték a tagállamokat, hogy mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel. Azt is kérték, hogy a tagállamok vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált emberekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek uniós tartózkodási engedélyeit. Véleményük szerint a tagállamok között egyenlően kell elosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.

(MTI)

Már mintegy 2000 fő gyűlt össze a tüntetésen, amikor Tordai Bence befejezte Clark Ádám téri szónoklatát. A tömeget adományozásra kérték, majd egy Marija nevű ukrán nő tolmács segítségével mondta el (angolul) a menekülésük történetét. „Nem tudom, a hét melyik napja van ma, csak hogy ez a háború hatodik napja Ukrajnában” – kezdte. Elmondta, egy Kijev külvárosában lévő házban éltek, és folyton le-lerohantak a pincébe a bombázás miatt. Úgy döntöttek, távoznak, de a férje maradt harcolni. A jogszabályok szerint távozhatott volna, hisz három gyerek édesapja.

„A háború előtt normális életet éltünk, ahogy ti is”, dolgozni jártak, utaztak. Sorolta az oroszok rakétázásának adatait, az erősödő ukrán hadsereg szerepét magyarázta. Rátért az orosz háborús bűnökre, a civilek elleni támadásokra, majd arra, hogy egyes gyerekek üdvözlik a tavaszt, de az ő gyerekei Molotov-koktélok készítésében segédkeztek. Marija ezt már könnyek között mondta el. A háború hétköznapjairól beszélt, hogyan segítenek egymásnak és a harcolóknak az emberek. „Ez a fickó egy atomgombon ül” – mondta az ukrán nő, aki szerint meg kell állítani az agresszort. „Oroszország nem tudja felismerni, elfogadni és elhinni”, hogy az ukránok különböznek, hisz nekik cárok, az ukránoknak a szabadság van a DNS-ükbe kódolva. Az ukránok szabadságvágyáról beszélt: „ha egyszer megpróbálsz szabadon élni, többet már nem tudsz másképp élni”.

Marija arra kérte a Budapesten és Európában élő oroszt, hogy tiltakozzanak a háború ellen, ne legyenek rabszolgák nemzete. „Ha Oroszország abbahagyja a harcot, nem lesz többé háború, ha Ukrajna abbahagyja az arcot, nem lesz többé Ukrajna” – mondta Marija, mire zengett a Ruszkik haza!

Rövid interjút adott a CNN-nek Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, aki elsősorban amerikai kollégáját, Joe Bident sürgette, hogy hatásos választ adjon Oroszország agressziójára.

Ez nagyon komoly… Ez most nem egy film

–mondta a korábban a kulturális szcénában mozgó, jelenleg egy kijevi bunkerben bujkáló ukrán elnök, ezután pedig leszögezte, nem ő az ikonikus figura ebben a konfliktusban, hanem Ukrajna.

Ukrajna Európa szíve, és azt hiszem, Európa most látja, hogy Ukrajna mennyire különleges a világ számára. Nem veszítheti el ezt a különlegességet.

Korábban többször is lenyilatkozta, hogy ő az orosz haderő első számú célpontja, ennek ellenére mégis úgy döntött, hogy a fővárosban marad. Így volt lehetősége arra is, hogy első kézből vitassa meg bizalmasaival a hétfőn, a fehérorosz határnál lezajlott tárgyalás részleteit.

„Úgy döntöttek, hogy tárgyalni akarnak. Én pedig azt mondtam, hogy először mindenkinek abba kell hagynia a harcot, és vissza kell találnunk arra a pontra, ahonnan ez az egész elindult hat nappal ezelőtt.” – mondta Zelenszkij, aki szerint, ha valaki el sem jut arra a pontra, hogy az ehhez hasonló alapvető dolgokat megtegye, az nem áll készen a békére, ilyen formában nincs értelme a tárgyalásnak.

Péterfy Judit és Tordai Bence vezették fel a tüntetést és bejelentették, Iványi Gábor lelkész, az est egyik megszólalója nem tud ideérni. Az Iványit helyettesítő Tordai elmondta például, a gyerekének próbálta elmagyarázni, mi történik, de nem egyszerű. Az orosz tankok említése fújolást csikart ki a közönségből. Orbán Viktor szerinte 2010 óta gyengíti a NATO-t, pedig Orbán hatalomra kerülésekor Vlagyimir Putyint veszélynek nevezte, aztán

ő maga vált a leghűségesebb pincsikutyájává Putyinnak.

