Universal History Archive/Universal Images Group / Getty Images
Nagyvilág

Belebetegedtek a mentési munkálatokba szeptember 11. hősei

2001. szeptember 11-én 2977 ember halálát okozta 19 terrorista az Amerikai Egyesült Államokban – New Yorkban, Washingtonban és Stonycreekben –, amikor eltérítettek négy repülőgépet. Kettőt a Világkereskedelmi Központ (WTC) tornyaiba vezettek, egyet a Pentagon épületébe, egy pedig a Capitolium vagy a Fehér Ház felé tartott, de az utasok közbelépésének hála a gép egy pennsylvaniai mezőre zuhant. A merénylet az elmúlt húsz évben tovább szedte áldozatait, jobbára azok közül, akik az első perctől kezdve, éjt nappallá téve dolgoztak a mentőcsapatok tagjaként.

Alig két héttel a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás huszadik évfordulója előtt megrázó riportot közölt a Washington Post. A cikk főszereplője Ron Kirchner és családja, igaz, Ron egyetlen egyszer sem szólal meg benne, mert az egykori tűzoltó súlyos demenciával küzd. Bár még csak 59 éves, de a betegsége annyira előrehaladott, hogy nem tud összefüggően beszélni, nem tudja felvágni magának az ételt, nem tud egyedül lefürödni, folyamatos felügyeletre van szüksége.

Nem igazán tudja, ki vagyok, vagy hogy ő kicsoda, vagy hogy mi volt a kedvenc dolga: a tűzoltóság,

mesélte a Washington Postnak Ron felesége, Dawn.

A férfinál 2015-ben diagnosztizálták a demencia kezdetleges formáját, jóllehet, a tünetek már korábban jelentkeztek. Ron még ötvenéves sem volt, amikor azt vette észre, hogy egyre több dolgot elfelejt: nem emlékezett arra, hogyan kell bekapcsolnia az övét, hogyan kell becsukni a kocsi ajtaját, hogyan kell fogat mosni. A természetgyógyász elvégeztetett vele egy, a kognitív képességeket felmérő tesztet, amelyen Ron rosszul szerepelt. Ezt követően elmentek egy neurológushoz, aki az MRI-vizsgálat során megállapította, hogy az akkor 51 éves Kirchner agya olyan, mint egy 85 évesé.

A férfi 2001 őszétől 2002 márciusáig mintegy 600 órát töltött a merénylet helyszínén, a Ground Zerónál.

Toxikus koktél

Bár az erre vonatkozó kutatások még gyerekcipőben járnak, a Washington Post cikkében megszólaló szakértők szerint egyre több jel utal arra, hogy a World Trade Center elleni terrortámadás helyszínén a mentésen dolgozók között nemcsak a különféle légúti vagy rákos megbetegedések jellemzők, hanem a korai demencia is.

A becslések szerint 400 ezer ember érintkezhetett a mérgező anyagokkal teli porral és törmelékkel, amikor a World Trade Center két tornya összedőlt.

A mentésben részt vevők (tűzoltók, rendőrök, mentők, építőipari munkások, önkéntesek) több mint 91 ezren voltak, azonban a füstöt és a port New York más részeire is elfújta a szél, nem szólva azokról, akik a terrortámadás helyszínétől nem messze éltek és dolgoztak. Az épületekben keletkezett tűz, amely végül hozzájárult a tornyok összeomlásához, azután is égett, hogy azok összedőltek: a repülők üzemanyaga 2011. december 19-ig, vagyis több mint három hónapig táplálta a lángokat, folyamatosan füsttel szennyezve egy nagyjából 6 és fél hektáros területet.

FEMA / Getty Images Mentési munkálatok a Pentagon romjai között 2001. szeptember 13-án

A New York Times 2006-ban arról számolt be, hogy a romoknál talált porban – amit aztán felkapott a szél – több mint 2500, különféle mérgező anyagot találtak: azbesztet, higanyt, ólmot, kadmiumot, szilíciumot, egészen apró beton és üvegdarabokat, és a dízellel táplált tüzek miatt aromás szénhidrogéneket is – ezek egy része rákkeltő hatású, egy másik része pedig vese-, máj-, szív- és idegrendszeri károsodást okozhat.

