Bár már sorsoltak is az Australian Openre, Novak Djokovic sorsa még mindig az ausztrál bevándorlásügyi miniszter kezében van. A szerb teniszező beutazási kálváriája politikai kérdéssé vált, miután Scott Morrison kormánya úgy gondolhatta, hogy az ügyből politikai hasznot húzhat a májusi választásokra, demonstrálva, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott, rendkívül szigorú szabályok miatt nemcsak az ausztráloknak kell szenvedniük, hanem a következményeket minden beutazónak viselnie kell. Csakhogy az, hogy Djokovicot beengedték az országba, majd egy szállodába irányították, amit a bíróság döntését követően hagyhatott el, ki nem kényszerített hiba volt a keménykezű bevándorlásellenes politikájáról ismert kormánytól.
Hónapok óta beszédtéma volt a teniszvilágban, hogy vajon a világelső indul-e a 2022-es Australian Openen. Ha nincs a koronavírus-járvány, ez nem lett volna kérdés, hiszen kilencszeres bajnoka a tornának, a legutóbbi három kiírást is ő nyerte, ám az év első Grand Slam-tornáján kizárólag beoltott játékosok vehetnek részt, a szerb viszont titkolta, hogy kapott-e oltást. Végül kiderült, hogy nem, ám a szervezők különengedélyt biztosítottak neki az induláshoz.
Djokovic múlt csütörtökön a Twitter-oldalán tett közzé egy fotót egy spanyol reptérről, hogy útnak ered Ausztráliába. Gyűlöletáradat zúdult rá a kommentek között, ami nem újdonság, hiszen nemcsak az egyik legjobb, de az egyik legmegosztóbb teniszező is ő. Ami viszont nem volt eddig szokványos, az az, hogy az ausztrálok az oltásellenessége miatt kezdték el támadni, noha akkor még nem lehetett tudni, hogy a szerb teniszező decemberi Covid-fertőzése során – amire hivatkozva mentesítették az oltási kötelezettség alól – megszegte a karanténszabályokat.
A felé áradó ellenszenv nem meglepő azután, hogy a szigetország a világ egyik legszigorúbb beutazási szabályát rendelte el a koronavírus felbukkanását követően, és az elmúlt két évben kisebb-nagyobb kihagyásoktól eltekintve folyamatos korlátozások között kellett élniük az ausztráloknak. Emiatt több tízezer család szakadt szét, vannak, akik 2020 óta nem tudták meglátogatni Ausztráliában élő rokonaikat.
Az országot mostanra elérte a járványfáradtság. A 16 éven felüli lakosság több mint 90 százalékát beoltották, és bár a kormány azt ígérte, hogy ha a 80 százalékot átlépik, mindenki visszakapja a régi életét,
A természetes emberi reakció erre az: mi értelme volt az elmúlt időszak szenvedésének? Ilyen közhangulatban az utolsó csepp a pohárban, ha beengednek az országba egy oltatlan sportolót csak azért, mert híres, és rekordokat dönthet az Australian Openen.
Miután Victoria állam mégis beutazási engedélyt adott Djokovicnak, ezt a repülőtéren felülírták, és egy karanténhotelbe kísérték a játékost. Itt öt napot kellett várnia, mígnem egy bírósági ítéletnek hála kiengedték, mivel a bíró szerint az ausztrál határőrök nem adtak elégséges magyarázatot arra, miért vonták vissza a szerb teniszező vízumát. Djokovic így már edzhet, az viszont még mindig nem biztos, hogy indulhat a hétfőn kezdődő Grand Slam-tornán, mert a bevándorlásügyi miniszter saját hatáskörében kitoloncoltathatja őt az országból.
Kérdés, hogy az ausztrál kormány miért engedte, hogy Djokovic berepüljön az országba, ha nem akarnak neki vízumot adni. Azzal ugyanis, hogy egy hete tele van a nemzetközi sajtó az ügy fejleményeivel,
Az ausztrálok az elmúlt évtizedben zéró toleranciával állnak az illegális bevándorlókhoz. Azonnal őrizetbe veszik azokat, akik megpróbálnak bejutni az országba, majd átmenetileg harmadik országokba szállítják őket, főként Nauru és Manus szigetére, valamint Pápua Új-Guineába: ezt szerződéses megállapodásuk alapján teszik.
A menedékjogot igénylőknek alapvetően három lehetőségük van, miután fogságba kerültek. Vagy hazatoloncolják őket, vagy keresnek egy harmadik országot, amely befogadja őket, vagy ott maradnak a menekülttáborokban, amíg fel nem dolgozzák a kérelmüket. Csakhogy az ausztrál törvények szerint akár a végtelenségig is vesztegelhetnek a bevándorlóközpontokban. Amin Djokovic keresztülment, az tehát semmi ahhoz képest, amit a menekültkérők átélnek, amikor Ausztráliát veszik célba.
Mivel májusban általános választásokat rendeznek Ausztráliában, a kormányfő alighanem Djokovic kérelmét is meglovagolva, a kemény határvédelemmel próbált szavazókat szerezni. De azzal aligha számolt, hogy a szerb klasszis ez ellen a végletekig küzdeni fog, és a bíróság szabadon engedi. Morrisont eközben azért bírálják, mert látszatintézkedéseket hoz a járvány ellen, amikor naponta százezren kapják el a betegséget.
A miniszterelnök tehát nehéz döntés előtt áll: vagy kettőzött erővel támad, vagy elengedi az egészet, és hagyja Djokovicnak, hogy megmérkőzzön a 10. serlegéért a hétfőn kezdődő Australian Openen. Az előbbi forgatókönyv akkor állhat elő, ha Alex Hawke ausztrál bevándorlásügyi miniszter megvonja Djokovictól a vízumot, amit egyébként a törvény értelmében a legapróbb szabályszegésért is megtehet. Komoly fejtörő ez a kormány számára, a világ egyik legismertebb sportolójának kitoloncolása bizonyára az eddiginél is nagyobb botrányt kavarna, miközben sokan várják azt, hogy példát statuáljanak a járvány elleni védekezés szabályaira fittyet hányó Djokovicra.