Az is Putyin érdekét szolgálta, amit Orbán nem tett meg – folytatta Tordai –, aki szerint Orbán nem függetlenítette Magyarországot az orosz energiahordozóktól. „Semmit, de semmit nem kapott a magyar nép cserébe”, ez borzasztó biznisz volt az országgyűlési képviselő szerint. Tordai egy cifra hazaárulózással és az oroszos projektekkel folytatta: Paks 2, kémbank, orosz metrókocsik, magyar energiaszolgáltatás orosz kezekben, mentesség az orosz titkosszolgálatnak („Magyarország a KGB lerakata lett.”).

„A keleti diktátorokhoz való dörgölőzés miatt” nem tekintenek nyugaton megbízható szövetségesként Magyarországra, nem oszt meg velünk a nyugat hírszerzési értesüléseket. Orbán ugyanis az orosz érdekek szerint szavazott eddig is. “Orbán takarodj!” – kiabálta a közönség, miközben Tordai megjegyezte, „ez az Orbán Viktor papol a békéről”. A közmédia propagandájával folytatta, ami Putyin propagandáját tolja. „Orbán Viktor szégyent hoz Magyarországra, és ezt a szégyent csak a magyar emberek moshatják le” – mondta. Április 3-án elküldjük-e „a pokol legmélyére” ezt a politikát, ez a tét szerinte. Ki kell seprűzni Putyin lerakatait, Putyin kémbankját is. „Putyin takarodj!” – kiáltott fel Tordai Bence.

Rátért arra, hogy Orbán mennyit beszélt arról, most segít a menekülteknek a kormány. Tordai szerint csak civil szervezeteket látni a pályaudvarokon, a határon. Egy valódi válságban viszont megbukik a kormány. Megköszönte a menekülteknek adott támogatásokat is. Hozzátette, számít az emberekre, hogy elhozzák a békét.

Az egyesült ellenzék kedd este tüntetést szervez az általuk csak „orosz kémbanként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank előtt, hogy Oroszország ukrajnai agressziója ellen tiltakozzon.

Ezzel kapcsolatban a kormány máris eljuttatott egy közelményt az MTI-hez, melyben azt írják, „a baloldal mai akciója csak olaj a tűzre”.

A Nemzetközi Beruházási Bank kiutasítása hazánkból nem szerepel egyetlen szankciós listán sem. Arra kérjük a baloldal politikusait, hogy felelőtlen kijelentéseikkel ne veszélyeztessék a magyar emberek biztonságát!

– olvasható a szövegben, amely aztán elismétli a kormány kommunikációs paneleit, miszerint senkinek sem engedjük, hogy belesodorja Magyarországot a háborúba, és a kormány számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első.

Egy férfi két sakkbábúval jár körbe, egyik Orbán, másik Putyin. A rövid jelenetet, amit előad, mindenhol kis taps kíséri. A dialógus lényege, hogy Orbán bármit megtesz a fönöknek, a Paksért kapott pénzért.

Vajon lenéz Orbán a karmelitából? – kérdezi az egyik tüntető a másiktól. Költői kérdés, persze. A tüntetők mutogatják egymásnak a hírt, hogy az eu megtorpedózta Paks 2-t. Csodálkozás, öröm a hír hallatán. Rázendítenek a Ruszkik hazára, de pár kör után elhal a lendület. Lassan félórája várnak az emberek a beszédekre, de a türelem még kitart. És akkor egy kép:

Amerikai értesülések szerint vannak arra utaló jelek, hogy döglődik az orosz hadsereg morálja. Egy amerikai védelmi tisztviselő szerint nem számítottak ennyire heves ellenállásra az oroszok, ezért csökkent a harci kedv. A morál lankadásának másik oka, hogy a támadó hadsereg jelentős részét sorköteles, nagyon fiatal fiúk alkotják, akiket bedobtak a mélyvízbe. A tisztviselő szerint nincsenek megfelelően kiképezve, nem nagyon készültek fel rá, hogy ilyen komoly harcokba dobják be őket. (CNN)

A Guardian brüsszeli tudósítója megnevezte azokat az orosz pénzintézeteket, amelyeket az Oroszországgal szembeni szankciók keretében kitiltanának a SWIFT nevű globális fizetési rendszerből.

