Nagyvilág europoli

Heves vita az Európai Bizottság elnöke és a lengyel kormányfő között

Ronald Wittek / MTI / EPA pool
Ronald Wittek / MTI / EPA pool

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a lengyel igazságszolgáltatás helyzete miatt és az európai uniós jog elsőbbségét hangsúlyozta az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybíróság nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről tartott vitán. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a a tagállamok szuverenitását hangoztatta és kijelentette: nem engedhető, hogy az uniós intézmények jogi alap nélkül erőltessék rá döntéseiket másokra.

A lengyel alkotmánybírósági döntés

A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

A lengyel miniszterelnök érvei

Morawiecki a vitában azt mondta az MTI tudósítása szerint: aggodalmat kelt, hogy az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra. A játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállamiság – emelte ki. Vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kell számolni szerinte.

Kiemelte: ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad – mondta.

Szavai szerint ha valakik nemzetek nélküli „szuperállamot” akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – fogalmazott. Ezt nem látjuk a szerződésekben – mondta. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centrealizmus a lengyel kormányfő szerint. Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. Szavai szerint a döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára.

Az Európai Bizottság elnöke másképp látja

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében kijelentette: a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait.

Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére

– fogalmazott.

Azt mondta, az uniós bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében – hangoztatta.

Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikákat – mondta. Hangsúlyozta: független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni von der Leyen ígérete szerint, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket.

Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket

– fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik