Kedden összeomlott a lengyel kormánykoalíció, miután a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kirúgta a kisebbik koalíciós partner vezetőjét, a miniszterelnök-helyettes és fejlesztési miniszter Jarosław Gowint, mert nem egyezett a véleményük adóügyekben és az új, vitatott médiatörvényben, amely miatt az Egyesült Államok irányából is nyomást gyakorolnak az ország vezetésére.
A szakítás egy nappal azelőtt történt, hogy szavazott volna a lengyel parlament arról a törvényről, amely megtiltaná az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli cégeknek, hogy többségi tulajdonnal rendelkezzenek lengyel médiavállalatokban. A lengyel kormány kritikusai szerint a törvény a népszerű TVN tévétársaságnak megy neki, mely az amerikai Discovery tulajdonában van, és a TVN24 független híradásaival irritálja a kormányt. A kabinet célja az lehet, hogy a Discovery adja el a tévétársaságot – lehetőleg egy kormánybarát cégnek –, és minél hasonlóbb legyen a médiahelyzet, mint Magyarországon, vagyis kontrollt gyakorolhassanak az üzenetek felett, a kritikus hangokat pedig félreállítsák. A törvénytervezet miatt már többször utcára vonultak a sajtószabadságot féltő lengyelek, legutóbb kedden, többezres nagyságrendben.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a kormánykoalícióval úgy, hogy hat év után elveszítik Gowin Egyetértés nevű pártjának 13 képviselőjét. A lengyel alsóházban, a 460 fős szejmben eddig ugyanis egyetlen képviselővel volt csak meg a többségük. Kérdés, hogy Gowin mögül hány párttársa hátrál ki, illetve a koalíció legnagyobb pártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) sikerül-e más képviselőket a maga oldalára fordítani. Ha nem, előrehozott választás következhet.
Az első jelekből úgy tűnik, Gowint követik a többiek. Szerdán a pártvezetés tanácskozását követően az Egyetértés hivatalosan is kilépett a koalícióból, ekkor jelentette be Gowin három miniszterhelyettese (egyben párttársa) is a lemondását, illetve egy negyedik politikus szintén otthagyja miniszterhelyettesi állását az oktatási minisztériumban.
A lengyel kormánykoalíció három pártból állt, a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló PiS a legnagyobb, mellettük a – többieknél legalábbis – liberálisabb Egyetértés és az igazságügyi miniszter Zbigniew Ziobro gyakran szélsőjobboldalinak nevezett pártja, az Egyesült Lengyelország volt a tagja.
Az utolsó előtti szög
Az utolsó előtti szöget a koalíció koporsójába az a „Polish Deal” nevű programcsomag verte, amely ígéretet tett az alacsony és közepes jövedelműek adócsökkentésére, a nyugdíjak és egészségügyi kiadások növelésére és a fiatal családok lakásvásárlásának segítésére. Nincsen azonban ingyen ebéd, a költségeket a programra a magánvállalkozásoktól vonnák el, megemelnék az egészségügyi járulékokat, illetve a városok is arra panaszkodnak, hogy hatalmas költségvetési megszorításokkal kell számolniuk.
Gowin szerint az adózási javaslatcsomag „rendkívül rossz”, a reformok a középosztályt sújtják, és az inflációt is felgyorsítják, hogy a PiS-ből pedig egy baloldali-populista párt vált, megtagadva konzervatív értékeit. „Láttam, hogy útjaink elválnak egymástól” – mondta utólag.
A kormány szóvivője, Piotr Müller úgy reagált, Gowinnak azért kell távoznia, mert aláásta a bizalmat, és akadályozta a kormány munkáját.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy elveszítjük a többségünket
– jelentette ki kedden, majd szerdán is a szóvivő, ahogyan azt is, magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nem lesz szükség választásra az eredeti, 2023-as dátum előtt.
És az utolsó
A másik szög a koporsóba az új médiatörvény, amelynek a megszavazását Gowin elutasította.
Ez a törvény egyértelműen aláássa a média szabadságának elvét
– szögezte le a kirúgott kormányfőhelyettes, mondván, amellett, hogy így az eredeti tulajdonosokat kiszoríthatják, harcot indíthatnak ezzel Lengyelország legfontosabb védelmi szövetségese, az Egyesült Államok ellen.