A portál azt írja, az érintett bankok között van az orosz állami tulajdonban lévő VTB Bank, valamint a Rossiya Bank is, amiről a döntéshozók úgy gondolják, hogy lényegében Vlagyimir Putyin és az oligarchái házibankjaként funkcionál.

Ezen kívül kitiltanák Promszvjazbank és a Vnyesnyekonombank is, ezekről úgy sejtik, hogy jelentős szerepet játszottak az orosz hadipar feltőkésítésében.

Zajlik elvileg az ellenzék Clark Ádám téri tüntetése az Orbán-kormány oroszpolitikája ellen. A beszédek kezdetére a létszám közelíti az ezret. Többen kitűzték a szervezők által osztott sárga, kék szalagot. Eléggé lenn van a hangulat, a szervezők nem gondoskodtak külön a felvezetésről.

Mint többször írtunk róla, egy kijevi tévétorony körzetét érte orosz bomba- vagy rakétatalálat kedd délután. A csapásban öten meghaltak, öten megsérültek. Az ukrán külügy kiadott egy twitteres közleményt is amiben barbárnak nevezte az oroszokat, hisz a Babij Jar-i holokauszt emlékhely közelében bombáztak. 1941-ben ezen a környéken lőttek gödrökbe zsidókat a náci Einsatzgruppék, a mészárlásnak majdnem 34 ezer halottja volt.

https://twitter.com/MFA_Ukraine/status/1498689753448947722

Újabb tüntetést tart az ellenzék az ukrajnai helyzet kormányzati kezelése miatt, az orosz Nemzetközi Beruházási Bank ellen kedd este 6-tól (a Fidesz EP-képviselői közben megszavazták a bank elleni lépéseket). Néhány száz tüntető várja egyelőre a beszédeket a Clark Ádám téren. A színpadon magyar, uniós és egy ukrán zászló, illetve egy fekete lobogó. Páran táblákat tartanak a magasba Béke, illetve Orbán menj a francba felirattal. Az egyik tüntető arról beszél, hogy Orbán Viktor hogy megbolondította a Fidesz-szavazókat, akik kommunistaellenesből mára Putyin-pártiak lettek. A tüntetők életkora vegyes, fiatalokból most viszont kevesebb van.

A CNN egy amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt írja, a Kijev alá gyülekező orosz erők hozzávetőlegesen ugyanott vannak, ahol egy nappal korábban.

Információi szerint az orosz előrehaladást nem csak az üzemangyaghiány hátráltatja, de helyenként az élelmiszer-ellátás is akadozik. Mindezek mellett megemlíti azt is, hogy az ukránok ellenállása is komoly feladat elé állítja az orosz haderőt, ami így a vártnál lassabban halad.

A tisztviselő ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az oroszok azért is szünteteltették az előrenyomulást, mert a csapatok átcsoportosítanak, a vezérkar változtat a taktikán. Azzal ugyanakkor ő is egyetért, amit az Egyesült Államok korábban már jelzett, hogy az orosz csapatok a további harcokban még nagyobb tűzerőt vetnek be, az eddigieknél is pusztítóbb fegyverrendszerhez folyamodnak.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az orosz hadsereg kockázatkerülőnek tűnik, ha saját csapatairól van szó.

Volt már példa arra az elmúlt napokban, hogy egyes egységek letették a fegyvért, néhányan harc nélkül adták meg magukat. Nagyrészük olyan sorköteles katona, aki soha nem volt még harcban, sokunak meg sem mondták, hogy háborúba viszik őket

– ecsetelte a CNN forrása.

Mint nemrég beszámoltunk róla, orosz találat ért egy kijevi tévétornyot, ami nem rogyott össze, de olyan súlyos károkat szenvedett, hogy adásszünet van. A BBC News tudósítása szerint öt ember halt meg a támadásban, ezt az ukrán mentőkre hivatkozva írják.