A repülőgépek becsapódását övező káoszban a mentésben részt vevők jelentős része nem viselt megfelelő maszkot. Voltak, akik úgy érezték, hogy a maszk hátráltatja őket a munkálatokban, és inkább nem vették fel, míg mások egyszerű pormaszkot használtak a szűrős változatok helyett. Ezt a hozzáállást erősíthette, hogy egy héttel a merénylet után az USA Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) egyik tisztviselője azt mondta, hogy a romok körüli levegő biztonságos. Aztán 2007-ben az EPA már arról írt egy tanulmányban, hogy a világon valaha mért legmagasabb környezeti dioxinszintet mutatták ki a levegőben – százszor nagyobbat, mint amekkorát egy szemétégető hátszelében mérni lehet.

Egy év alatt tíz évet öregedő tüdő

Reneé Totaro, aki akkor a New York-i rendőrségnél volt, és három hónapon keresztül dolgozott a romoknál, azt mondta, egy valamit sosem fog elfelejteni:

Annyira erős volt a szag, szinte mart a füst. Éreztük a szánkban, a szemünket, a torkunkat és a fülünket is égette.

Ahogy teltek az évek, egyre több adat mutatott arra, hogy a mentési munkálatokban részt vevők jelentős részénél hosszú távú egészségkárosodást okozhattak a szeptember 11-i események. Az egyik felmérésben a mentésben részt vevő tűzoltók és mentők (nagyjából 14 ezer ember) 92 százalékát vizsgálták meg: mintegy ötezer embernél olyan állandósult tüneteket észleltek, mint a köhögés, zihálás, torokfájás és a légszomj. Ezernél tartós légzési elégtelenség alakult ki, például asztma vagy krónikus hörghurut. A felmérésben résztvevők tüdejének működése átlagosan tíz százalékkal romlott a támadást követő évben, és az következő hat évben nem vagy csak egy kicsit javult az állapotuk.

Egy 2009-es jelentésben az olvasható, hogy a tűzoltók 13 százalékánál, a mentők 22 százalékánál gyengébb tüdőfunkciókat mutattak ki, mint ami az életkoruknak megfelelő lett volna. A tűzoltóknál azért születtek jobb eredmények, mert jóval szigorúbb fizikai feltételeknek kell megfelelniük a felvételin és „jobb helyzetből” indultak.

Egy év alatt átlagosan annyit romlott a tüdejük, mintha 10-12 év telt volna el.

Matt Moyer / Corbis / Getty Images

Richard Roeill tűzoltó 2001. szeptember vége felé kezdett el köhögni, rendszeresen vérzett az orra, és hányt. Egykor skót dudán játszott egy tűzoltó zenekarban, és három percig vissza tudta tartani a lélegzetét a víz alatt. Most oxigénkészülék segítségével alszik, és hetente négyszer jár kezelésekre poszttraumás stressz zavar, légúti megbetegedés és a vérében található mérgező fémek miatt.

WTC-köhögés

Beletelt némi időbe, de a kormányzat is felismerte, hogy valamit kezdeni kell ezekkel az esetekkel. 2011 januárjában elfogadták a James Zadroga-törvényt, amit az első olyan rendőrről neveztek el, aki hivatalosan is a mentés következében kialakult betegségben halt meg. Ennek keretében, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ égisze alatt hozták létre a WTC egészségügyi programot (WTC Health Program) az érintettek támogatására. Ide azok jelentkezhetnek, akik a három helyszínen (a WTC-tornyoknál New Yorkban, a Pentagonnál Washingtonban és a Pennsylvaniában lezuhant gépnél) segédkeztek a mentésben, illetve azok is, akik vagy túlélték a New York-i merényletet, vagy az azt követő tíz hónapban a környéken éltek, dolgoztak vagy iskolába jártak.

