EyePress News / EyePress via AFP
Nagyvilág

Csak főpróba volt a brit hadihajó krími csörtéje

A nyugatiak a Krímnél az oroszokat is tesztelték, de a nyár végén Kínával is fognak egy hasonlót izmozni. Az oroszok szerint figyelmeztető lövésekkel megkínált HMS Defender brit romboló ugyanis augusztus környékén már a Dél-kínai-tengeren lesz, hogy több más hadihajóval megmutassa Pekingnek: a térség mindenkié. A mostani brit–orosz csörte arra jó volt, hogy mindkét ország büszkén kitegye otthon a vitrinbe: bemutatott az ellenfélnek.

Hozzászokhattunk, hogy a híreket időről időre Vlagyimir Putyin Oroszországának katonai provokációi uralják. Grúzia lerohanása, Ukrajna – Moszkva által a mai napig el nem ismert – orosz megtámadása az új hibrid háború műfajával, az orosz bombázók és vadászgépek folyamatos légtérsértései mutatják, hogy Putyin szeret izmozni. Persze ez nem csupán izmozás: Oroszország jelezni akarja a határáig terjeszkedett NATO-nak, hogy ennél már nem kéne közelebb jönni.

A napokban azonban egészen szokatlan katonai provokáció történt: a britek húzgálták meg az orosz oroszlán bajszát.

A HMS Defender romboló egy fekete-tengeri misszió nyomán az ukrajnai Odessza kikötőjében tartózkodott. A hajó aztán június 23-án elhagyta a kikötőt, hogy a grúziai (georgiai) Batumiba ússzon. Eközben (földrajzi szükségszerűség is) egészen közel haladt el az Oroszország által annektált, Ukrajna és a nemzetközi jog szerint Kijevhez tartozó Krím-félsziget mellett. Oroszország egyből reagált, és közölte a nemzetközi közösséggel: a Defender megsértette a területi vizeinek határát a Fiolent-fok közelében, a határon belül közlekedett, ezért az oroszok megtették a szükséges lépéseket.

Kapcsolódó
Oroszország állítja, figyelmeztető lövéseket adott le egy brit hadihajó felé, London cáfol
Egy járőrhajó kétszer lőtt, egy sugárhajtású gép pedig négy bombát dobott a közelébe - állítják az oroszok.

Innentől eltérnek a beszámolók. Az oroszok állítják, járőrhajókkal kísérték a Defendert, és figyelmeztető lövéseket is leadtak. Emellett egy Szu24-M harci repülő négy bombát is ledobott jelzésül, biztonságos távolságra a brit rombolótól, ami erre irányt váltott. A brit védelmi minisztérium viszont azt közölte, senki nem adott le figyelmeztető lövést, bombákat sem dobált, az oroszok tüzérségi hadgyakorlatot tartottak, azért volt némi pufogtatás. Annyit azért odaszúrtak, hogy a Defender Ukrajna területi vizein hajózott – mindössze 19 kilométerre Szevasztopoltól, a fontos orosz haditengerészeti bázistól. Itt egy orosz szemszögű partvédelmi videóanyag a történtekről:

Ben Wallace brit védelmi miniszter kijelentette, a hajójuk nemzetközileg elismert forgalom-elkülönítő folyosón haladt, és azt brit idő szerint délelőtt háromnegyed 10-kor biztonsággal el is hagyta. Hozzátette, korábban, Odesszában az ukrán féllel az ukrán haditengerészet kapacitásait jelentősen megnövelő egyezményt kötöttek, épp a Defender fedélzetén (hajóbeszerzésekről, támaszpontépítésekről). A Defender korábban, május közepén négy hetet töltött a Földközi-tengeren egy NATO-hadgyakorlaton, majd elszakadva az HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozó vezette köteléktől, a Boszporuszon átkelve június 10-én hajózott a Fekete-tengerre, Odesszába.