A Guardian arról ír, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök sürgeti az orosz felet, hagyjanak fel az ukrán városok bombázásával, hogy érdemi párbeszéd kezdődhessen a tűzszünetről.

Ezzel párhuzamosan Zelenszkij újra felszólította a NATO-t, hozzanak létre egy repülési tilalmi zónát Ukrajna felett, hogy ezzel megállítsák az orosz légierőt. A lap szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a tilalmi zóna létrehozása megelőző intézkedés lenne, így a NATO nem keveredne fegyveres konfliktusba Oroszországgal.

Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, de azokat Minszkkel szemben is érvényesíteni kell, jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter kedden.

A közép-lengyelországi Lódzban szervezett megbeszélésen Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelt, a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ugyanezeket a szankciókat Fehéroroszországgal szemben is ki kell vetni, mivel Minszk is részt vesz az Ukrajnával szembeni agresszióban

– tette hozzá Le Drian.

A francia külügyminiszter Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról is nyilatkozott, leszögezve, hogy ez az egyik kiemelt téma az Európai Unió Tanácsában ebben a félévben, amikor Franciaország tölti be a soros elnöki tisztséget.

Annalena Baerbock elmondta, Putyin tévedett, amikor azt gondolta, hogy sikerül megosztania az európai közösséget.

Ellenkezőleg, még egységesebbek vagyunk ezekben a nehéz időkben, együtt állunk ki Ukrajna mellett, mert tudjuk, mi a tét

– fogalmazott, egyúttal tiszteletét fejezte ki mindazon oroszok iránt, akik a várható letartóztatásuk tudatában is az utcán tüntetnek, demonstrálva, hogy ez nem az ő háborújuk, hanem Putyiné.

Zbigniew Rau Oroszország Ukrajnával szembeni, semmivel sem igazolható agressziójáról beszélt. Úgy vélte, a háború miatt radikálisan megváltozott nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági berendezkedése, a harcok elhúzódása esetén pedig a szanckiók köre bővülni fog.

A találkozón online formában részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Őt a varsói külügyi tárca Twitter-bejegyzése szerint az értekezlet résztvevői arról biztosították, hogy határozottan kiállnak Ukrajna mellett.

(MTI)

Mióta Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője megfenyegette Európát is, tudni lehet, hogy csecsen harcosok is részt vesznek az Ukrajna elleni orosz támadásban. Kadirov tőle szokatlan módon nemrég közzétett fájó adatokat is, méghozzá a csecsen áldozatokét. Ez azért nagy szó, mert Oroszország nem közli a saját veszteségeit, ami az ukrán oldal szerint már az ötezer főt is meghaladja. Kadirov a CNN közvetítése szerint azt írta a Twitterén, hogy

sajnos már vannak veszteségeink a Csecsen Köztársaság lakosai közül. Ketten meghaltak…, hat további ember megsérült különböző fokon.

Pozsony esetleg követné Prága példáját, ahol már korábban Borisz Nyemcovról, Putyin orosz elnök néhai politikai ellenfeléről, a hét évvel ezelőtt meggyilkolt orosz ex-miniszterelnök-helyettesről nevezték el az ottani orosz nagykövetség utcáját. Pozsonyban az „ulica Godrovát” Borisz Nyemcov utcára keresztelnék át. Legalábbis ez a terve a pozsonyi óváros polgármesterének, aki el is ment az orosz nagykövetséghez, ahol tervét bejelentette – erről ír a szlovák TV Markíza internetes híroldala, a TV Noviny. Ugyanakkor a szlovák hírforrás emlékeztet arra, hogy az utcanevek megváltoztatásáról Pozsonyban a helyi képviselőknek kell dönteniük. Prágában, Csehország fővárosában egyébként 2020-ban nevezték át az ottani orosz nagykövetség utcáját.

Egy kijevi tévétoronyra mértek csapást az oroszok, az ukrán tévécsatornák elérhetetlennék váltak

Az ukrán belügyminisztérium megerősítette, hogy katonai művelet történt, egyes csatornák egy darabig nem lesznek elérhetők.

A becsapódásról a Kyiv Independent fotót is közölt a Twitteren, de már a videók is elkezdtek terjedni.

⚡️Russia strikes at TV tower in Kyiv.