A program szerint az érintetteknél többek között a következő betegségek kialakulásában játszhattak közre a 9/11-es események:

  • nyelőcső reflux (GERD),
  • asztma,
  • alvási apnoe,
  • különféle rosszindulatú daganatos megbetegedések (mell-, prosztata-, tüdő-, bőr-, vastagbél-, vese-, pajzsmirigyrák),
  • poszttraumás stressz (PTSD),
  • légúti betegségek,
  • krónikus obstruktív légúti betegség,
  • depresszió,
  • szorongás.

Benjamin Luft, a Stony Brook Egyetem WTC-vel kapcsolatos egészségügyi programjának vezetője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy szokatlan tüneteket is megfigyelnek: a mentésben részt vevők asztmája nem tipikus, és a nyelőcső reflux is kicsit másképpen jelentkezik náluk. Megkülönböztetnek „WTC-tüdőt” és „WTC-köhögést” is, amikor a köhögés refluxszal párosul.

Andrew Lichtenstein / Corbis / Getty Images

A kognitív funkciók vizsgálata még nincs ennyire előrehaladott állapotban, de az eddigi kutatások is igen szomorú képet festenek. Sean Clouston ugyancsak a Stony Brook Egyetemről 2014-ben 818 embert vizsgált meg, 104-nél találtak valamilyen kognitív zavart, tíznél a demencia lehetősége is felmerült. A mentést segítők közül sokan 2001-ben a harmincas éveik második felében jártak, így mostanra túl vannak az ötvenen, ahhoz azonban még túl fiatalok, hogy a demencia megjelenjen náluk.

Legfeljebb egy embert kellett volna látnunk demenciával, de túl sok olyat találtunk, akinél valamilyen zavar jelentkezett. Olyan volt, mint amikor 75 éves embereket vizsgálok. Megdöbbentő

– mondta.

A kutatók annyira nem értették, hogy mi történhetett, hogy elvégeztek még egy, az előzőtől különböző vizsgálatot, amelynek során több mint ezer embernél nézték meg a reakcióidőket, az emlékezőtehetséget és azt, hogy milyen gyorsan tudják feldolgozni az információkat. A résztvevők minden területen rosszabbul teljesítettek a velük egykorúaknál, 15 százalékuknál pedig a pontszámok kognitív zavarra mutattak.

Mennyien lehetnek még?

Azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy szeptember 11. az egyedüli oka az érintetteknél jelentkező korai demenciának, de a kutatók szerint nehéz figyelemen kívül hagyni. Egyes feltételezések szerint a mérgező por és füst mellett a poszttraumás stressz is közrejátszhat, aminek során a traumatikus élmények miatt (mint például holttestek vagy emberi maradványok kiemelése a romok alól) különféle testi és lelki bántalmak alakulnak ki.  Az sem kizárt, hogy egyeseknél a két tényező egymást erősítve járul hozzá a demencia kialakulásához.

Ráadásul még az sem tiszta a kutatók számára, hogy egyes tűzoltók, rendőrök, mentők miért betegszenek meg ennyire, míg mások, akik szintén ott voltak a Ground Zerónál, miért nem.

Jose Jimenez / Primera Hora / Getty Images

Egy 2020. őszi kimutatás szerint már

227, a mentést segítő tűzoltó halt meg a támadást követő években, ez a szám közelít a mentési munkálatok alatt 2001. szeptember 11-én odaveszett 343 áldozatéhoz. Több mint kétszáz New York-i rendőr halt meg a merénylethez köthető betegségekben, és több mint ötszáznál jelentkezett daganatos betegség.

A WTC Health Center jelenleg mintegy százezer embernek nyújt egészségügyi felügyeletet és kezeléseket, de kérdés, hogy mi a helyzet azzal a maradék 300 ezerrel, akik szintén érintettek lehetnek és vagy nem jelentkeztek náluk a betegségek tünetei, vagy ha igen, nem is sejtik, hogy a terrortámadásnak köze lehet ehhez.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.