Mindenesetre a helyzet forró maradt a hajó körül mintegy 36 percen át, mintegy húsz repülő követte a Defendert – olykor elég közel, 150 méterre áthúzva felette –, és persze az orosz járőrhajók is a közelben ólálkodtak. A Defenderen élesítettek minden fegyvert, ha összecsapásra kerülne sor, miközben az oroszok rádión fenyegető üzeneteket küldtek a BBC fedélzeten tartózkodó tudósítója szerint. Eközben az Independent szerint elhangzott rádión egy olyan párbeszéd, amiben a Defenderről megkérdezik az orosz partvédelmet, fenyegetik-e őket, mire az a válasz jön, hogy azonnal távolodjanak el a határvonaltól. Így nézett ki mindez a hajó fedélzetén:

HMS Defender

A brit rombolót 2009 decemberében bocsátották vízre, a brit királyi haditengerészet 45-ös típusú rombolóosztályának ötödik hajója ez a hatból. Emellett a brit védelmi tárca szerint a flotta egyik legmodernebb hajója is, ami 8500 tonnát nyom, 152 méter hosszú, és 30 csomó körüli a végsebessége. Fegyverzetének része egy 4.5MK8 kaliberű ágyú, két 30 milliméteres középkaliberű fegyverrendszer, két Phalanx, rövid hatótávú gépágyú, egy Sea Viper föld-levegő rakétarendszer és egy Lynx MK8 helikopter fegyverrendszer is. A fedélzeten 190 matrózt tud cipelni. A hajó jelenlegi parancsnoka Vince Owen, a hajó honi kikötője Portsmouth.

Politikai adok-kapok

Boris Johnson miniszterelnök is megerősítette a brit álláspontot a Sky News cikke szerint: a Defender nemzetközi vizeken hajózott legálisan, nincs miről vitázni. Aztán később már ukrán vizeknek nevezte a Krím partjai előtti tengert, mondván, nem ismeri el országa a félsziget 2014-es orosz bekebelezését, így teljesen helyénvaló, ha a Defender A és B pont között a legrövidebb utat választva hajózik.

Később a CNN szerint George Eustice brit környezetvédelmi miniszter érezte fontosnak, hogy megszólaljon, és az ismert (bár részben a BBC által cáfolt) brit állásponton kívül elejtett egy fontos mondatot is: a britek a jövőben is el-elhajóznak majd a Krímhez közel, hisz nem ismerik el annak orosz annexióját.

SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP Deborah Bronnert moszkvai brit nagykövet elhagyja az orosz külügyminisztériumot a bekéretése után

Az oroszok azonban két napja bekérették a brit nagykövetet Moszkvában, valamint fenyegetően megüzenték, a következő alkalommal robusztusabb választ adnak a provokációra. Ahogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov fogalmazott, „abban az esetben, ha ez az elfogadhatatlan provokatív akció megismétlődik, ha ezek a cselekedetek túl messzire mennek, semmilyen lehetőséget nem zárunk ki Oroszország határainak jogos megvédése szempontjából”. Szergej Rjabkov helyettes védelmi miniszter cifrábban fogalmazott:

Mit tehetnénk? Hivatkozhatunk a józan észre, követelhetjük a nemzetközi jogot megillető tiszteletet. Ha ez sem segít, bombázhatunk ismét, de nemcsak irányba, hanem a célpontra magára, ha kollégáink nem értenek ebből.

A Guardian szerint az oroszok kemény és gyors reakciója kissé meglepte a brit védelmi minisztériumot. A tény, hogy éles lőszerrel és bombákkal válaszoltak, és mindezt azonnal világgá kürtölték felvételekkel alátámasztva (és hiteltelenítve a gyenge brit álláspontot), és még a nagykövetet is bekérették, rutinos és profi orosz gyakorlatra utal.

Innen indultak

A két ország közti ellenséges viszony nem újkeletű. 2018 óta tart, amikor is orosz ügynökök majdnem a halálba küldték méreggel az egykori kettős ügynököt, Szergej Szkripalt és lányát (évekkel korábban pedig megölték Aleszkandr Litvinyenkót), valamint több kibertámadásban is gyaníthatóan az oroszok keze volt. A bizalom jelenleg zéró a két állam közt, egy brit elemzés szerint Oroszország jelenti a legnagyobb katonai fenyegetést az Egyesült Királyságra.

Az oroszok pedig a NATO-ra tekintenek évek óta komoly fenyegetésként. A Szovjetunió szétesése után Oroszország nehezen állt talpra, és vált újra nemzetközi tényezővé. Mire ez megtörtént Putyin uralma alatt, addigra az orosz „közelkülföld”, a volt Varsói Szerződés-tagok és a balti államok a NATO-ba léptek. Főleg ez utóbbi zavarta Moszkvát, hiszen Észtország, Lettország és Litvánia határos Oroszországgal (Lengyelország pedig a kalinyingrádi exklávéval).