Ukrainian TV channels stopped broadcasting several minutes ago.

Photo: Ukraine NOW/Telegram pic.twitter.com/bdNW2EcyJ7

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 1, 2022

pic.twitter.com/vQ1JzjD4Nj

— Anastasia Magazova (@anastasia_maga) March 1, 2022

Észak-Korea külügyminisztériuma elutasítja a szuverenitás tiszteletben tartásával kapcsolatos aggodalmakat, és az Egyesült Államokat hibáztatja az ukrajnai háború kirobbanásáért – olvasható a North Korea News-on.

Az Egyesült Államok és a Nyugat szisztematikusan aláásta az európai biztonságot a NATO bővítésének tervével

– mondta hétfőn az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője az ország ukrajnai háborúval kapcsolatos eddigi legmagasabb szintű nyilatkozatában. Ugyanebben a szövegben egyúttal elutasította az Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kapcsolatos aggodalmakat is.

„Az USA és a Nyugat, miután lerombolta Irakot, Afganisztánt és Líbiát, most a szuverenitás tiszteletben tartásáról és a területi integritásról beszél, az általuk kirobbantott ukrán helyzet közepette. Ez egyáltalán nem állja meg a helyét” – mondta a meg nem nevezett szóvivő az ország külső olvasók számára fenntartott hírügynökségének, a KCNA-nak.

A közlemény a továbbiakban részletezi, hogy az ukrán válságért kizárólag az Egyesült Államok és a Nyugat hegemón politikája a felelős Észak-Korea szerint, mert ezek a hatalmak feljogosítva érzik magukat arra, hogy önkényt gyakoroljanak a többi nép fölött. Most pedig az USA nem átall szankciókkal fenyegetni Oroszországot.

A legutóbbi nyilatkozat Oroszország és Kína hivatalos álláspontját tükrözi a történtekkel kapcsolatban. Vlagyimir Putyin február 24-én az Ukrajna invázióját felvezető televíziós beszédében bírálta a NATO keleti terjeszkedését, ezzel kapcsolatban később Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország biztonsági követelései jogosak és azokat komolyan kell venni.

A közlemény azzal zárul, hogy az Egyesült Államok megrendíti a nemzetközi békét és a stabilitást, a világ pedig addig nem fog békére lelni, amíg az Egyesült Államok a világ vezető hatalma.

Kemény közleményt adott ki a BKK és a fővárosi taxitársaságok közösen, amiben „a leghatározottabban elítélik a menekülteket kihasználó taxis hiénákat”. A kommüniké szerint az egész világ döbbenten figyeli az Ukrajnában zajló eseményeket, amik miatt ukránok százezrei (köztük sok kárpátaljai magyar) kénytelenek a szomszédos országokba menekülni. Itt fordulnak rá az ügy taszítóbb részére:

Mindeközben arról érkeztek hírek, hogy vannak olyan taxisok, akik a háborús menekültek helyzetét kihasználva 150 ezer forintért szállították az Ukrajnából gyalog érkezőket Budapestre.

A BKK és a taxisszervezetek szégyenletesnek nevezték és elítélték ezt. „Ezek a személyek sajnos kiérdemlik a ‘hiéna’ elnevezést” – írták. A közlemény szerint a hiénák „olyan családok, gyermekek helyzetéből akarnak hasznot húzni, akik életüket mentve hagyják hátra otthonaikat”. Úgyhogy inkább mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy az ukrán menekültek biztonságban legyenek.

Egy brit munkáspárti képviselő, Chris Bryant arra szólította fel a londoni Tate Galériát, hogy szakítsa meg a kapcsolatait az orosz oligarchával, Putyin bizalmasával, Viktor Vekszelberggel. Vekszelberg vagyona több mint 9 milliárd dollárra becsülhető, és eddig tiszteletbeli tagja volt a múzeumot, képtárat gyarapító Tate Alapítványnak (Tate Foundation). Most ettől a címtől kellene megfosztania az intézménynek Vekszelberget, akit az USA-ban már 2018-ban szankciókkal sújtottak. Az oligarcha orosz energia- és alumíniumipari befektetéseken gazdagodott meg, és Putyin bizalmasának, elkötelezett hívének számít – írja a brit Guardian.

