MANDEL NGAN / AFP
Nagyvilág

Nem lesz sétagalopp a következő tíz hónap Bidennek

Az amerikai elnök népszerűsége mélypontra esett, miközben a demokraták és a republikánusok közötti feszültségek akadályozzák a reformok bevezetését. Az infláció és a koronavírus-járvány mellett a novemberi időközi választásra is figyelnie kell a Fehér Háznak, veszélybe került ugyanis a Demokrata Párt képviselőházi többsége.

Nem pont olyan hangulatban érkezett el Joe Biden elnöki beiktatásának első évfordulója január 20-án, ahogy azt valószínűleg elképzelték. Néhány nappal korábban a Fehér Háznak ugyanis egy elég rendhagyó közleményt kellett kiadnia arról, hogy a Quinnipiac Egyetem által mért, szokatlanul alacsony, 33 százalékos népszerűség nem valós adat, és inkább 43 százalékról van szó.

Tény, hogy a nagy múltú Quinnipiac-kutatások esetében előfordulnak nagy kilengések, és jóval alatta van például a Gallup által mért 40 százaléknál, ahogy azonban azt a CNN elemzője, Chris Cillizza írta, az már régen rossz, ha egy 40 százalék körüli eredményt próbálsz jónak feltüntetni, ez ugyanis csak egy hangyányival jobb, mint Donald Trumpnak az elnöksége második éve elején mért 38 százaléka.

Más elődöktől pedig messze elmarad Biden:

  • Barack Obama (2010. január) – 49 százalék
  • George W. Bush (2002. január) – 84 százalék
  • Bill Clinton (1994. január) – 55 százalék
  • George H. W. Bush (1990. január) – 80 százalék
  • Ronald Reagan (1982. január) – 48 százalék
  • Jimmy Carter (1978. január) – 54 százalék
  • Richard Nixon (1970. január) – 63 százalék
  • John F. Kennedy (1962. január) – 79 százalék
  • Dwight Eisenhower (1954. január) – 71 százalék

Ez nem jelenti azt, hogy mostantól temetni kell Biden elnökségét, hiszen még van ideje javítani, a jelenlegi körülmények azonban nagy odafigyelést kívánnak. Főleg, hogy Biden elfogadottsága az elmúlt egy évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott.

Bident nem szeretik, de Trumpot sem akarják

Ha a Quinnipiac számait nem is fogadjuk el szentírásként, abban biztosan nem téved nagyot, hogy milyen most a közhangulat. A méréseik szerint Biden elfogadottsága jelenleg nagyobb a feketék körében, mint a fehérek vagy a spanyolajkúak között, az életkort tekintve pedig leginkább a 65 évnél idősebbek elégedettek a 46. amerikai elnök eddigi munkájával.

Arra a kérdésre, hogy Biden jobb munkát végez-e elnökként, mint amilyenre számítottak, a megkérdezettek fele válaszolt igennel, egy jelentős részük azonban csalódott, és csak kevesen voltak azok, akik jobbnak ítélik a valóságot, mint az elvárásaikat.

ALEX EDELMAN / AFP

A válaszadók többsége elégedetlen a Biden-kabinet járványkezelésével, de ugyanez a véleményük a gazdasági intézkedésekkel, valamint a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban is. A Quinnipiac felméréséből kiderül, az amerikaiak többsége – kortól és bőrszíntől függetlenül – alapvetően rossznak ítéli meg az amerikai gazdaság helyzetét, és úgy érzi, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, az amerikai elnök első évére alaposan rányomta a bélyegét a Covid, az annak következtében kialakult gazdasági válság, nem is beszélve a külpolitikai és azon belül is az afganisztáni kudarcról.

Kapcsolódó
Jobban is sikerülhetett volna Biden elnökségének első éve
A koronavírus, az infláció és a külpolitikai feszültségek megnehezítették az átmenetet a Trump-korszakból a Biden-érába.

A politikai kérdések tekintetében is megmutatkozik az elégedetlenség, bár tény, hogy mind a republikánusok, mind a demokraták kongresszusbeli tevékenységével elégedetlenek az amerikaiak. Ez azért fontos, mert ősszel jönnek az időközi választások (midterm), amelyek során a demokraták akár el is veszíthetik többségüket a Kongresszus alsó házában, ami különösen nehéz helyzetbe hozná Bidenéket. A mostani képviselőházi többség ugyanis nagy segítség egy 50 demokrata és 50 republikánus szenátort magában foglaló szenátusban, tekintve, hogy két demokrata szenátor (Kyrsten Sinema és Joe Manchin) rendre a saját pártja ellen fordulva szavaz.