Heves vita után szerda este a lengyel alsóház végül jóváhagyta a törvénymódosítást. A szavazási eredmény azt mutatja, hogy a Jog és Igazságosság vezette kormányoldal képes keresztülvinni legalább egyes tervezeteit a parlamentben azt követően is, hogy az Egyetértés kilépett a kormánykoalícióból, így az formálisan elveszítette a többségét. A szenátus elé kerülő törvénymódosítás mellett a 460 fős szejmben 228-an szavaztak, 216-an ellenszavazatot adtak le, tíz képviselő tartózkodott.
Morawiecki tagadja, hogy a törvényt valakik ellen hoznák, igaz, korábban még azt is hozzátette, hogy orosz, kínai és arab államok cégeitől védenék meg a lengyel médiát a jogszabállyal (vagyis nem az amerikaiaktól). Gowin erre felvetette, hogy akkor az EGT helyett a törvényben megjelölhetnék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (az OECD-t), amelynek az USA is tagja. Ezt viszont Jarosław Kaczynski, a PiS elnöke, egy másik kormányfő-helyettes, egyben az ország de facto vezetője szombaton kizárta, mert – szerinte – Lengyelországnak meg kell védenie magát a pénzmosók befektetéseivel szemben.
A TVN sugárzási engedélye szeptember 26-án jár le, 17 hónapja vár arra, hogy az erről döntő hatóság megújítsa azt. A TVN az USA legnagyobb befektetése Lengyelországban, 2 milliárd dollárt, mai értékén több mint 605,5 milliárd forintot ért, amikor megvette a Scripps Network Interactive, amit később a Discovery vásárolt fel. A Fehér Ház és az amerikai szenátorok kétpárti csoportja is arra figyelmeztet, hogy a törvény elfogadásának védelmi, gazdasági és kereskedelmi következményei lehetnek.
Kedden a varsói parlament előtt és további 80 településen tartottak tiltakozásokat a jogszabály elfogadása ellen. Több mint 750 szerkesztő és újságíró írta alá a törvény elutasítása mellett kiálló nyílt levelet. Ebben az olvasható, hogy a TVN az egyik utolsó bástyája a független sajtónak Lengyelországban.
Lengyelországban az állami TVP a kormány szócsövévé vált, tavaly pedig az állam által ellenőrzött finomító, a PKN-Orlen felvásárolta az ország regionális sajtójának többségét, sok újságírót elküldve tisztították meg a kormánykritikus hangoktól a lapokat. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot mérő World Press Freedom Indexén az idén már a 64. helyen volt Lengyelország, 2015-ben, a PiS hatalomra kerülésekor még a 18-on (Magyarország jelenleg a 92.).
A kormánypártoknak egyébként sincsenek jó napjaik, évek után ugyanis csak beadták az Európai Uniónak a derekukat, és hajlandók változtatni az igazságügyi reformjukon, még ha hivatalosan cáfolják is, hogy az unió nyomásgyakorlása (a pénzbüntetés belengetése) hatott rájuk.
Igaz, attól, hogy a vitatott fegyelmi kamarát megszüntetik, még nem biztos, hogy a jogállamiság kérdésében jobb lesz a helyzet Lengyelországban, hiszen vannak további vitatott jogállami kérdések is, ráadásul Kaczynski arra utalt, hogy a fegyelmi rendszer is megmarad valamilyen formában.
Mindez azért is érzékeny ügy, mert a PiS mellett megmaradt koalíciós partner így még fontosabb lesz a kormány életben tartásához, márpedig annak vezetője a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter. Aki pár napja még Lengyelország unióból való kilépését is lebegtette.
Az a meggyőződés, hogy az EU egy jó bácsika, és pénzt ad nekünk, és ezért minden követelését el kell fogadnunk, propaganda, nem igaz
– nyilatkozta a Rzeczpospolita napilapnak.
„Korai még ünnepelni” – mondta a hétvégén a Politicónak az Európai Bizottság egyik hivatalnoka is.