Vekszelberg valóban támogatta – korábban – jelentős adományokkal a Tate Alapítványt, ezt elismerte a múzeum, ugyanakkor az intézmény hangsúlyozza, hogy Vekszelbergre Nagy-Britanniában nem vetettek ki szankciókat. Bryant munkáspárti képviselő viszont most azt szeretné, ha megtisztítanák a brit kulturális intézményeket Putyin támogatóitól. Vekszelberg az USA-ban a Lincoln Center és a Carnegie Hall adományozói közé tartozott, mielőtt Amerikában szankciókkal sújtották volna őt.

A Tate környékén egyébként egy másik orosz oligarcha is felbukkant. Leonyid Mihelszon V-A-C Alapítványa támogatta a brit galériát, lánya, Victoria pedig tagja volt a legutóbbi időkig a Tate Nemzetközi Tanácsának (Tate International Council). A Tate hangsúlyozza azt is, hogy Mihelszon sem áll szankciók hatálya alatt Nagy-Britanniában.

Lemondásra szólította fel kedden Milos Zeman cseh államfőt a Charta 77 egykori emberjogi mozgalom alapdokumentuma aláíróinak egy csoportja. Közös nyilatkozatukban azt állítják, hogy Zeman az orosz államfő Vlagyimir Putyin hosszas támogatásával társfelelőse az ukrajnai orosz agressziónak.

A felhívás aláírói – köztük Petr Pithart volt miniszterelnök, Jan Ruml, Jan Kalvoda és Michael Kocáb, egykori miniszterek, Anna Sabatová, volt emberi jogi biztos vagy Michal Horácek szenátor – szerint Zeman múltbeli hozzáállása Putyinhoz olyan súlyos vétek, amelyet már nem lehet helyrehozni. Úgy vélik, hogy elnöki tevékenységével Zeman az alapjaiban tagadta meg a cseh állam alkotmányos demokratikus és humanitárius elveit.

Az orosz államfő múltbeli nyílt támogatásával ma ön társfelelőse a senki által ki nem provokált agressziónak és az ukránok milliói szenvedésének

– írják.

A felhívás aláírói szerint Zemannak most egyetlen lehetősége, hogy nyíltan elnézést kér az ukránoktól, a csehektől, a szövetségesektől és távozik tisztségéből.

„Milos Zeman az Ukrajna elleni támadás kezdetekor elismerte esetleges korábbi téves helyzet-megítélését, és határozottan elítélte az orosz támadást és támogatja az oroszellenes szankciókat. E téren a cseh kormányzat, az ellenzék és az államfő között teljes az egység” – jelentette ki a hétvégén Petr Fiala kormányfő.

(MTI)

A brit védelmi minisztérium a Twitter-oldalára kitett egy térképet, amin látható, hogy áll „Ukrajna illegális és nem kiprovokált lerohanása” kedd délután. Ez a brit katonai hírszerzés legfrissebb, március 1-i adataira, értesüléseire támaszkodik. Látható, hogy északon-középen három irányból is Kijev felé törnek az orosz erők, északkeleten Szumi, illetve Harkiv és azon keresztül Poltava felé nyomulnak. A kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokkal fennálló frontvonalat tartják az ukránok. Délen aggasztó a helyzet, a szélrózsa minden irányába nyomulnak az orosz csapatok, így a nyugati Mikolajiv felé (Herszont már körbezárták), északon Zaporizsja irányába és keletre Mariupol kikötővárosa felé is.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1498666642284425223

Az északkelet-ukrajnai Szumi régióban egy elfogott orosz tisztet öt ukrán védőre cseréltek ki a harcban álló felek – közölte Dmitro Zsivickij kormányzó, hozzátéve, hogy  ez volt az első fogolycsere a környéken.

Az esettel kapcsolatban egy videó is rögtön megjelent a közösségi médiában, de annak valódiságáról sem a hírt közlő Reuters, sem a Guardian nem tudott egyelőre megbizonyosodni. A videón egy szőke hajú, terepszínű kabátot viselő férfi látható, akiről épp leveszik a bilincset. Ezután elmondja, hogy 1997-ben született az oroszországi Omszk városában, most pedig elviszik, hogy ukrán harcosokra cseréljék ki.