Az is látszik, hogy a 2021. január 6-i események, amikor a Donald Trump által feltüzelt szélsőségesek megtámadták a Kongresszusnak helyt adó Capitolium épületét, mély nyomot hagytak a választókban.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (76 százaléka) az USA-ra nézve nagyobb veszélynek tartja a belső instabilitást, mint a külső ellenségeket, 58 százalék pedig úgy érzi, hogy veszélyben van a demokrácia.

Van azonban egy ellentmondás is: míg a megkérdezettek többsége támogatja a Capitolium ostromával kapcsolatos vizsgálat lefolytatását, szinte fele-fele azok aránya, akik szerint sosem szabad elfelejteni a történteket (50 százalék), illetve, akik szerint túl sokat foglalkoznak a témával (44 százalék).

Az összes megkérdezett többsége szerint Trumpot részben vagy teljes egészében felelősség terheli a történtekért – nem meglepő módon inkább a republikánus szavazók gondolják úgy, hogy az akkor távozóban lévő elnök nem hibáztatható. Ezzel együtt a republikánusok 69 százaléka nem bánná, hogyha Trump 2024-ben is elindulna a választáson, miközben az összes megkérdezett között ez az arány mindössze 33 százalék. Abból is látszik, hogy a volt elnöknek még mindig igen nagy befolyása van a szavazókra, hogy a republikánus válaszadók közel háromnegyede úgy véli, csalás történt a 2020-as elnökválasztáson, miközben erre sem akkor, sem azóta nem tudtak semmiféle bizonyítékot felmutatni Trumpék.

De most akkor kell-e aggódnia Bidennek?

Nem feltétlenül – fejtegette ugyancsak a CNN honlapján Julian Zelizer politikai elemző. Tény, hogy egyelőre nem sikerült átvinni a kongresszuson a Build Back Better nevű nagyszabású gazdasági csomagot, és – átmenetileg – elbukott a választási reform is. Ez utóbbi többek között

  • kiterjesztené a korai és a levélben történő szavazás lehetőségeit,
  • lehetővé tenné, hogy közvetlenül a voks leadása előtt regisztráljanak az emberek a választásra,
  • több lehetőséget adna a személyazonosság igazolására,
  • illetve munkaszüneti nappá tenné a választás napját.

A republikánusok nem akarnak választási reformot, ennek oka pedig az, hogy azok a hátrányos helyzetű csoportok, amelyek most a szigorúbb szabályok miatt lemaradnak a választásokról, hagyományosan inkább demokrata szavazók.

Zelizer szerint azonban ezek a kezdeti nehézségek nem jelentik azt, hogy Biden elnöksége kudarcra van ítélve. Példának hozta Obamát, akinek a Gallup által mért 68 százalékos népszerűsége zuhant le 46 százalékra elnöksége második éve kezdetén, aztán nemcsak újraválasztották, de 59 százalékos népszerűséggel hagyta ott a Fehér Házat. Vagy ott van Bill Clinton, aki egy 37 százalékos mélypontról kapaszkodott vissza 66 százalékra. Az elemző szerint a mostani helyzet inkább csak egy pillanatkép, de hogy nem szabad egy vállrándítással elintézni, azt minden bizonnyal Bidenék is érzik.

Kapcsolódó
Biden külpolitikája: trumpizmus Trump nélkül, több szmájlival
Európai szempontból 2021 nagy nemzetközi politikai kérdéseiben az Egyesült Államok szinte folyamatosan csalódást keltően viselkedett. De a demokrata elnök és a külpolitikai vezetők legalább nem okoztak diplomáciai botrányokat egy-egy megszólalással.

A szerdai sajtótájékoztatóján a kudarcokról kérdezősködő újságíróknak úgy válaszolt, hogy még egy csomó mindent nem sikerült elérnie a kitűzött célok közül – sem a koronavírus, sem a választási reform, sem a kínai kereskedelmi kapcsolatok terén –, de tudja, mi a feladata, ezért türelmet kér a választóktól. Más kérdés, hogy a koronavírus-járványba belefáradt és fásult lakosság hajlandó-e várni, vagy a novemberi választásokon a szavazatával is kifejezi az elégedetlenségét. További probléma, hogy

kétszer annyi demokrata politikus jelezte, hogy nem indul újra a képviselői székéért, mint republikánus, a megüresedő pozíciót pedig mindig nehezebb megszerezni, mint megőrizni a meglévőt.

Ráadásul a mérések szerint tíz hónappal a választások előtt a szavazók egy republikánus többségű képviselőházat támogatnának. Ez egyébként nem számít rendkívüli esetnek, ugyanis az időközi választáson rendre az ellenzékben lévő párt számít favoritnak, a szenátus kiegyensúlyozottsága miatt azonban a republikánus többségű képviselőház újabb akadályokat gördíthet Biden elé. A következő tíz hónap tehát elég küzdelmesnek ígérkezik a demokraták számára, és nem engedhetik meg maguknak, hogy hibázzanak a kampányban.

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.