Fontos háttérinformáció, hogy áprilisban Oroszország lezárta a Krímhez tartozó területi vizeket a nem orosz hajók előtt novemberig, amit Ukrajna és a nyugati államok is elítéltek. Valószínűleg a britek azt tesztelhették, mit tesz Oroszország, ha ezt semmibe veszik. Mindenesetre a BBC News elemzése szerint mindkét ország közvéleményének kényelmesen eladható az incidens.

A britek megmutathatták, milyen kemények, mennyire Ukrajna mellett állnak a Krím kérdésében, míg az oroszok elmondhatják saját közvéleményüknek, hogy jogosan megvédték területüket egy behatolótól.

Mindenesetre az Európai Unió francia és német vezetéssel egy ideje puhítani akar a megkeményedett orosz–uniós kapcsolatokon, aminek pont az orosz határhoz közelebbi EU-tagok nem örülnek túlzottan. Az EU és az USA mellett Kína is élesen figyel. Érdekesség, hogy a földközi-tengeri brit kötelék nyár végére a Dél-kínai-tengerre hajózik, ahol több más nemzet hajóival fogja demonstrálni a tengerre és apró, lakatlan szigeteire igényt tartó Kínának, hogy a térség nem az övé. Kína reakciója valószínűleg hasonló lesz, mint most az oroszoké. A britek pedig igyekeznek megőrizni a szabadon hajózható tengereket, avagy Chris Parry volt ellentengernagy szavaival „a tenger a világháló fizikai ekvivalense”, és a nyugati országoknak kell „használatukkal nyitva tartani az ösvényeket”, amik átvezetnek rajta.

A lényeg, hogy most mindkét ország győztesnek nyilváníthatja magát a csörte végén. Az oroszok, mert pár lövéssel és kis izmozással kiűzték az ellenséget sajátnak tartott tengerükről, a britek azért, mert akciójukkal megmutathatták, még mindig nem tartják orosz területnek a Krímet. Olyan orosz vélemény is elhangzott, hogy az enyhülés felé haladó amerikai–orosz viszonyt akarták felrúgni az akcióval, bár valószínűtlen, hogy London ne kérte volna ki Washington véleményét, mielőtt provokálja az oroszokat (talán éppen Joe Biden és Putyin nemrégi találkozója miatt nem maguk az amerikaiak hajózgattak a Krím partjainál).

Elif Ozturk Ozgoncu / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP A brit HMS Defender romboló és a holland HNLMS Evertsen az isztambuli Sarayburnu kikötőben június 9-én, mielőtt előbbi átkelt volna a Fekete-tengerre

A Kreml-közeli Russia Today-en megjelent Paul Robinson, az Ottawai Egyetem katonai történészprofesszorának elemzése, ami jogilag egyszerűbbre szűkíti a kérdést, hogy ki cselekedett jól. Ugyanis a nemzetközi tengerjogban létezik a békés áthaladás fogalma: ilyenkor egy polgári vagy hadihajó tranzitra használja egy állam területi vizeit, a legrövidebb úton átmegy rajtuk, és folytatva útját áthaladás közben betartja a területi vizeket ellenőrző állam jogszabályait. A britek szinte minden közleményben kiemelik, a Defender csak békésen át akart haladni, míg az oroszok nem így látják.

Robinson szerint tehát a jog a britek igazát támasztja alá, de a politikai józan ész talaján elbukik a dolog. A fő gond, hogy emberi tévedések, félreszámolások miatt könnyen eszkalálódhatott volna a konfliktus. Az oroszok tudják, hogy Nagy-Britannia nem ismeri el a Krím feletti irányításukat, ennek kinyilvánítására nem kell brit hadihajót küldeni a partjaihoz. Épp ezért volt veszélyes a manőver, az orosz partvédelem akár azt is gondolhatta, a britek más akció miatt léptek be területi vizeikre (tegyük hozzá, a Defendernek nem kellett volna túl nagyot kerülni, hogy ne hajózzon a Krím vizeire), a félreértések láncolata pedig akár lövöldözést is beindíthatott volna.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.